Devizás követelésre értékvesztést számoltak el

Kérdés: 2021-ben egy külföldi devizás követelésre értékvesztést számoltunk el, de nyilvántartottuk a követelést. Az összeg 2023 szeptemberében befolyt. A befolyt összeget milyen jogcím alapján számoljuk el az egyéb bevételek között (milyen főkönyvi számlára)? Ezt ugye nem értékvesztés visszaírásának, illetve nem behajthatatlan követelésre befolyt összegre könyveljük?
Részlet a válaszából: […] ...könyvelés mellett az értékvesztés elszámolását elkülönített számlán kell szerepeltetni. Így a követelés kiegyenlítése előtt a devizás követelés teljes összege a 318. Külföldi követelések (devizában), az elszámolt értékvesztésének összege pedig a 319...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Eredménytelen követelésbehajtás

Kérdés: Adott egy külföldi vevővel szemben fennálló követelésünk. A követelést egy külföldi követelésbehajtó cégnek adtuk tovább, inkasszóval próbálták többször behajtani az összeget, de eredménytelenül. Az ügyet a követelésbehajtó cég eredménytelenül lezárta. Nyilatkozata szerint nem javasolja a bírósági úton való behajtást, mivel a felmerült költségek meghaladják az esetleges hasznot. Nem lát esélyt a követelés behajtására. Az ügyvezetés döntése szerint (miután a követelésbehajtó céggel az ügyet részletesen egyeztette) a fenti információk alapján a követelés "kikönyvelése" történjen meg, mivel nincs esély, hogy a vevő fizessen. Milyen könyvelési tételek vannak a fenti esetben? Ezt az ügyletet társasági adó szempontjából hogyan kell kezelni? Minek minősül? A bevallás melyik sorába kell beállítani összeget? Kérnék jogszabályi hivatkozást is.
Részlet a válaszából: […] ...írásbeli nyilatkozata alapján döntsön az ügyvezetés (nem elegendő a szóbeli egyeztetés) a követelés leírásáról, kivezetéséről ("kikönyvelés" nincsen). Az ügyvezetés döntése is írásba legyen foglalva.A követelésbehajtó – fentiek szerinti – írásbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

Követelés elengedése

Kérdés: Vállalkozásunk bizonyos vevői követeléseinek elengedésén gondolkozik: eddig a számviteli politikában meghatározottak szerint számoltunk vevőértékvesztést, azonban előfordulnak olyan esetek, amikor (a törvényben nevesített eseteken felül) úgy döntene cégünk, hogy elengedne bizonyos vevőköveteléseket, így nem értékvesztést képeznénk rájuk. Az elengedéshez nem kell megállapodás, egyoldalú nyilatkozat is elég? Ha az elengedéssel élnénk, milyen adóhatásra kellene számolnunk?
Részlet a válaszából: […] ...és bizonylati elv alapvető követelménye, hogy a gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani, és azt a bizonylat alapján kell a könyvviteli nyilvántartásban rögzíteni. A követelés elengedése is olyan gazdasági esemény, amely az eszközök, illetve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.

Teendők bankcsőd esetén

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy adott bank csődje esetén milyen kontírozási lépések szükségesek a meg nem térített és a megtérített rész vonatkozásában!
Részlet a válaszából: […] ...és annak során csődegyezség született, akkor a csődegyezség bíróság általi jóváhagyása után a megállapodás egyes elemeit könyvelni kell: a követelés elengedését a cégnél egyéb ráfordításként: T 8643 – K 368, az átvállalt (megtérítésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Követelés átalakuláskor a vagyonmérlegben

Kérdés: A kft. zrt.-vé alakul át. A kft. záró vagyonmérlegében szereplő vevőkkel szembeni követelések egy részére értékvesztés került elszámolásra még az átalakulás előtti hónapokban. A zrt. nyitó analitikájában ezen követeléseket milyen értéken kell nyilvántartásba venni: az értékvesztéssel csökkentett értéken (vagyis ez lesz az új bekerülési érték), vagy továbbra is az eredeti bekerülési értéken (külön nyilvántartva az értékvesztést is)? Előbbi esetén, amennyiben a vevő végül mégis fizet, az értékvesztés összegét egyéb bevételként kell elszámolni, és a társaságiadó-alap számításánál csökkentő tételként figyelembe lehet venni? Ha nem fizet, és így a követelés behajthatatlanná válik, az értékvesztés összege figyelembe vehető társaságiadóalap-csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] ...is, a véglegesbe is) – ha az eszközök-kötelezettségek átértékeléséről a legfőbb szerv dokumentáltan nem döntött – az eszközök könyv szerinti értéken kell, hogy szerepeljenek. Így például a tárgyi eszközök nettó értéken (bruttó érték csökkentve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Eszközök kivezetése

Kérdés: Kérem válaszukat arra vonatkozóan, hogy milyen technikai megoldással szabályos az eszközök könyveinkből történő kivezetése!
Részlet a válaszából: […] ...a technikai megoldás értelmezése további gondot jelenthet.A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem alapvető követelménye, hogy a könyvviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján lehet adatokat bejegyezni. Nyilvánvaló, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Behajthatatlan követelés visszaigényelt áfája

Kérdés: A behajthatatlan követelés miatt a NAV-tól visszaigényelt áfát a behajthatatlan követelés csökkentéseként vagy egyéb bevételként kell elszámolnia a kettős könyvvezetést vezető társaságnak?
Részlet a válaszából: […] ...követelésként le kellett írni (T 315 – K 311 és T 8691 – K 311), az áfa visszaigénylése a követelés számlával szemben nem könyvelhető! Mivel a ráfordításkénti elszámolás már korábban megtörtént, a visszaigényelt áfával az egyéb bevételeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Használt hűtő visszavétele

Kérdés: Vendéglátós ügyfelünk 2020-ban vásárolt egy hűtőt 176.000 Ft+áfa értékben. A hűtőt 10 hónapig használták, majd elromlott, és az eladó garanciában visszavette tőlük úgy, hogy helyesbítő számlát állított ki a beszerzésről. Ügyfelünk a tárgyi eszközre azonnali értékcsökkenést számolt el 2020-ban. Hogyan kell könyvelni 2021-ben a visszaadást és a tárgyieszköz-kivezetést?
Részlet a válaszából: […] ...a garancia keretében csereként hűtőt kapott, akkor azt az eladónak külön számláznia kell, az ügyfélnél pedig új beszerzésként kell könyvelni. (A visszavett hűtő könyvelése ez esetben is az előbbiek szerint történik.)(Kéziratzárás: 2021. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 11.

Megszüntetett társasággal szembeni követelés áfája

Kérdés: Cégünk 2017. évben keletkezett követelést tart nyilván egy olyan céggel szemben, amelyet 2018 novemberében a cégbíróság kényszertörlési eljárás keretében megszüntetett. A társaság – a kényszertörléssel egy időben eltiltott – képviselője ellen feljelentést tettünk, amelyben a nyomozás jelenleg is folyamatban van. Szeretnénk a követelés áfáját behajthatatlan követelés okán visszaigényelni, azonban – értelmezésem alapján – erre a cég törölt adószáma miatt nincs módunk. Kérem állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy helyesen értelmezem-e az Áfa-tv. idevágó rendelkezéseit, mely szerint a kényszertörléssel megszüntetett céggel szembeni követelés esetében nincs lehetőség a behajthatatlan követelés elszámolására.
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy a kérdező jól értelmezi, a behajthatatlan követelés könyv szerinti (áfát is magában foglaló) értékét egyéb ráfordításként el kell számolni, de az áfája nem igényelhető vissza.A behajthatatlan követelést az Áfa-tv. 259. §-ának 3/A....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 24.

Behajthatatlan követelés visszatérített áfája

Kérdés: A behajthatatlan követelés áfáját a NAV visszatérítette. Hogyan kell ezt könyvelni, ha a behajthatatlan követelést már kivezettem a könyvekből? És hová abban az esetben, ha még szerepel a nyilvántartásban?
Részlet a válaszából: […] ...került, akkor azt az egyéb ráfordítások között kellett elszámolni: T 8691 – K 311. Ez esetben a visszatérített áfát T 384 – K 9699 könyvelési tétellel egyéb bevételként kell kimutatni (a visszatérítés ez esetben pénzügyi rendezéssel történt).Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.
1
2
3
9