Tombola jubileumi ünnepségen

Kérdés: Cégünk alapításának kerek évfordulója alkalmából jubileumi ünnepség szervezését tervezi, természetesen amennyiben a járványügyi helyzet azt majd lehetővé teszi. Az eseményre vállalatunk munkavállalói és azok családtagjai kapnak meghívást. A programok között felmerült a tombolasorsolás ötlete, mely során a meghívottak között értékesített tombolaszelvények kihúzásával a cég által előzetesen beszerzett tárgynyeremények kerülnek kisorsolásra. A megvásárolható tombolaszelvények száma nem éri el az 5000 darabot, illetve összértéke 2 millió forint alatt marad. A tombolaszelvények értékesítéséből származó bevételt a cég jótékonysági célra fordítaná. A meghívók kiküldését megelőzően legalább 10 nappal a Szerencsejáték Felügyelethez bejelentenénk a tervezett tombolasorsolást. A szükséges jegyzőkönyvezésnek, illetve végelszámolásnak szintén eleget tennénk. A fenti formában és keretek között tervezett tombolasorsolás nyereményei után milyen szja-, szocho-, társaságiadó-kötelezettség terheli társaságunkat?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján olyan tombolajátékot szerveznek, amely az Szjtv. 16. §-a alá tartozó nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék. Az Szja-tv. 76. §-a szabályozza a nyereményekből származó jövedelmek adózását. A rendelkezés (4) bekezdése sorolja fel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 25.

Mobiltelefon- és internethasználat kedvezőbb feltételekkel

Kérdés: Cégünk mobiltelefon-szolgáltatást és internetet vesz igénybe egy mobilszolgáltatótól. Atulajdonosok családtagjai is bekerültek abba a céges csomagba, melynek révén kedvezőbb feltételekkel kapták a mobiltelefon- és internetszolgáltatásukat. Ezáltal 2 db számlát kaptunk, mindkettőt a cégünk nevére, az egyiket elszámoltuk költségként (a 27%-os áfatartalom 70%-át levonásba helyeztük, 30%-át nem), a másikat (ahol a családtagok telefonszolgáltatásai vannak) nem. Mivel jövőre a NAV készíti az áfabevallás-tervezetet, az eddig nem elszámolt telefonszámlát is be fogja dolgozni a tervezetbe. Megoldás lehet-e az, hogy elszámoljuk költségként az eddig nem elszámoltat, és számlával továbbhárítjuk a magánszemélyek részére? Ha ez járható út, akkor milyen áfakulccsal tehetjük meg a továbbszámlázást: 27%-kal az egészet, vagy megbontva 5 és 27%-kal? Egyáltalán befogadhatok (könyvelhetek) olyan számlát, ahol olyan telefonszámokhoz kapcsolódó költségek vannak, amelyeknek nincs közük a céghez (családtagok)? (Még akkor is, ha azonnal ki is számlázzuk majd a családtagok részére?)
Részlet a válaszából: […] ...ahol a családtagok telefonszolgáltatásai kerülnek számlázásra, azokat a számlákat a vállalkozás nem számolja el költségként a könyveiben.Ha azonban a továbbszámlázás mellett döntenek, akkor az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 14.

Edzőterem térítésmentes biztosítása a dolgozóknak

Kérdés: Társaságunk székhelyén lévő épületét bővítette. A bővítés folyamán emeletráépítés történt, amelynek során irodák, tárgyalótermek, mosdók, öltözők, edzőterem került kialakításra. A munka fordított adózású volt. A munkálatokhoz az anyagot a társaság biztosította, a kivitelezés külső vállalkozó bevonásával történt. A használatbavételi engedélyt megkaptuk, a munkák során a számlákban szereplő áfát visszaigényeltük. A társaság az edzőtermet térítésmentesen biztosítja a dolgozóknak. Mivel ingyenes szolgáltatás történik, helyes-e, ha a használatbavételkor állapítjuk meg a fizetendő áfát, ami az edzőterem kialakításához merült fel? A beszerzéskor a számlák nem kerültek megbontásra (mennyi az edzőteremre eső beruházási érték). Milyen mutatószámok alapján tudjuk elkülöníteni az edzőteremre eső ráfordításokat? Erre a pontos elkülönítésre szükség van, mivel merülnek fel további költségek is a használatbavétel után (energia, egyéb). Az épület után elszámolok értékcsökkenési leírást, az edzőterem után is megtehetem? Van adóalap-növelő tétel? Az edzőterembe vásárolt eszközök után nem került sor áfa-visszaigénylésre, lehet-e értékcsökkenést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos milyen költségek, milyen összegben merülnek (merülhetnek) fel, és azokat a költségnem-számadásban elkülönítetten könyvelve, együttes összegük legalább negyedévenként megállapítható legyen. Ilyen költségek:– a terv szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 24.

Változtak a pénzmosás könyvelőre vonatkozó előírásai

Kérdés: Azt hallottam, hogy változtak a pénzmosással kapcsolatos törvényi előírások. Ezen változások hogyan érintik a könyvviteli szolgáltatókat? Mire kell figyelemmel lenni?
Részlet a válaszából: […] ...CXIX. törvény indokolása szerint a módosítást az ezen területet érintő EU-irányelv előírásai, elvárásai tették szükségessé. A könyvviteli szolgáltatókra vonatkozó legfontosabb módosításokat a következőkben foglaljuk össze:Az üzleti kapcsolat létesítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Családi gazdálkodó halálához kapcsolódó adózási kérdések

Kérdés: Családi gazdálkodó 1 fő, tagok: a feleség, 2 felnőtt gyermek és 3 unoka, összesen 7 fő. Sajnos a családi gazdálkodó tegnap elhunyt (nyugdíjas lett volna októbertől). Kérném szíves és sürgős segítségüket a szükséges lépések megtételének ismertetésére. Sok kérdés merül fel e sajnálatos halál esetén: 1041-esen ki kell-e jelenteni? Folytathatja-e a családi gazdálkodást az egyik tag (fia, szakképzett) az apa adószámán, vagy teljesen új családi gazdaságot kell alapítania? Haláleset napjával kell-e most elszámolást készíteni SZJ17-en mindenkinek? Ki állapítja meg az elhunyt adóját? Új adószámos folytatás esetén év végén még egyszer SZJ 17-es a tagoknak? Az elhalálozás napja utáni dátumra érkező számlák elszámolása (fizetési határidő), utalása ezután fog megtörténni (növényvédő szerek). Folyamatban volt az árpa eladása. Erről a számla még nem érkezett meg (több millió), milyen dátumú lehet a bevételi számla? Lehet-e a haláleset napja, vagy netán későbbi néhány nappal, ha még nem készült el a számla? Az ellenérték a jövő héten várható. Mezőgazdasági támogatások hogyan alakulnak, mi lenne a teendő? Most negyedéves áfabevalló, – visszaigénylő bankszámlára visszakapja-e az I. és II. negyedévit? (75-75 nap.) Az I. negyedévi most lesz aktuális 04. 20-tól 75 nap. A 2016. évi gázolaj-támogatást a bevallásban nem kérték vissza. A folyószámlán túlfizetésként mutatkozik több százezer Ft (2017. 01. 15. J04 bevallás). 1717-esen most kiutaltathatom az elhunyt bankszámlájára?
Részlet a válaszából: […] ...járási hivatal törli a nyilvántartásból a családi gazdaságot, ha a családi gazdálkodó meghal, és a túlélő családtagok a halotti anyakönyvi kivonat kiállításától számított 60 napon belül nem jelentik be, hogy a családi gazdálkodást folytatni kívánják....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 17.

Közös őstermelői követelés engedményezése

Kérdés: A közös őstermelői tevékenységet folytató 5 tagú családban az őstermeléssel kapcsolatosan felmerült költségekről saját nevére szóló számlát állít ki "A" kft. Ugyanakkor az őstermelésben megtermelt árut csak 1 fő nevében értékesítik "B" kft. részére. A "B" kft.-vel szembeni követelését XY hogyan tudja engedményezni a közös őstermelés során felmerült, az "A" kft.-vel szemben fennálló, de nem XY nevére, hanem családtagjai nevére kiállított költségszámlák rendezésére?
Részlet a válaszából: […] ...kft.-vel szembeni követelése összegében történik. Az engedményezett követelést "A" kft.-nél XY-nal szembeni kötelezettségként kell a könyvekben kimutatnia (T 3651 – K 4799).A Ptk. ismeri a beszámítás intézményét is. A Ptk. 6:49. §-a alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 15.

Lakásvásárlásra felvett hitel átvállalása

Kérdés: A munkáltató átvállalhatja-e a munkavállalótól a lakásvásárlásra felvett hitelét (korábbi devizahitelét)? Ez a magánszemély részére adómentes vagy adóköteles? A cégnél az átvállalt kötelezettség növeli az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] ...indokolt vizsgálni, mivel ezzel az időponttal történik az átvállalt hiteltartozásnak a munkáltatónál történő rögzítése (könyvelni a személyi jellegű egyéb ráfordítások között kell a hitelintézettel szembeni kötelezettségkénti kimutatással: T 559 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.

Családi gazdálkodó beruházási támogatása

Kérdés: 2013-ban a családi gazdálkodó egy beruházásba kezdett, amely előreláthatólag 2014-ben fog befejeződni, de legkésőbb 2015-ben kell az új épületeket átadnia. A beruházás 100 M Ft értékű, amelyhez az MVH-tól kap 40 M Ft vissza nem térítendő támogatást. Az MVH 12 M Ft támogatási elő­leget folyósított a családi gazdálkodó bankszámlájára áprilisban. Ezt követően volt egy elszámolás júniusban, ahol az eddigi vásárlásokról kiállított számlákat bemutattuk az MVH-nak. Támogatásként az MVH októberben folyósított 10 M Ft-ot, és ehhez kapcsolódóan kiküldte a határozatot is a támogatás összegéről. Az első épület elkészült, az építési engedélyre 26 M Ft-ot tudunk aktiválni. Helyes-e, ha a 26 M Ft-os üzembe helyezett beruházást egy összegben költségként elszámoljuk, illetve ezzel szemben a 10 M Ft-os támogatást bevételként feltüntetjük? A támogatási előleget hogyan kell figyelembe venni? Fel kell-e tüntetni 2013-ban bevételként? Amennyiben nem kell feltüntetni, hogyan kell kezelni? Az szja-bevallásban hová kell feltüntetni? A 12 M Ft támogatási előleg elszámolásáról csak 2014-ben fognak kifizetési kérelmet benyújtani, és utána készül arról határozat. A támogatási elő­legből olyan számlák lettek kifizetve, amelyek a beruházás számlán vannak könyvelve, és majd csak 2014-ben lesznek üzembe helyezve. Az MVH határozata csak a támogatási előleg folyósításáról szól. Ha a 12 M Ft-ot nem kell bevételként feltüntetni 2013-ban, akkor a könyvelésben hogyan kell helyesen szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] Jogszabály vagy államközi megállapodás alapján kapott támogatásokra vonatkozó szabályozás szerint a támogatásokat akkor kell bevételként figyelembe venni, amikor azokat felhasználják, tehát amikor a bevétellel szembeállítható költség felmerül az Szja-tv. 19. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Elszámolások családi gazdálkodó halála esetén

Kérdés: Egy családi gazdálkodásnak könyvelek, mely 5 főből áll. Sajnos az egyik tag 2013. április hóban elhalálozott. Ebben az esetben mi a teendő? Az elhalálozás napjával kell-e elszámolást készíteni? Mi a teendőnk ebben az esetben, ki fogja az elhalt adóját megállapítani, esetleg itt is úgy működik az elszámolás, mint az egyéni vállalkozásnál?
Részlet a válaszából: […] Családi gazdálkodó halála esetén az elhalt adóját az adóhatóság állapítja meg. Az Art. 131. §-a tartalmaz arra vonatkozóan rendelkezést, hogy ha az adókötelezettség az adózó halála miatt szűnik meg, akkor az adóhatóság az adót határozattal állapítja meg. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.

Adománygyűjtés rendezvényen

Kérdés: Érdekvédelmi szervezet egyik rendezvényén adományokat kíván gyűjteni elhunyt tagjuk családjának megsegítésére (adományláda formájában). Kérjük segítségüket, hogy a befolyt összeget hogyan kell lekönyvelni? Kell-e társasági adót fizetnie utána az érdekvédelmi szervezetnek? Valamint az adomány átadása az Szja-tv. szerint tekinthető-e adómentesnek az adományozónál és az adományt elfogadó családtagnál? Vagy az érdekvédelmi szervezet csak az Szja-tv. 1. számú melléklet 3.3 pontjában meghatározott mértékig adhat pénzben támogatást?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolni (T 381 – K 9895), majd az elhunyt tag családjának történő átadásakorszemélyi jellegű egyéb kifizetésként kell könyvelni (T 551 – K 381). Amennyibenszemélyi jövedelem­adót is kell fizetni, azt is a személyi jellegű egyébkifizetések között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 20.
1
2