Meg nem valósult készpénzes adásvétel kivezetése

Kérdés: Használtautó-kereskedés bizonylatai között a 2022. évben könyvelésre került egy készpénzes adásvételi szerződés, de az ügylet nem valósult meg, az autó nem került átadásra. A 2022. év végi leltárban szerepel a beszámolóban, a készletek között kimutatásra került. 2023. évi egyeztetés során derült ki, hogy az ügylet meghiúsult. Hogyan lehet kivezetni a könyvelésből?
Részlet a válaszából: […] ...keretében, de 2022. évi tételként sztor­­nírozni kell a bizonylatok nélkül könyvelt tételeket (feltételezzük, hogy számla sem került könyvelésre!).Ha a kérdező cég volt a vevő, a kérdés szerinti könyvelés akár a csalás minősítést is kaphatja. Azonban ez esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Örökös üzletrészének a visszavásárlása és bevonása

Kérdés: Társaságunk egyik tagja 2022. évben elhunyt, tulajdoni részesedése a jegyzett tőkéhez viszonyítva 20%-os volt. A hagyatéki eljárásban társaságunk nyilatkozott a közjegyzőnek, és az örökössel egyeztetve a saját tőkére vetített értéket, azaz 203.266 E Ft értéket adtunk meg. Így elhunyt tagtársunk ezen az értéken örökölte meg az üzletrészt. Mivel az örökös nem volt érintett abban az üzleti tevékenységben, amelyet társaságunk végez, ezért felajánlotta azt megvételre a társaságnak. Az egyeztetéseket követően a társaság a jegyzett tőkén felül rendelkezésre álló vagyon terhére megvásárolta az örökös üzletrészét 100.000 E Ft vételáron. Most azt tervezi a társaságunk, hogy a megvásárolt üzletrészt bevonja, majd a bevonást követően a tagok - egymás közötti tulajdoni részesedésük arányában - a tőkét megemelik új törzsbetét befizetésével annak érdekében, hogy a tőkeminimum (3000 E Ft) biztosított legyen. Ismereteink szerint az eszközoldalon a megvásárolt üzletrészt kivezetjük a könyvekből, míg forrásoldalon a jegyzett tőkét a megvásárolt üzletrész névértékével csökkentjük, míg a fennmaradó összeggel az eredménytartalék csökken. A tagok, illetve a társaság tekintetében bármiféle adózási kötelezettség felmerül-e az üzletrész bevonása kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...az örökös részére kiadták-e, ezért az elhunyt tag üzletrészének jogos tulajdonosa az örökös.Az üzletrész visszavásárlásának könyvelése: T 371 - K 384, 100.000 E Ft, és egyidejűleg a visszavásárlási értéknek megfelelő összeg átvezetése az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Elengedett pótdíj könyvelése

Kérdés: Áprilisban egyik ügyfelünknek pótdíjat számláztunk, a számla 2022. november és 2023. március közötti időszakra vonatkozott. Az ügyfél vitatta a számla jogosságát, és hosszas egyeztetésbe kezdtünk. Több hónapos egyeztetést követően sikerült írásban megállapodnunk, és a tartozás egy részét megtérítették, mi pedig vállaltuk, hogy a fennmaradó részt elengedjük. Hogyan könyveljük ezt a pótdíjelengedést? Mi erre a legegyszerűbb technika? Szeretnénk elkerülni az áfaönrevíziót, illetve nem tudjuk, hogy a társasági adóra milyen hatással lenne, ha elengedett követelésként könyvelnénk? Melyik jobb, ha elengedett követelés, vagy ha jóváíró számlát állítunk ki? Vagy esetleg valamilyen más technikát alkalmazunk?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdenünk, hogy az áprilisban történt számlázás könyvelésével megsértették az Szt. 72. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti előírást. A törvényi előírás alapján árbevételt elszámolni csak a vevőnek a szerződésben meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Eredménytelen követelésbehajtás

Kérdés: Adott egy külföldi vevővel szemben fennálló követelésünk. A követelést egy külföldi követelésbehajtó cégnek adtuk tovább, inkasszóval próbálták többször behajtani az összeget, de eredménytelenül. Az ügyet a követelésbehajtó cég eredménytelenül lezárta. Nyilatkozata szerint nem javasolja a bírósági úton való behajtást, mivel a felmerült költségek meghaladják az esetleges hasznot. Nem lát esélyt a követelés behajtására. Az ügyvezetés döntése szerint (miután a követelésbehajtó céggel az ügyet részletesen egyeztette) a fenti információk alapján a követelés "kikönyvelése" történjen meg, mivel nincs esély, hogy a vevő fizessen. Milyen könyvelési tételek vannak a fenti esetben? Ezt az ügyletet társasági adó szempontjából hogyan kell kezelni? Minek minősül? A bevallás melyik sorába kell beállítani összeget? Kérnék jogszabályi hivatkozást is.
Részlet a válaszából: […] ...írásbeli nyilatkozata alapján döntsön az ügyvezetés (nem elegendő a szóbeli egyeztetés) a követelés leírásáról, kivezetéséről ("kikönyvelés" nincsen). Az ügyvezetés döntése is írásba legyen foglalva.A követelésbehajtó – fentiek szerinti – írásbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

Egyenlegközlőben szereplő követelések-kötelezettségek dátuma

Kérdés: Társaságunk 2022. 12. 31-re vonatkozó egyenlegközlő leveleket kíván kiküldeni a partnereinknek a fordulónapi vevőkövetelés/szállítói tartozás összegéről. A számviteli törvényből nem derül ki egyértelműen, hogy az egyenlegközlőben felsorolt bizonylatok milyen dátumra vonatkoznak. A rendszerünkben szerepel egy könyvelési dátum, ami arra szolgál, hogy a bevételt, szállítói oldalon a költséget melyik időszakra számoljuk el. Továbbá szerepel még a bizonylati dátum és az áfa teljesítési dátuma. Az egyenlegközlőben felsorolt bizonylatokat ezek közül melyik dátumra vonatkozóan készítsük el? Jelenleg a könyvelési dátumra vonatkozóan készítjük el a listát.
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy teljesen logikátlanul járnak el, és a számviteli törvény előírásaiban keresik gyakorlatuk visszaigazolásának a törvényben rögzített szabályát.A törvényi szabályozás logikája kizárja, hogy törvényben legyen szabályozva a cég és a partnerei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 9.

Iparűzési adó éves összege

Kérdés:

Egy szakcikkben a szerző leírja a hipa évközi és év végi könyvelési tételeit, és megállapítja, ha helyes volt a könyvelésünk, akkor a 469-es főkönyvi számla egyenlege záráskor épp azt az összeget fogja mutatni, amit következő év május 31-éig még be kell fizetnünk az önkormányzat számára, vagy ami június 1-jétől visszaigényelhető többletként keletkezik náluk. Ennek értelmezésében (így a 469-es főkönyv éves hipa-köt. felkönyvelése előtti egyenleg kiderítésében) kérnék segítséget. Mi tartozik bele a május 31-ig fizetendőbe? A 03. 16-i kötelezettség és amit az önkormányzat 05. 31-ével még + vagy – előjellel felkönyvel az adófolyószámlára? Az önkormányzati adószámla kivonatán található két fontos sor:
1. Értesítés kézhezvételekor fizetendő = az az összeg, ami még az adott évben be kell fizetni (ez a tárgyév 03. 16-i köt., ą 05. 31-i önkormányzati rendezés + 09. 15-i köt. akkor, ha még nem volt az adott évben befizetés), valamint 2/a tárgyévet követő év 202X. 03. 16-ig pótlékmentesen fizetendő összeg sora!
A 2 sorból valamelyik összeg (vagy együttes összegük?!) megegyezik esetleg a 469-en elvárható (és milyen előjelű) éves hipa előírása előtti egyenleggel? A hipa és a tao főkönyvi egyeztetése sok embernek okoz fejtörést!

Részlet a válaszából: […] ...keresztféléves adóelőleg-fizetés miatt) együttesen az előző adóévi (adóévben bevallott) adó összegével kell megegyezzen.A főkönyvi könyvelés keretében az iparűzésiadó-elszámolási számla Követel oldalára kell könyvelni a bevallott adóelőleg, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.

Tárgyieszköz-nyilvántartás kézzel írottan?

Kérdés: Egy átvett könyvelés során kiderült, hogy az előző könyvelő papíralapon, kézzel írva vezette egy kettős könyvvitelű vállalkozás tárgyieszköz-kartonjait, és ebben kimerítette a tárgyi eszközök nyilvántartását. Ezzel összefüggésben merült fel a kérdésem, hogy milyen hatályos számviteli törvényi előírások vonatkoznak a tárgyi eszközök nyilvántartási kötelezettségére? Melyek azok az analitikus és szintetikus nyilvántartások, amelyeket kötelező vezetni? Elfogadott-e papíralapon kézzel írottan, esetleg Excel-táblázatokban vezetni a nyilvántartásokat, vagy elengedhetetlen az erre a célra kifejlesztett informatikai rendszer (tárgyieszköz-program) használata?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (4) bekezdése tartalmaz az analitikus nyilvántartásokra vonatkozóan általános előírást. Ezen előírás szerint a főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét, függetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

Leltárkészítés módszerei, követelményei

Kérdés: A könyvvizsgálatok során gyakran tapasztalom, hogy az Szt. 69. § (1)-(2) bekezdéseinek követelményeit csak részben teljesítik a beszámolót összeállítók, előfordul, hogy önálló leltárdokumentációt egyszerűen nem is készítenek, a főkönyvi egyenlegek és az analitikák egyeztetéséről nem készülnek végrehajtást igazoló dokumentumok, mert azt mondják, ezt a törvény nem írja elő, sok esetben elegendőnek tartják a főkönyvek zárásának bemutatását. Hivatkoznak a törvény 165. § (1) bekezdésére, mely szerint bizonylattal az eszközök források összetételének változását kell alátámasztani, és a főkönyvi könyvelés-analitika egyeztetés nem eredményez változást, csupán ténymegállapítást. Az ellenőrzésre alkalmasság követelménye is gyakran sérül, rendszerint azzal, hogy a leltárnak nevezett dokumentumok tartalma és terjedelme hiányos, és nem teljesül az Szt. 165. § (4) bekezdésében elvárt logikailag zárt rendszerre vonatkozó elvárás, távolról sem felelnek meg a 166. § és 167. § (1) bekezdésében leírt számviteli bizonylattal szembeni követelményeknek. Míg az ellenőrzésre alkalmasság, lehetőségmeghatározás véleményem szerint igen tág fogalom, és nehezen számonkérhető, addig a logikailag zárt rendszer teljesülése talán pontosabban mérhető és megkövetelhető. Hogyan kell értelmezni a számviteli törvényben meghatározott leltárkészítési követelményekben megfogalmazott elveket? Milyen bizonylatolási, alaki és tartalmi követelmények vonatkoznak a főkönyvi könyvelés és az analitikák egyeztetésére és általában a tényeket rögzítő leltárra? Mit jelent pontosabban az ellenőrzésre alkalmasság és a logikailag zárt rendszerre vonatkozó követelmény?
Részlet a válaszából: […] ...a leltározás nem valósítható meg mennyiségi felvétellel. Az egyeztetés a főkönyvi szám­láknak az analitikus nyilvántartásokkal vagy a könyvelés helyességét igazoló okmányokkal való összevetését jelenti. Ilyen okmányok lehetnek például a banki kivonatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 16.

El nem ismert tulajdoni részesedés kimutatása

Kérdés: A társaságnak két tulajdonosa van, 70-30%-ban. Mind a kettő önálló aláírási joggal rendelkező ügyvezető. A 30%-os tulajdonos a másik tulajdonossal való egyeztetés és taggyűlési határozat megléte nélkül a kft. nevében új társaságot alapított 3 M Ft készpénzbefizetéssel, majd néhány nap múlva megemelte a jegyzett tőkét 500 M Ft apport bejegyzésével. Apportként a társaság hitellel terhelt ingatlanát és műszaki eszközeit jelölte meg. A fenti jogi eljárást még 4 társaságon keresztülvezette. Csalás és hűtlen kezelés vádjával rendőrségi feljelentés történt, azonban mind a cégbíróság, mind a Földhivatal bejegyzett minden változást. A cégbíróság által bejegyzett, de az anyavállalat által el nem ismert tulajdoni részesedést ki kell-e mutatni a mérlegben, illetve az apportként bejegyzett, de a valóságban át nem adott műszaki berendezéseket ki kell-e vezetni a könyvelésből?
Részlet a válaszából: […] ...lehet könyvelni, aminek az átadása már megtörtént, az átadás időpontjával).2016. január elsejétől megváltozott előírás alapján a könyvelés:Ha a társaságba apportált vagyontárgy nem minősül értékpapírnak, részesedésnek, tartósan adott kölcsönnek (azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Tartozik előjelű számla téves átutalás esetén

Kérdés: A szállító számlája tévedésből kiegyenlítésre került. A belső ellenőrzés megállapította, hogy azokat nem lehetett volna kifizetni. Ezt követően a számlát visszaküldtük a számla kibocsátójának, a könyvelésből kivezettük. A szállító az átutalt összeget nem utalta vissza. A visszajáró pénzt peresítettük, és a tévesen átutalt összegre céltartalékot képeztünk, mivel a számviteli törvény arról rendelkezik, hogy peresített követelést a beszámoló nem tartalmazhat. Mi a teendő a tárgyévben? Hogyan kezeljük ezt a követelést a beszámolóban?
Részlet a válaszából: […] ...a hiányában a számlákat könyvelték, akkor e számlákat már nem szabad visszaküldeni, nem szabad – a visszaküldésre hivatkozással – a könyvelésből kivezetni. A visszaküldés helyett írásban a szállítótól helyesbítő (sztornó) számlát kellett volna kérni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.
1
2
3
4