Osztalék elengedése

Kérdés: Egy társaság a tulajdonosa által jóváhagyott osztalékot elengedi. Hogyan kell könyvelni ezt a tételt az elengedőnél? Egyéb ráfordításként vagy pénzügyi műveletek ráfordításaként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdező társaságnál a 368. főkönyvi számlán kimutatott – járó osztalék miatti – követelés nem minősíthető tartósan adott kölcsönnek, tartós követelésnek, de ugyanakkor pénzügyi művelethez (osztalékfizetéshez) kapcsolódik, így ezen követelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Ingyenes pénzeszközátadás társaságok között

Kérdés:

1. Két gazdasági társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül, mindkét cég a kiva hatálya alá tartozik. Az egyik társaság likviditási, finanszírozási célból ingyenes pénzeszközátadást teljesít a másik társaság felé 2023-ban. Van-e bármelyik társaságnak:
– adóalap-növelési kötelezettsége,
– illetékfizetési kötelezettsége, illetve
– bejelentési kötelezettsége az adóhatóság felé?
2. Két gazdasági társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül, a kiva hatálya alá tartozó adóalany ingyenes pénzeszközátadást teljesít, vagy követelést enged el a társasági adó hatálya alá tartozó cégnek. Van-e bármelyik társaságnak adóalap-növelési, illetékfizetési kötelezettsége?

Részlet a válaszából: […] ...valamint európai szövetkezet, vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), erdőbirtokossági társulat, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, magánnyugdíjpénztár, egyéni cég, egyesülés – ideértve az európai gazdasági egyesülést is –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Pótbefizetéssel történő követelés kompenzálása

Kérdés: 2020-ban a kft. tulajdonosa alapítói határozat alapján pótbefizetést hajtott végre, ezt az összeget átutalta a kft. részére. A kft. a tulajdonos cég felé szolgáltatási szerződés alapján szolgáltatást végez, amelyről számlát állít ki a tulajdonos cég felé. A kiállított számlák pénzügyi rendezését a tulajdonos pénzügyi nehézségei miatt 4 hónap elteltével sem tudta teljesíteni, emiatt az a döntés született, hogy a kft. a követelését és a tulajdonos általi pótbefizetést kompenzálással rendezi. A kompenzálásról megállapodás is született, amelyet mindkét fél aláírt és elfogadott. A pótbefizetés rendezése történhet-e kompenzáció formájában? Elég-e a kompenzációs jegyzőkönyv – amelyet mindkét fél aláírt –, vagy szükséges erről bármelyik fél részéről határozatot hozni?
Részlet a válaszából: […] ...beszámításra csak akkor kerülhetne sor, ha a kft.-nek nemcsak szolgáltatásnyújtásból lenne követelése, árubeszerzésből vagy kapott kölcsön miatt pedig kötelezettsége lenne a tulajdonossal szemben, ezen kötelezettség teljesítésébe számíthatná be a kft. a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Magánszemély tulajdonosnak adott kölcsön elengedése

Kérdés: A kft. pénzkölcsönt nyújtott a magánszemély tulajdonos részére, amely után a magánszemély a mindenkori jegybanki alapkamat +5% mértékű kamatot fizetett. Ezen kölcsön elengedése 2019-ben milyen adófizetési kötelezettséget jelent a kft.-nél, illetve a magánszemélynél? A magánszemélynél felmerülhet-e ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...válasznál feltételezzük, hogy a magánszemélynek nyújtott pénzkölcsönt kölcsönszerződés támasztja alá. Amennyiben a kölcsönkövetelést elengedik, akkor a még meg nem fizetett kamatot is követelésként kell kezelni. Célszerű ezért a kölcsönkövetelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: Adott egy bt. negatív saját tőkével az évek során felgyülemlett veszteség miatt, illetve jelentős összegű tagi hitellel (kötelezettséggel). Több internetes szakmai portál szerint a negatív saját tőke rendezhető a tagi hitel elengedésével. Ez rendben is van, mert az elengedett tagi hitel egyéb bevétel, a társasági adó megfizetése után mint adózott eredményt rendezi a saját tőkét. A szaklapok szerint illetékmentes, mert az elengedés nem ingyenes, hiszen a tag azzal, hogy elengedi a követelését, több részesedést szerez. Ez fennáll egy bt. esetében is? Máshol azt hangsúlyozták, hogy ajándékozásiilleték-köteles. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...kérdést csaknem teljes terjedelmében idéztük. Egyrészt azért, mert a bt. tagja nem hitelt nyújt, hanem kölcsönt, amelyet a két félnek (a bt.-nek, illetve a tagnak) kölcsönszerződéssel kell alátámasztania. (Ha változik a tagi kölcsön összege, a kölcsönszerződést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Lakásvásárláshoz kamatmentes kölcsön elengedése

Kérdés: A kft. lakásvásárláshoz kamatmentes kölcsönt nyújtott munkavállalójának. Az adómentesség feltételeit megvizsgálták (méltányolható lakásigény, adómentes értékhatár stb.). Két év elteltével a fennmaradt kölcsön összegét a munkáltató elengedi. A tartozást a 19. főkönyvi számlán tartották nyilván. Az elengedett követelést az egyéb ráfordításokkal szemben vezetem ki? A Tao-tv. szerint a magánszemély javára történő elengedés nem növeli az adózás előtti eredményt, így társaságiadó-fizetési kötelezettség nincs utána?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerint a kft. lakásvásárláshoz kamatmentes kölcsönt nyújtott. Az adómentesség feltételeit megvizsgálták. Remélhetőleg nemcsak a méltányolható lakásigényt, az adómentes értékhatárt, hanem azt is – mint az adómentesség feltételét -, hogy a kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.

Határidőn belüli fizetések könyvelése

Kérdés: Hogyan könyveljük az utólag kapott nem számlázott engedményt, ami az ellenérték fizetési határidőn belül történő pénzügyi rendezéséhez kapcsolódik? A számla eredeti teljes áfatartalma levonásba helyezhető? Esetleg kamatként kell elszámolni az engedmény összegét?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben utalnak a kamatkénti elszámolás lehetőségére. Természetesen a szóban forgó engedmény nem lehet kamat, az nem pénzkölcsön nyújtásához kapcsolódik (éppen ellenkezőleg, a következménye kisebb összegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.

Elengedett kötelezettség számvitele 2016-tól

Kérdés:

Kérdés: Az elengedett kötelezettség számviteli elszámolása egyszerű volt 2015 végéig. A hitelező által elengedett követelést rendkívüli bevételként kellett elszámolni, és időbelileg csak akkor kellett elhatárolni, ha a kötelezettség beszerzett eszköz(ök)höz kapcsolódott, és az eszköz még a könyvekben szerepelt, maximum a kapcsolódó eszköz könyv szerinti összegében kellett elhatárolni, az elhatárolt összeget a kapcsolódó eszköz bekerülési (könyv szerinti) értékének költségként, ráfordításként történő elszámolásakor kellett megszüntetni. Hogyan változott ez 2016-tól, és hogyan kell az új előírások alapján könyvelni?

Részlet a válaszából: […] ...szerződés (megállapodás) szerinti összegét akkor is, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik (például forgóeszközhitel, tagi kölcsön elengedése).Rövid példa : Az anyagszállító céggel szembeni elismert kötelezettség 5080 E Ft. A 2015-ben beszerzett anyag fele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.

Elengedett követelés utáni adófizetés

Kérdés: Az elengedett követelésnél, ha az elengedő társaság veszteséges a tárgyévben, akkor is elengedheti-e a követelését (adott kölcsön)? Értelemszerű, hogy pozitív eredmény igazolása nem lehetséges. Az elengedett követelés rendkívüli ráfordításként kerül elszámolásra, melynek további vonzata a társaságiadó-alap növelése ezzel az összeggel. A két társaság nincs kapcsolt vállalkozási viszonyban.
Részlet a válaszából: […] A kérdező sajnálatos módon a Tao-tv. több rendelkezését összekeveri, és ezért helytelen következtetésre jut.A behajthatatlan követelés elengedésének nem feltétele az, hogy az elengedő társaság, illetve a kötelezettséget kimutató társaság ne legyen veszteséges. Más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.

Tagi kölcsön tőketartalékba helyezése

Kérdés: A devizában fennálló tagi kölcsönt a társaság szeretné a tőketartalékba helyezni úgy, hogy egy időben a jegyzett tőkét is megemeli forintösszeg befizetésével. A tőketartalékba helyezés a devizaösszeg meghatározásával a határozathozatal napján történik. Ekkor át kell értékelni a devizás kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...kérdezőt szándékától el kell téríteni. A devizában fennálló tagi kölcsönt (de a forintban fennállót sem) nem lehet közvetlenül a tőketartalékba helyezni.Az új Ptk. 3:99. §-a alapján nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 30.
1
2
3
4