Beérkező számla nélkül hogyan kell könyvelni?

Kérdés: A kft. anyagot vásárolt EU-s külföldi partnerétől. A partner proforma számlát állított ki. A kiegyenlítés megtörtént, az áru megérkezett, de a partner végszámlát nem állított ki, többszöri megkeresésre sem válaszolt. Az anyag a nem számlázott szállítások között szerepel a nyilvántartásunkban. Hogyan lehet helyesen könyvelni, eljárni, ha nem kapunk számlát?
Részlet a válaszából: […] ...anyagbeszerzés könyvelésének a szabályszerű bizonylata az eladó által kiállított és a vevő által elfogadott számla. Ez azonban nem jelenti azt, ha a beszerzést dokumentáló számla nem érkezett meg, akkor a beszerzést nem kell könyvelni. Természetesen kell könyvelni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 28.

Kulcsrakész lakások értékesítése, bérbeadása

Kérdés: Építőipari generálkivitelező kft. kulcsrakész lakásokat értékesít 5% áfával, illetve lakásokat ad bérbe 27% áfával speciális áfakörös bejelentkezés alapján. A könyvelés az 5. költségnemek számlaosztályban összköltségtípusú eredménykimutatásban készül, a készletszámlákat év közben nem vezeti. A folyamatos anyag, alvállalkozói díj, fuvar, bérköltség könyvelése és az áfa levonása hogyan történhet? Az eladásra kerülő új lakások használatbavételekor szükséges-e értékelni, aktiválni az építés bekerülési értékét?
Részlet a válaszából: […] ...A felmerülő költségeket már a felmerülés időszakában elkülönítetten kell könyvelni és gyűjteni.Az 5. számlaosztályban történő könyvelés – mint írják – költségnemenként valósul meg. Ehhez viszont nem szerencsés, hogy a készletszámlákat év közben nem vezetik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Feltételesen vissza nem térítendő támogatás

Kérdés: A vállalkozás a GINOP-pályázat keretében nyert feltételesen vissza nem térítendő támogatást. A fejlesztési és anyagbeszerzési támogatás összetétele 10,7 M Ft tárgyieszköz-beszerzést és 1 M Ft anyagköltséget tartalmazott, amely a pályázatban szereplő eszközérték 70%-a volt. A vállalkozás 2020-ban 11,7 M Ft támogatási előleget kapott, amely a megítélt támogatás 100%-a volt. A fejlesztéshez kapcsolódóan a vállalkozás 2020-ban 16 M Ft tárgyi eszközt vásárolt, és 2021-ben 2 M Ft anyagbeszerzést valósított meg, ezzel a pályázatban szereplő beszerzéseket befejezte. 2021-ben, az első eredménymérés alkalmával a támogatás 30%-a jóváhagyásra került, 3,45 M Ft értékben. 2021-ben a tárgyi eszközök nyitó értéke 15,7 M Ft volt, az elszámolt értékcsökkenés 1,7 M Ft, a 2021-ben beszerzett anyagok teljes mértékben felhasználásra kerültek az év során. Hogyan kell elszámolni a fejlesztéshez, anyagbeszerzéshez kapott támogatást 2021-ben? Hogyan kell értelmezni a pályázatban szereplő anyagköltségek támogatását és számviteli elszámolását a követő – várhatóan a pályázati célok teljesítését elfogadó – eredménymérések alkalmával? Kérem, szíveskedjenek az alábbi kérdéseket megválaszolni az Szt. 2021-re vonatkozó szabályai szerint arra az esetre, ha a vállalkozás nem alkalmazza a 2022-től hatályos 33. § (7) bekezdését, és arra az esetre is, ha a 33. § (7) bekezdését a 177. § (84) bekezdése alapján alkalmazza már 2021-ben!
Részlet a válaszából: […] ...kapott támogatások közé a 9634. számlára, a fennmaradó részét a fejlesztési célra kapott támogatások közé a 9646. számlára.Könyvelési tételek:-a kapott támogatási előleg: T 384 – K 4794 [11,7 M Ft],-az anyagbeszerzésre jóváhagyott támogatás az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Mikor anyagköltség a szállítási költség?

Kérdés: A 442. számban a 8473. kérdésre adott válaszukhoz kapcsolódóan kérdezem: ha egy számlában a sóder és a szállítás külön tételként kerül feltüntetésre, és a sódert nem vesszük készletre, akkor anyagköltség csak a sóder lehet, és a helyszínre kiszállítás belföldi fuvarköltség? Ugyanilyen számla a beton kiszállítása is. Itt sincs készletre vétel (nem is életszerű). Ebben az esetben is külön tétel az anyag és külön könyvelendő a belföldi szállítási költség? Van olyan számla is, ahol csak egy tétel szerepel a "betonkiszállítással". Akkor ez egyszerűen anyagköltség vagy szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...értékeként. Az anyag így kialakított bekerülési értéke számolható el az anyag felhasználásakor anyagköltségként. A helyes könyvelés többletkönyvelésnek tűnhet, de ezzel dokumentált a helyi iparűzési adó alapjának jogszerű csökkentése az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 29.

Kölcsönadott anyagkészlet

Kérdés: Két gazdasági társaság szerződést kötött egymással anyagkészlet kölcsönadása tárgyában. Az átvevő társaság a kölcsönadott anyagot a tevékenysége során felhasználja, terméket állít elő, az elkészült terméket értékesíti. A kölcsönkapott anyagot a szerződésben rögzített időpontban (egy éven belül) a társaság a kölcsönadó társaságnak ugyanolyan minőségben és mennyiségben visszaadja. A használatáért használati díjat fizet a kölcsön­adó társaságnak. Erre a "használati díjra" – mivel nem pénz a kölcsön alapja – vonatkozik-e az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti adómentesség? Kell-e számlázni a használati díjat? Hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...kölcsönszerződésben kell rendelkezni.Ezt követően tekintsük át a kölcsönszerződés alapján átadásra/átvételre kerülő anyagkészlet könyvelését. Ehhez szükséges utalni arra is, hogy a kölcsön­adott, a kölcsönkapott anyagkészlet (anyagonkénti) piaci értékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Szomszédos piac

Kérdés: Egy cégcsoport tagjait különböző gazdasági társaságok alkotják, melyeknek ugyanazon 3 magán­személy a tulajdonosa. A kkv-minősítéssel kapcsolatban kérdezzük, hogy a tevékenység szomszédos piacon történő folytatását hogyan kell értelmezni? Az "A" vállalkozás termelőtevékenységet végez; a "B" vállalkozás könyvelési, pénzügyi, munkaügyi tevékenységet, döntően az "A" társaság részére; a "C" vállalkozás fuvarozási tevékenységet, döntően szintén az "A" társaság részére, anyagbeszerzéshez, illetve termékértékesítéshez kapcsolódóan. Ebben az esetben "A", "B" és "C" vállalkozások kapcsolódó vállalkozásoknak minősülnek-e a 2004. évi XXXIV. törvény értelmében, ugyanis a szomszédos piac fogalmi meghatározását tekintve az általuk végzett tevékenységek a termelési, értékesítési folyamatban vertikálisan nem az adott piacot megelőző vagy követő szinten helyezkednek el, de végső soron a "B" és "C" társaságok tevékenysége az "A" társaság tevékenységéhez kapcsolódik?
Részlet a válaszából: […] A kis- és középvállalkozásokról és fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv-tv.) 19. §-ának 4. pontja fogalmazza meg a szomszédos piacot. E szerint szomszédos piac: az adott terméknek vagy szolgáltatásnak az a piaca, amely a termék vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 16.

Teljesítési időpont

Kérdés: Anyagszállítónk minden hónapban szállít nekünk anyagot. A megállapodásunk szerint a szállítást követő 30. napon fizetünk. A januári szállításnál a számlán a következő időpontok szerepelnek: kibocsátás kelte: 11. 01. 20.; teljesítési idő: 11. 01. 20.; fizetési határidő: 11. 02. 21. Így januárra könyvelem: T 5111, 466 – K 454. Az Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése értelmében a teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége. Ebből következően az áfát csak februárban vonhatom le, amikor azt az Áfa-tv. szerint rám áthárították. Ez így igaz? Tehát januárban nem vonhatom le az áfát? Ha csak februárban vonhatom le, akkor hogyan könyvelem? A szállító nem hajlandó a számlán a teljesítés időpontját a fizetési határidővel azonosra venni, mivel a szállítási és a fizetési határidő különbözik. Mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...határidővel azonosravenni!A kérdésben leírtakra a választ először számviteli oldalrólközelítve adjuk meg.A számviteli elszámolás (a könyvelés) szempontjából az ameghatározó, hogy mikor volt a szerződés szerinti teljesítési időpont, mivel agazdasági eseményt azzal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 7.

Csoportos adóalanyiságban részt vevők közötti elszámolás

Kérdés: Kérdésem a csoportos adóalanyiság témájához kapcsolódik. Az Áfa-tv. értelmében a csoportos áfaalanyok egymás között nem számlázhatnak, csak számviteli bizonylatot állítanak ki, és nem minősül gazdasági eseménynek. Mi a helyes könyvelési tétel egy anyagbeszerzés, illetve egy szolgáltatás vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban annyit, hogy a kérdező alaposan félreérti azÁfa-tv. 8. §-ában a csoportos adóalanyiságra vonatkozó előírásokat.Az Áfa-tv. 8. §-ának (2) bekezdése alapján a csoporthoztartozó adóalanyok belső egymás közötti kapcsolataiban a tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Könyvelés – szerződés szerint vagy számlakibocsátáskor

Kérdés: Építési vállalkozó 2009. évben építési engedélyhez kötött, fordítottan adózó beruházásra kapott megbízást, amelyet 2009 decemberében átadott. A szerződés szerint részszámlák, illetve végszámla kibocsátására volt jogosult a vállalkozó. A végszámlát – a decemberi tényleges átadás ellenére – 2010. 01. 04-i teljesítési időponttal állította ki. A végszámla összegéből – garanciális visszatartás címén – a vállalási ár 10%-a levonásra került, pénzügyi rendezése 5 év múlva várható. A szerződéshez kapcsolódó alvállalkozói számlák és anyagbeszerzések – egy alvállalkozó kivételével – 2009-ben elszámolásra kerültek. Hogyan járunk el helyesen? Ha a végszámla teljes összegét 2009. évi bevételként számoljuk el? A 2010-ben benyújtott alvállalkozói teljesítmény számláját is? Vagy a számlára feltüntetett teljesítési időpontot vegyük figyelembe? Nem sértjük meg az óvatosság elvét, ha a garanciális visszatartásra kerülő 10%-os összeget 5 évig követelésként mutatjuk ki? Nem lenne célszerű a várható garanciális kötelezettségekre céltartalékot képezni? Ha igen, milyen összegben?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján az értékesítésárbevételét a szerződés szerinti teljesítés időpontjával (időszakában) kellelszámolni a vevő (az adott esetben a megrendelő) által elfogadott, elismert -áfa nélküli – összegben, függetlenül attól, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 3.

Szolgáltatás vagy anyagbeszerzés?

Kérdés: Korábban a 2535. és a 2993. kérdésre adott válaszban foglalkoztak a szervizek által a javításhoz felhasznált anyagok helyes értelmezésével és könyvelésével. Ezzel kapcsolatban szeretném megtudni, hogy ha a szervizben vásárolunk alkatrészt, gumit stb., és ott azonnal be is szerelik, akkor az a szolgáltatások közé könyvelendő a szerviz számlája alapján? Ha viszont külön megvásároljuk például a téli gumikat az egyik helyen, és később azt egy szervizben felrakatjuk, akkor a gumiról szóló számla anyagköltség, a szerelési díj pedig szolgáltatás lesz?
Részlet a válaszából: […] A kérdésbenleírtakkal nemcsak a hivatkozott kérdésekre adott válaszokban foglalkoztunk,hanem azonkívül még számos helyen. Itt csak röviden a feltett kérdésekreválaszolunk. Nyilvánvaló, hogy aszervizben vásárolt alkatrész, gumi stb., amit ott fel is szerelnek, az igénybevett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.
1
2