11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Nem pénzkövetelés az adott előleg
Kérdés: Az Itv. 102. § (1) bekezdés o) pontja így kezdődik:
o) belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaság: olyan gazdálkodó szervezet (megszerzett gazdálkodó szervezet), melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének összegéből...
Társaságunk ingatlanvásárlás céljából előleget fizetett, amit a "Készletekre adott előlegek" mérlegsoron tartunk nyilván. Az ingatlanvásárlás céljából adott előleg a fentebb idézett szabályozás tekintetében pénzkövetelésnek minősül?
o) belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaság: olyan gazdálkodó szervezet (megszerzett gazdálkodó szervezet), melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének összegéből...
Társaságunk ingatlanvásárlás céljából előleget fizetett, amit a "Készletekre adott előlegek" mérlegsoron tartunk nyilván. Az ingatlanvásárlás céljából adott előleg a fentebb idézett szabályozás tekintetében pénzkövetelésnek minősül?
2. cikk / 11 Külföldinek adott előleg
Kérdés: Adott előleggel kapcsolatban kérek tájékoztatást. Egy magyarországi bejegyzésű, külföldi tulajdonú kft. egyre gyakrabban és nagyobb összegben ad külföldi cégeknek áruvásárlási előleget. Az adósok az összegeket év végén ugyan visszaigazolják, de – úgy gondolom – ezek inkább kölcsönök lehetnek, esetleg a pénzkivétel egy módja. Ilyen esetekre nem találtam semmilyen korlátozást vagy előírást a szakirodalomban. Meddig lehet ezt elhúzni, illetve mit lehet tenni ebben az esetben? Nem tartom célszerűnek, hogy egy vállalkozás éveken át előleg címén sokmilliós követelésekkel rendelkezik, és semmit nem tesz a rendezésükkel kapcsolatban.
3. cikk / 11 Házipénztár-kezelés szabályai
Kérdés: A házipénztár kezelését, valamint az elszámolásra kiadott előleg szabályait milyen jogszabályok írják elő? Rutinszerűen tudjuk, hogy elszámolási előleget csak akkor vehet fel valaki, ha az előzővel már elszámolt, de ez a szabály milyen jogszabályon alapul? Mi szabályozza a pénztárosok, a pénztár-helyettesítések, pénztárellenőrzések módját? Természetesen a belső szabályaink, de milyen ide vonatkozó jogszabályok vannak? Ismert, hogy az Szja-tv. szabályozza a 30 napon belül el nem számolt elszámolási előleg kamatkötelezettségét, vagy jogszabályban rögzített a készpénzes fizetés felső határa, de milyen egyéb jogszabályok vonatkoznak ezekre a területekre?
4. cikk / 11 Számlakerettükör
Kérdés: A 2017. január 1-jétől hatályosnak tekinthető Számlakerettükröt ez évben is a rendelkezésünkre bocsátják?
5. cikk / 11 Szolgáltatással nem ellentételezett előleg
Kérdés: A kft.-nél előlegszámlákat állítanak ki a szolgáltatáshoz, majd a munkák befejeztével elszámolnak. A mostani elszámoláskor úgy alakult, hogy több lett az előleg, helyesbíteni kellett. Van, amelyek nem teljesültek, azokat sztornírozták, illetve helyesbítő számlával javították. Ezeket nem utalták vissza. Lehetséges-e, hogy az előlegszámlák helyesbítéseit kompenzálással rendezzék, vagy a következő elszámoláskor beszámítsák? Nem probléma az, hogy nem utalták vissza a bankszámlára?
6. cikk / 11 Kapott előleg – kiva
Kérdés: Katv.-adóalany az adó és az adóelőleg számításánál figyelembe veheti-e korrekciós tételként a vevőtől kapott előleget? A törvény csak a kölcsönt, hitelt említi, az előleget nem. Véleményem szerint, mivel még teljesítés nem történt, a jóváírás időszakában csökkentő, a szerződés szerinti teljesítés napján növelő tételként kellene figyelembe venni.
7. cikk / 11 Munkavállalók utazási és szállásköltségeinek fedezete
Kérdés: A magyar vállalkozás ipari lágyforrasztó gépek, berendezések forgalmazásával, telepítésével, javításával, karbantartásával foglalkozik belföldön és külföldön egyaránt. A romániai feladatokra román állampolgárságú munkavállalókat vesz kölcsön. A kölcsönvett munkavállalók utazással, szállással kapcsolatos és egyéb költségeik fedezetére utólagos elszámolási kötelezettséggel pénzt kapnak oly módon, hogy céges Visa kártyát biztosít számukra a cég, amellyel fizetni tudnak, illetve készpénzt tudnak felvenni, ha arra van szükségük. Az elszámolás e-mailen történik, a számlákat postai úton küldik meg. Milyen szabályt kell alkalmazni az elszámolási időszak időtartamára, hogy ne keletkezzen kamatkedvezményből származó jövedelem? A társaság osztrák anyavállalatánál a dolgozók saját Visa-számlájukra kapnak egy meghatározott összeget. A munkavállalók havonta, a tárgyhónapot követően megküldik költségelszámolásukat és az azt alátámasztó bizonylatokat. Az osztrák cég ezt követően feltölti a magán-Visa-számlákat. Alkalmazható ez a rendszer belföldön is?
8. cikk / 11 Társasházi felújítás elszámolása a társaságnál
Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető társaság tulajdoni hányaddal rendelkezik egy társasházban. A társasház közgyűlése elfogadta, hogy a szükséges tetőfelújítás pénzügyi fedezete állami támogatás és kamatmentes kölcsön. A társaságnak a tulajdoni hányad szerint rá eső kamatmentes kölcsönt, célbefizetésként, három év alatt egyenlő részletben kell megfizetnie a társasház részére. A tetőfelújítás költségét – amennyiben az az Szt. szerint karbantartásnak minősül – mikor kell a költségek között érvényesíteni? A vissza nem térítendő támogatás jogosultja a társasház, a társaságnak ezen támogatást ki kell-e mutatnia a könyveiben? A társaságnak a közgyűlés által elfogadott terv szerinti, vagy a tényleges felújítási összeg rá eső hányadát lehet (kell) költségként elszámolnia? Tényleges költség elszámolása esetén mi a könyvelés bizonylata?
9. cikk / 11 Külföldi kiküldetés napidíjának elszámolása
Kérdés: A dolgozók részére szabályzat alapján biztosított napidíj és dologi kiadás előleg devizában, a valuta, deviza növekedése MNB-árfolyamon, csökkenése átlagárfolyamon kerül meghatározásra. A kérdés ezzel kapcsolatosan tartalmazza az elszámolás módját, valutapénztárból történő kifizetés esetén, illetve a valutapénztár megszüntetése mellett, kétfajta megoldási lehetőséggel. Mivel a kérdésben leírt elszámolási mód nem minden esetben helyes, így azt itt nem mutatjuk be, a válaszban térünk vissza arra.
10. cikk / 11 Elszámolási kötelezettség az elszámolásra kiadott pénzeszközökkel
Kérdés: A kft. alkalmazottai (akik a kft. tulajdonosai is) rendszeresen vesznek fel a cég pénztárából 1-5 millió Ft-os összegeket elszámolásra. Bizonyos idő múlva ezt ugyan visszavételezik, de az alkalmazottak a felvett öszszegnél kisebb összegű vásárlásokat produkálnak. Így az elszámolásra kiadott összeg folyamatosan nő. Az elszámolásra kiadott összegek nagyságát a cég nem szabályozta. Jó ez így? Vagy a leírt gyakorlat a tulajdonosoknak adott kölcsönt leplez? Vagy netán a házipénztár hiányát akarják ezzel eltüntetni?
