Mikor adható a háromezer forintos belföldi napidíj?

Kérdés: Egy csomagszállítással foglalkozó vállalkozás (fő tevékenysége: 5320 '08 Egyéb postai, futárpostai tevékenység) hat órát meghaladó munkavégzés esetén a gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott alkalmazottai részére fizethet-e 3000 forint adómentes napidíjat? A gépkocsivezetők teljes munkaidejük alatt a csomagokat szállítják. Van, aki városon belül, és van, aki 2-3 város, település között végzi a munkáját naponta. Úgy értelmezzük, hogy a csomagszállítás az áruszállítással egy tekintet alá eső tevékenység, hiszen a dolgozók gépkocsivezetőként ténylegesen egész nap csak ezt a tevékenységet végzik. A munkavégzés 3,5 tonna alatti teherbírású gépjárművekkel történik. Kifizethető-e ebben az esetben a 3000 Ft-os napidíj, és az Szja-tv. 3. melléklete II./3. pontja szerinti, igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül? Számít ebben az esetben, hogy a dolgozó lakhelye, tartózkodási helye hol van? Esetlegesen ugyanabban a városban van, ahol egész nap végzi a futárpostai tevékenységét? Összefoglalva: Ebben az esetben adható-e a 3000 Ft napidíj adómentesen?
Részlet a válaszából: […] ...is, amely más személy részére jogszerűen csak engedélyhez kötött belföldi közúti közlekedési szolgáltatásként lenne nyújtható.(Kéziratzárás: 2023. 03....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Pénzeszközöket érintő gazdasági események bizonylatai

Kérdés:

Az Szt. 165. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint: "a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg a könyvekben rögzíteni kell." Az alábbi gazdasági eseményekkel kapcsolatban kérem válaszukat:
1. A munkavállalónak előre nem látható okból, a cég tevékenysége érdekében felmerült kiadása keletkezik (a céges autó lerobbant, a vontatásról készpénzes számlát kap). Elszámolásra kiadott összeget nem vett fel. A munkavállaló egy-két nap elteltével adja le a pénztárba a számlát, amelynek összege részére kifizetésre kerül. Ebben az esetben megfelel-e a törvényi szabályozásnak, hogy a készpénzes számla kelte és a cég pénztárából történő kifizetés eltér egymástól? Könyvelése a szállítóval szembeni vagy a munkavállalóval szembeni kötelezettség kiegyenlítése?
2. A munkavállaló elszámolásra kiadott összeget vesz fel. Elszámoláskor melyik a helyes módszer: ha bevételezzük a pénztárba a teljes elszámolásra kiadott összeget, és az elszámolásra felvett összegből kifizetett készpénzes számlákat kiadjuk a pénztárból (ilyenkor el fog térni a készpénzes számla kelte és a pénzmozgás), vagy csak az elszámolásból megmaradt összeget bevételezzük, a készpénzes számlákat pedig a 36-os elszámolásra kiadott összegek számlára könyveljük? Hogyan kell eljárni akkor, ha a munkavállaló általi vásárlások összege meghaladja az elszámolásra kiadott összeget?
3. A cégnél a munkába járás költségtérítése (helyközi bérlet) a cég nevére kiállított számla alapján történik. A munkavállalók a bérlet számláját a következő hónapban adják le (a bérlet lejártát követően, új bérlet vásárlásakor). A bérlet számláját könyveljük, összegét a pénztárból kiadjuk, a dolgozó felé az önrészt számlázzuk. Ebben az esetben szintén nem egy időben történik a gazdasági esemény és a pénzmozgás, mivel a bérletről kiállított számla kelte és a pénztárbizonylat kelte eltér egymástól (az eltérés egy hónap). Hogyan járunk el szabályosan a bérletszámla összegének pénztárból való kifizetését illetően?

Részlet a válaszából: […] ...előírásoknak megfelelően rögzítik, és nem a háttérbizonylatok keltéhez próbálják igazítani a pénzmozgást, a könyvelést.(Kéziratzárás: 2023. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.

Saját gépkocsi használatának költségtérítése

Kérdés: Társaságunk munkavállalója Szegeden lakik, a társaság székhelye Budapesten van. A dolgozó a munkába járáshoz, illetve a céges ügyek intézéséhez a saját gépkocsiját szeretné használni. A munkaszerződés az alábbit tartalmazza: A Munkáltató a Munkavállalót távmunkavégzés kereteiben foglalkoztatja, melynek megfelelően a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi. Felek megállapodnak, hogy a munkavállaló hetente 3-4 munkanapot munkaterületen, 1-2 munkanapot a budapesti irodában, vagy otthon dolgozik. A kérdés az, hogy milyen költségtérítést kaphat a munkavállaló az alábbi esetekben? NAV fogyasztási norma × NAV üzemanyag-átlagár + 15 Ft/km amortizáció, vagy ez csak munkába járás, és csak 9-15 Ft-ot lehet km-ként adni adómentesen?
- A munkavállaló bemegy az irodába Szeged-Budapest-Szeged útvonalon, nem megy közben munkaterületre/ügyfelekhez;
- a munkavállaló kimegy munkaterületre, majd utána bemegy a budapesti irodába pl. Szeged-Kiskunfélegyháza-Budapest-Szeged;
- a munkavállaló kimegy munkaterületre: 1. Szegeden belül vagy 2. Szegeden kívül pl. Kecskemétre.
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalónak költségtérítésként kifizeti a 9 forint és a 15 forint közti különbözetet, ami a munkavállaló adómentes bevétele.(Kéziratzárás: 2022. 10....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Gépkocsihasználat könyvelése

Kérdés: Munkavállalóink részére saját gépkocsi használatára kétféle költségtérítést fizetünk: egyrészt a napi munkába járásra vonatkozóan 15 Ft/km összegben (lakóhely-munkahely távolság alapján), valamint kiküldetési rendelvény alapján (jogszabály szerinti mértékű költségtérítés). Hogyan kell a fentieket könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...számított értéke minősül kiküldetési költségnek, amelyet azonban nem az 526. számlán, hanem az 552. számlán kell kimutatni.(Kéziratzárás: 2022. 09....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Kivaalapba tartozó tételek

Kérdés: 2022. január 1-től kivaadózású kft. személyi jellegű kifizetései közül melyek tartoznak a kivaadóalapjába?
Kivaadóalap:
-kifizetett jövedelmek (kivéve nyugdíjas, illetve kiegészítő tevékenységű tagok)
-reprezentációs költségek
-telefonszolgáltatás magáncélú része
-üzleti ajándék
-betegszabadság
Nem kivaadóalap:
-védőital
-orvosi ellátás költsége
-magánszemélynek fizetett bérleti díj
- védőszemüveg
-munkába járás költsége
Részlet a válaszából: […] ...fizetett bérleti díj,-a védőszemüveg,-a munkába járás címen a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti költségtérítés.(Kéziratzárás: 2022. 04. 06.) Olvasói észrevétel(megjelent a Számviteli Levelek 466. számában – 2022.05.26.)Észrevétel: A 8830...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 14.

Költségvetési intézménynél utazási bérlet elszámolása

Kérdés: Költségvetési intézmény részéről a helyi utazási bérlet elszámolásával kapcsolatban kérdezzük: A napi munkába járáshoz a munkáltató helyi utazási bérletet biztosít a foglalkoztatottaknak bérjövedelemként adózó havibérlet formájában. A juttatás térítése havonta utólagos elszámolással – a bérletszelvény, illetve a munkáltató nevére kiállított számla leadásának ellenében – történik. Elfogadható a juttatás elszámolása csak a bérletszelvény leadása ellenében? Amennyiben elfogadható a számla nélküli elszámolás, a természetes személy részére vásárolt havibérlet elszámolása megengedett?
Részlet a válaszából: […] ...a kifizetés bizonylatául – belső szabályzat szerint választott módon -, a munkába járáshoz hasonlóan, mindkét megoldás elfogadható.(Kéziratzárás: 2021. 10....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.

Hazautazás költségtérítése menetjegyek alapján

Kérdés: Munkavállalónk hazautazás jogcímén költségtérítést vesz igénybe. A menetjegyek havi együttes összege előreláthatóan meg fogja haladni a hazautazással kapcsolatos munkáltatói költségtérítés havi felső korlátját, ami 2021. évben 39 730 forint. Ha a munkáltató a fenti összeg feletti részt is téríteni kívánja, abban az esetben a különbözet adó- (és járulék-) kötelessé válik? Bérként kell kezelni, és a közterheket megfizetni? Vagy a jegyek 100%-os összegéig -- ha ez meg is haladja a 39 730 forintot – adómentesen téríthető?
Részlet a válaszából: […] ...utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet csak a rendelet szerinti térítés felső korlátját határozza meg.(Kéziratzárás: 2021. 08....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 26.

Ágazati "közös" költségek elszámolása

Kérdés: A társaságnál az önköltség meghatározása az elkülönített tevékenységtípusokon (ágazatokon) belül termékekre, termékcsoportokra történik. A számítás alapja az egyes ágazatoknál a tevékenység érdekében közvetlenül felmerült költségek gyűjtése, de a közvetlen költségeken túl ágazati "közös" költségek is felmerülnek. A készletek (termékek, termékcsoportok) közvetlen önköltségének megállapításánál figyelembe vehetőek-e az adott tevékenységet érintő ágazati "közös" költségek? Ilyenek például a termelést közvetlen irányítók személyi jellegű ráfordításai (bér, személyi jellegű egyéb bérjárulékok), fizikai dolgozók távollétével (betegség, szabadság, ünnep) kapcsolatos személyi jellegű ráfordítások, munka- és védőruha, munkába járás költségei stb.?
Részlet a válaszából: […] ...felosztására a vonatkozó sajátos előírásokat a vállalati önköltségszámítási szabályzatban részletesen rögzíteni kell.(Kéziratzárás: 2020. 09....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 24.