MRP-nek átadott vagyon a létrehozónál

Kérdés: A zrt. létrehozott egy MRP-szervezetet. Az alapítás dátuma: 2018. 10. 29. Ez a határozat 2019. 02. 06-án érkezett meg a zrt.-hez. Az MRP alapszabálya szerint a nem vagyoni hozzájárulást (részvényt) a bejegyzéstől számított 8 napon belül át kell adni. Az MRP-nek – technikai okok miatt – a mai napig nincs adószáma, így értékpapírszámlával sem rendelkezik, amelyre a nem vagyoni hozzájárulást átadhattuk volna. A zrt. könyveiben a 2018-as évben szükséges-e kötelezettségként szerepeltetni a nem vagyoni hozzájárulást? Ha igen, milyen összeggel? Vagy elegendő a 2019-es évben szerepeltetni a vagyoni hozzájárulás értékét?
Részlet a válaszából: […] ...természetesen csak az átadás után.A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást (részvényt) is csak az átadást követően lehet könyvelni, és az átadott részvények piaci értékével a befektetett pénzügyi eszközök között lévő MRP-részesedés értékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

MRP-nek átadott vagyon

Kérdés:

A zrt. az MRP Alapszabálya szerint 100.000 Ft pénzbeli alapítói vagyoni hozzájárulást köteles fizetni az MRP részére, illetve köteles még átadni 5000 db 1000 Ft/db névértékű törzsrészvényt nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként. Hogyan kell könyvelni? A zrt. részesedést szerez-e az MRP-ben, és ha igen, milyen értékben?

Részlet a válaszából: […] ...a Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével köteles megtartani.Az MRP keretében létrejött szervezet beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a Korm. rendelet 48-50. §-ai tartalmazzák. A 49. § (3) bekezdése szerint:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

MRP működési költségeire átadott pénzeszközök

Kérdés: Az MRP alapszabálya szerint az alapító köteles megtéríteni az MRP-szervezetnél felmerült, tételes nyilvántartással alátámasztott működési költségeket. Hogyan kell könyvelni a zrt.-nél a működési költségekre átadott pénzeszközöket, és milyen adókötelezettséget von ez maga után?
Részlet a válaszából: […] A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény (MRP-tv.) 24/G. §-ának (2) bekezdése szerint az MRP megindításával, az MRP-szervezet megalakulásával, működésével és megszűnésével összefüggő (így különösen a székhely fenntartásából, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Javadalmazási politikát alátámasztó beszámoló

Kérdés: A javadalmazási politika a zrt. gazdasági teljesítményének mérésére az értékesítés nettó árbevételének és EBITDA mutatónak az értékelési időszakban bekövetkezett változását tartalmazza. Az értékelési időszak megegyezik a naptári évvel. A zrt. üzleti éve augusztus 1-jétől július 31-ig tart. Ebben az esetben az MRP-vel történő elszámoláshoz külön beszámolót kell készíteni december 31-i fordulónappal?
Részlet a válaszából: […] ...az MRP-vel történő elszámoláshoz december 31-i fordulónappal záródó üzleti évről külön beszámolót kell készíteni, természetesen könyvviteli adatokkal alátámasztottan. A számviteli politika szerinti üzleti évről készített – közzétételre kerülő –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Számviteli kormányrendeletek módosítása

Kérdés: A 2016. évi számviteli változások kapcsán kérnénk szakértői választ a mikrogazdálkodói beszámolót választók és a kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezetek tekintetében. Úgy látjuk, hogy az érintett rendeleteket nem módosították, pedig – véleményünk szerint – a számviteli változások ezeket a szervezeteket is érintik.
Részlet a válaszából: […] ...a 88. Rendkívüli ráfordítások és a 98. Rendkívüli bevételek számlacsoportok számlái.Az egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségeihez kapcsolódó módosításokMás jogszabályok változásaihoz kapcsolódóan új előírások:Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.

Tartozásátvállalás ellenérték fejében

Kérdés: A privatizációban részt vevő MRP-szervezet értékesíteni kívánja a birtokában lévő részvényeket a privatizációban szintén részt vevő gazdasági társaságnak oly módon, hogy a részvényvásárló társaság az MRP-szervezet által a részvényvásárlásra felvett hitelt átvállalja. A hitelátvállalás következtében van-e a hitelt átvállaló társaságnak társaságiadó-alapot növelő kötelezettsége, illetve kell-e növelnie az adóalapot az átvállalt hitel kamatfizetési kötelezettségének összegével?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolása a következő: T 366 – K 972,a részvények megállapodás szerinti eladási ára és T 871 – K 171, 371, arészvények könyv szerinti értéke, majd a kisebbik érték átvezetésével (T 972 -K 871) a részvények értékesítési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.

Számítógép, személygépkocsi adóalap-kedvezménye

Kérdés: Egy társaság szivattyúk forgalmazásával és az üzembe helyezett szivattyúk karbantartásával foglalkozik. A társaság önálló telephellyel rendelkezik. A partnerek számítógépet (a készletek nyilvántartásához) és személygépkocsit (a karbantartáshoz szükséges kisméretű anyagok szállításához) vásároltak. A számítógép és a személygépkocsi értékével az adóalap – mikro- és kisvállalkozási adóalap-kedvezmény címen – csökkenthető-e?
Részlet a válaszából: […] ...számítógép akkor tekinthető a tevékenységet közvetlenül szolgáló eszköznek, ha a készletnyilvántartás nem kizárólag a könyvviteli nyilvántartást, hanem a tevékenység zökkenőmentes végzését szolgálja, s így a társaság optimálisan tudja kiszolgálni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 14.

Az eredménytartalék terhére leszállított jegyzett tőke kivonása

Kérdés: A gazdasági társaság leszállított jegyzett tőkéjét a tulajdonosok nem vonják ki, az eredménytartalékba helyezik. A későbbiek során ez az összeg kivonható-e az eredménytartalékból osztalékadó, illetve magánszemély esetében szja-fizetési kötelezettség nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...a tőkeleszállításról szóló létesítő okiratnak, illetve módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával kell könyvelni és előírni a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként. Amennyiben – ez esetben (tehát tőkekivonással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye – irodánál

Kérdés: A számviteli (könyvelési, beszámolókészítési stb.) tevékenységet végző bt. 2001-ben iroda céljára családi házat épített (az önkormányzat csak erre adott engedélyt). A telek a bt. tulajdona, az építkezés költségei is a bt.-nél merültek fel. Az ingatlant kizárólag iroda céljára használják (5 szobából, egy tusolóból és fürdőszobából áll). Kérdés: a mikro- és kisvállalkozás az adózás előtti eredményét a beruházás értékével csökkentheti-e? A kedvezmény igénybevételének feltétele-e a használatbavételi engedély megléte és a tárgyi eszköz üzembe helyezése? A 2001-ben az adózás előtti eredménykorlát miatt igénybe nem vett beruházási érték 2002-re átvihető-e? Helyesen gondoljuk-e, hogy ez az iroda nem minősül üzemkörön kívüli ingatlannak? Ez a kedvezmény hogyan befolyásolja, befolyásolja-e a Tao-tv azon előírását, amely szerint az előző időszakról áthozott veszteség csökkenti a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, hogy egy válaszba tömöríthessük válaszunkat.A kérdésben foglaltak alapján az állapítható meg, hogy új (azaz korábban még használatba nem vett) ingatlant épített a bt. Az iroda a bt. tevékenysége alapján nem minősül üzemkörön kívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Hitel kimutatása készfizető kezesnél

Kérdés: Az MRP a kft. alapításához E-hitelt vett fel. Ez a hitel és a további saját erő a kft. jegyzett tőkéjében van. A hitelért a kft. készfizető kezes, de a hitel a kft.-nél nincs nyilvántartva. Nyilván kell-e tartani a hitelt?
Részlet a válaszából: […] ...a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell az új Szt. 90. §-ának (4) bekezdése szerint, mint mérlegen kívüli tételt könyvelnie, és a kiegészítő mellékletben mint függő kötelezettségvállalást fajtánként bemutatni, részletezni. Az új Szt. 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.