Költségnemek, illetve ráfordítások

Kérdés:

Az Szt. 14. §-ának (7) bekezdése szerint: Amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások 51. § szerinti önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani. Ezen kötelezettsége alól a vállalkozó a későbbiek során – a feltételek ismételt teljesülése esetén – sem mentesül. A fentiek alapján (és úgy általában) mi minősül költségnemnek? Az 51., 52., 53., 54., 55., 56., 57. számlacsoportban elszámolt költségek biztosan annak minősülnek, de az eredménykimutatásban az anyagjellegű ráfordítások között szereplő elábé (814-gyel kezdődő főkönyvi számlák) és közvetített szolgáltatások (815-tel kezdődő főkönyvi számlák) is költségnemnek minősülnek? És az 58. és 59. számlacsoportok?

Részlet a válaszából: […] ...felmerült, hogy az akkor hatályos elő­írásoktól eltérően kell-e különbséget tenni a vállalkozói tevékenység során felmerült költségek és az értékesítéshez kapcsolódó ráfordítások között. Az – a nemzetközi gyakorlatban is érvényesülő –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

A 6-7. számlaosztály-számlarend

Kérdés: Színházunk a jelenlegi megszorítások miatt hozott döntés értelmében a bemutatókra a saját műhelyünkben a megvásárolt anyagokból gyártja le a díszleteket. Korábban külső vállalkozások készítették a díszleteket. Ehhez szükséges lesz jó néhány szabályzatunkat megváltoztatni, és a számlarendünket úgy átalakítani, hogy elsődlegesen az 5-ös és másodlagosan a 6-7. számlaosztályokat kívánjuk használni. Szeretnénk kérni egy ajánlott számlatükröt, amit erre a mi speciális tevékenységünkre át tudunk alakítani, és néhány könyveléstechnikai megoldást a megvásárolt alapanyagtól a produkció aktiválásáig.
Részlet a válaszából: […] ...Ezen CD nemcsak a megválaszolt kérdéseket és válaszokat tartalmazza, része az aktuális Számla­kerettükör is.A Számlakerettükör az összköltségeljárással készülő eredménykimutatáshoz részletesen tartalmazza a költség- és bevételszámlákat, de van olyan része is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

Fuvarköltség elszámolása

Kérdés: Egy magyar cég külföldről, illetve belföldről beszerzett áruját nem saját raktárába, hanem közvetlenül a magyar vevőjéhez szállíttatja, harmadik fél által. Ez esetben a fuvarköltség az árubeszerzés mellékköltsége (8. számlaosztály: elábé), vagy az értékesítéshez kapcsolódik (52. egyéb szolg.), esetleg valamiféle megosztás lenne szükséges? A fuvardíjak az adott árukhoz egyértelműen hozzárendelhetők.
Részlet a válaszából: […] ...adott esetben a fuvarköltség nem mellékköltsége az árubeszerzésnek, hanem az árubeszerzés költsége, az árunak a cég raktárába történő beszállítás helyett ugyan máshova történik a szállítás, de a cég szempontjából csak beszállításnak minősíthető....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 29.

Működésiköltség-hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Gazdaságunk sertéstermelői csoportnak fizet havonta a leadott hízósertés kilogrammja után működésiköltség-hozzájárulást, illetve piacszerzés jogcímen meghatározott összeget. A termelői csoportnak fizetett működésiköltség-hozzájárulás és a piacszerzés jogcímen fizetett összeg része-e a hízósertés bekerülési értékének? Mi a helyes elszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerint a termelői csoportnak fizetett működésiköltség-hozzájárulás, illetve piacszerzés jogcímen fizetett összeg nem a sertések beszerzéséhez kapcsolódik, ezért az nem vehető figyelembe a hízósertések bekerülési értékében. A működési hozzájárulás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Bérelt ingatlanon új raktár építése

Kérdés: A társaság az általa bérelt ingatlanon új raktárakat épít. A raktárak építését részben pénzintézeti hitellel finanszírozza, a felmerülő költségeket az építés ideje alatt folyamatban lévő beruházásként számolja el. Az épületek egyetlen pillanatra se kerülnek a társaság tulajdonába, a beruházás befejezésekor a bérbeadók tulajdona lesz. Az egyik bérbeadó egyéni vállalkozó, aki a raktár értékének megfelelő összegben bocsátja ki az elkövetkező 80 hónapra egyben a bérlet díjról szóló számláját. Míg a másik bérbeadó egy társaság, amely szintén tulajdonosa lesz a telkén épített raktárnak az építés befejezése után, a használatbavételt követő 40 hónap bérleti díj fejében. Hogyan kell a gazdasági eseményeket bizonylatolni, számvitelileg elszámolni? Úgy gondolom, hogy az építő társaságnál a beruházás rendkívüli értékcsökkenés lesz, nem aktiválhatja? Ha nem, akkor hogyan vezethető ki? A bérbe adó társaság milyen jogcímen lép a területén épített raktár birtokába?
Részlet a válaszából: […] ...építési-szerelési munkát végez (végeztet). Így az építés ideje alatt felmerülő – az építkezéshez szorosan kapcsolódó – költségeket nem folyamatban lévő beruházásként kell elszámolnia, hanem a megrendelésre végzett tevékenységek költségei között,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Közüzemi díjak továbbszámlázása

Kérdés: A közüzemi díjak továbbszámlázása mikor minősíthető közvetített szolgáltatásnak? A változatlan formában történő értékesítés hogyan értelmezhető, például bérbeadás esetén, ha a közüzemi szolgáltató az összes közüzemi díjat a bérbeadó részére számlázta?
Részlet a válaszából: […] ...amit a – fentiek szerint – mért mennyiségek alapján a bérlők felé továbbszámláztak. A fennmaradó rész igénybe vett szolgáltatás költsége, és az 5. számlaosztályban könyvelendő.]Itt meg kell jegyezni, a számviteli elszámolásokban a víz-, a gáz-, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Szavatossági vagy kártérítési kötelezettségekre kapott átalány

Kérdés: Az rt. és a megszűnő kft. között megkötött szerződés alapján az rt. köteles a megszűnő kft.-t terhelő szavatossági és kártérítési igényeket rendezni a kft.-től átvett egyösszegű átalány fejében. Hogyan kell elszámolni a kapott átalányösszeget, illetve a szavatossági és kártérítési kötelezettségekre fizetett összegeket, ha a kft. tevékenysége alapvetően építőipari jellegű volt?
Részlet a válaszából: […] ...a jövőben kell, előre nem meghatározható időpontban elvégezni, az összemérés számviteli alapelv (a jövőben felmerülő költségekhez rendelni a bevételt) érvényesülése érdekében a szavatossági, kártérítési igények fedezetét jelentő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Eladásra épített épületekhez kapcsolódó terhek elszámolása

Kérdés: Amikor a társaságok telket vásárolnak, többlakásos lakóépületet, sorházakat, lakóparkokat stb. hoznak létre, tereprendezést, közművesítést hajtanak végre, különböző hozzájárulásokat fizetnek, hitelt vesznek igénybe stb. Hogyan kell eljárni a kivitelezést végző fővállalkozónál, hogyan kell számlázni a végső tulajdonos felé? Lehet-e az alvállalkozói teljesítmények értékével csökkenteni a helyi iparűzési adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...a vásárolt készletek között elkülönítetten – épületenként – kell állományba venni.A fentiek alapján a felmerült költségek, ráfordítások fő rendező elve az épületenkénti kimutatás, összesítés.Értékesítéskor:A lakások, üzletek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.

Magyarországi fióktelep rendelkezésére bocsátott vagyon

Kérdés: A külföldi székhelyű befektetési tevékenységet folytató társaság fióktelepet hoz létre Magyarországon azért, hogy a back office tevékenységet a fióktelep lássa el. Ilyen esetben a működési kiadásokra (bérek, felmerült költségek) rendelkezésre bocsátott összeget hogyan kell elszámolni a fióktelep könyveiben? Milyen esetben minősül ez az összeg dotációs tőkének?
Részlet a válaszából: […] ...kell hogy tartalmazza, gyakorlatát pedig a fióktelep számlarendje biztosítja. Ebből az következik, hogy a működés során felmerült költségeket a fióktelepnél is jellemzően az 5. számlaosztályban (a ráfordításokat a 8. számlaosztályban) kell könyvelni. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Lejárt szavatosságú cukrásztermékek

Kérdés: Cukrászda üzemeltetésénél mi a helyes eljárás azokkal az árukkal, amelyek szavatossága lejárt? Az áru csökkentett értéken sem adható el? Jelenleg ezek selejtezésre, megsemmisítésre kerülnek. A termékek bekerülési értéke (vásárolt a beszerzési értéken, saját gyártású süteményeknél azok bekerülési értékén) maradhat-e az elábén, illetve anyagköltségen (így az iparűzési adó alapját csökkenti), vagy mint egyéb ráfordítást kell kezelni? A beszerzett áruk és anyagok év közbeni beszerzéskor 5/8-ra kerülnek elszámolásra. Megfelelő megoldás-e az, ha a selejtezéskor a selejtezendő tételek visszakerülnek a 2-es számlaosztályba, és onnan a 86-ra kivezetésre?
Részlet a válaszából: […] ...sem – lehet az 5. számlaosztályban könyvelni. Ha nem történik készletre vétel, akkor már a beszerzéskor a beszerzéssel kapcsolatos költségeket a vásárolt sütemények esetében elsődlegesen a 8. számlaosztályban kell elszámolni, a 814. Eladott áruk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.
1
2
3
4