Bérelt eszközök nyilvántartása

Kérdés: Társaságunk tárolóeszközöket (ládák, rekeszek, konténerek) bérel külföldről, amelyeket továbbad bérbe magyar partnereinek. Az eszközök nyilvántartása és nyomonkövethetősége miatt a bérelt eszközök értéke bekerül a könyvekbe, emellett az értékük pedig kötelezettségként kerül kimutatásra a bérbeadó felé, hiszen elszámolási kötelezettség áll fenn. Hogyan kell helyesen kimutatni mind az eszközértéket, mind a kötelezettség értékét a magyar számviteli szabályok szerint, figyelembe véve az Szt. 23. §-a (1) bekezdését, miszerint a bérbe vett eszközök nem mutathatók ki a mérlegben eszközként? Másik a társaság rendelkezik saját tulajdonú tárolóeszközökkel is. Ezek értékét melyik soron kell feltüntetni a mérlegben (készletek között)?
Részlet a válaszából: […] ...tárolóeszközök egy éven belül elhasználódnak, akkor beszerzéskor anyagkészletként, a használatbavétel időpontjában pedig anyagköltségként számolandó el.Ha a saját tulajdonú tárolóeszközöket - áruértékesítés kapcsán - göngyölegként hasznosítják, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 18.

Bérelt fuvareszközök javításának közvetítése

Kérdés: Társaságunk főtevékenységként vasúti áruszállítással foglalkozik. A megrendelőink Közösségen belüli vállalkozások, és a szállítások is Közösségen belülinek számítanak. A fuvareszközöket jellemzően béreljük, vagy a megrendelő tulajdonába tartoznak. Amennyiben a szállítási útvonalon ezek az eszközök meghibásodnak és javításra szorulnak, ezeket a költségeket a megrendelő viseli. A kérdésünk az, hogy ebben az esetben a javítási szolgáltatást (mely nálunk közvetített szolgáltatás) áfásan kell számlázni, vagy közösségi értékesítésnek számít?
Részlet a válaszából: […] A Közösségen belüli teherközlekedéshez járulékosankapcsolódó javítási szolgáltatás közvetítése esetén, amennyiben az más nevébenés javára történik, akkor a teljesítés helyét a megrendelő adóalanynyilvántartásba vételi helye határozza meg, ha ez nem azonos a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 19.

Vállalkozásba adott vagy saját vállalkozásban végzett beruházás

Kérdés: Ugyanazon beruházást lehet-e két részre bontani, lehet-e saját és idegen kivitelezésű? Mi dönti el, hogy saját vállalkozásban végzett vagy vállalkozásba adott (idegen kivitelezésű) a beruházás? A lebonyolító helyzete vagy a tényleges munkavégzés? Ha egy beruházás egy részét a társaság végzi saját dolgozóival, anyagaival, de egy nagyobb szakértelmet kívánó részt anyaggal, munkadíjjal külső cég vállalja el, akkor ez teljes egészében saját vállalkozásban végzett, vagy megoszlik saját és idegen részre? Saját erővel nem vesznek részt a beruházásban, a vállalkozókkal én kötöm a szerződést anyaggal és munkadíjjal, vagy csak a vállalkozói díjra, a beruházáshoz én szerzem be az anyagot. Ez milyen beruházás? És milyen beruházás akkor, ha generálkivitelezésre szerződök?
Részlet a válaszából: […] ...részére aberuházáshoz szükséges anyagot a beruházó szerzi be, akkor a beruházáslebonyolításának, ellenőrzésének közvetlen önköltsége, továbbá a beruházáshozszükséges, a külső vállalkozók által beépített anyagok bekerülési értéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.

Bérelt ingatlan használatbavétele

Kérdés: A társaság magánszemélytől ingatlant bérel. Mikor minősül használatba vettnek a bérelt ingatlan? A használatbavétel függ-e a működési és egyéb engedélyek megszerzésétől? Visszahat-e ez az elvégzett javítási munkák megítélésére?
Részlet a válaszából: […] ...a rendeltetésszerű használatbavételig, az üzembe helyezésig felmerült, az eszközhöz hozzákapcsolható tételek, tevékenységek költségei.Ez az előírás érvényes a bérelt eszközök (így a bérelt ingatlanok) esetében is.Ha bérelt ingatlan (épület)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.