Magánszemélynek bérleti díj euróban

Kérdés: A bérleti szerződés alapján a bérleti díjat a magánszemély euróban kéri. Az Szja-tv. 6. § (4) bekezdésének a) pontja alapján a teljesítést megelőző hónap 15-én érvényes MNB-árfolyamot alapul véve számolom ki a bérleti díjat és a személyi jövedelemadót, aminek a nettó összege a 471. főkönyvi számlán van. A nettó bérleti díjat az eurószámláról utaljuk. Ennek a könyvelése átlagárfolyamon történik, amelyet a 471. főkönyvre könyvelünk. A két összeg között biztosan lesz árfolyam-különbözet (a 471. főkönyv egyenlege). Ennek a különbözetnek mi lesz a sorsa?
Részlet a válaszából: […] ...megillető bevétel, és amely alapján meg kell állapítani a magánszemélyt – a kapott bérleti díj alapján – terhelő adót. Könyvelés:– a bérleti szerződés szerinti bérleti díj könyvelése forintban: T 521, 466 – K 454;– a forintban meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Devizakonverzió könyvelése

Kérdés:

Devizakonverzió könyvelésével kapcsolatban kérem tájékoztatásukat, megerősítésüket. Ügyfelünk több devizaszámlát használ. Ha az egyik euróbankszámláról a másik euróbankszámlára vezet át pénzösszeget, akkor a kimenő euróösszeget átlagárfolyamon értékeljük, míg a másik eurószámlára érkező összeget ugyanazon az értéken, és nem az aznapi kereskedelmi középárfolyamon könyveljük. Árfolyam-különbözet ez esetben nem keletkezik, és nem is tekinthetjük konverziónak, mindössze átvezetésnek. Amennyiben viszont különböző devizanemű bankszámlák között mozog a pénzösszeg, akkor a kimenő devizaértéket átlagárfolyamon, míg a másik bankszámlán beérkező pénzösszeget aznapi kereskedelmi középárfolyamon értékeljük. Ennek köszönhetően árfolyam-különbözet keletkezik. Helyesen járunk-e el a fenti esetekben?

Részlet a válaszából: […] A válasz előtt felhívjuk a figyelmét a devizaárfolyamok számviteli törvény szerinti helyes elnevezésére és használatára, azok használatának a számviteli politikában való rögzítésére. Kereskedelmi középárfolyam nincs, helyesen egy adott pénzintézet által jegyzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Egyéni vállalkozó eurószámlája forintban

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető egyéni vállalkozó devizaszámláján lévő euróállomány forintban történő könyvelésének mi a helyes módszere az árfolyam meghatározásának szempontjából? Milyen árfolyamok alkalmazása megfelelő az egyes tranzakciók, a havi és a teljes éves állomány tekintetében?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó könyveit pénzügyi szemléletben vezeti, tehát a bevételét és kiadásait a pénzügyi teljesítéskori árfolyamon kell könyvelnie. A külföldi pénznemről történő átszámításra az Szja-tv. általános szabálya az irányadó az egyéni vállalkozó esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

Származékos ügylet euró értékesítéshez kapcsolódóan

Kérdés: Cégünk árbevételének jelentős része euróban realizálódik. Amikor kedvező az árfolyam, szállításos határidős (FX forward) devizaügyletet kötünk a számlavezető pénzintézettel. Az ügyletkötések általában minden hónap elejére szólnak. Lejáratkor cégünk kifizeti az ügyletben szereplő devizamennyiséget, és a bank átutalja a kötési árfolyamon számított forintértéket. A bank felé külön letétet nem kell biztosítani. Az ügyletek értékelésekor a bank mindennap listát küld, amely tartalmazza a pozíciónkénti árfolyam-különböztet. Van-e könyvelési teendője a cégnek az ügylet kötésekor? Milyen könyvelési feladata van a cégnek, ha az árfolyam-elmozdulások miatt letétet kell biztosítani? Az ügylet zárását hogyan kell könyvelni? Mi a teendő az év végén nyitott pozíciókkal? Van-e egyéb számviteli feladat? Kérem, hogy a választ gyakorlati példával is mutassák be!
Részlet a válaszából: […] ...leszállítás (eladás) időpontjában a piaci árfolyam a kötési árfolyam alatt van, a cég a forintban kapott összeget: T 384 – K 389 könyvelési tétellel könyveli (308 Ft/euró), az átadott eurót pedig az eurószámláról az euró tényleges (könyv szerinti)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Határidős devizaügylet

Kérdés: Euróeladásra vonatkozóan egy évre minden hónap konkrét napjára kötöttünk határidős ügyletet. Fedezetként lekötött betétünk szolgált. Az ügylet megkötését, illetve a havonta keletkező eredményt hogyan kell könyvelni? A bank eurószámláján ugyanabban az összegben "ą" van, az eredmény a forintos számlán, az euró kötési és zárási árfolyamán kiszámított forintösszeg különbözeteként jelenik meg.
Részlet a válaszából: […] ...elszámolási devizaügylet esetén indokolt a 0. Nyilvántartási számlaosztályban a lekötött eurót elkülönítetten kimutatni. Egyéb könyvelési feladat ezzel kapcsolatosan nincs.A minden hónap konkrét napján (ezt a napot indokolt az elszámolási határidős ügylet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Osztalék devizában

Kérdés: Belföldi társaság (kft.) forintban vezeti a könyvelését. A taggyűlés osztalék kifizetéséről határoz, természetesen forintban. Az szja és eho levonása után marad a kifizethető összeg a tagok részére, amelyet ők euróban szeretnének megkapni. Ennek ismereteim szerint nincs akadálya, de kérdésem, hogy milyen árfolyammal. A társaságnak van eurója, és MNB-árfolyamot választott.
Részlet a válaszából: […]  Valóban nincs akadálya, hogy a kft. a forintbanmeghatározott osztalékot euróban fizesse ki. A forintban kifizetendő osztalékkifizethető euróban is, de ehhez meg kell határozni az átváltási árfolyamot.Ahhoz, hogy a választott átváltási árfolyamot kívülálló (pl. az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Devizában adott előleg beszámítása

Kérdés: A 3803. számú kérdésre válaszolva az utolsó bekezdésben azt írják, hogy "... és figyelembe kell venni az előleg könyvelésekor a 4661. számlára könyvelt összeget is: T 454 – K 4661." A 4661. számlának az előző könyvelési tétel miatt nincs egyenlege, akkor mit vezetünk át? Ha elírás történt, és a 4662. számla egyenlegét kell átvezetni (amin az előlegszámlán feltüntetett, forintban kifejezett levonható áfa szerepel), akkor az utolsó bekezdés utolsó mondata szerint milyen árfolyam-különbözetet kell a 4661/4662. számlákon elszámolni? További kérdésem: áfa szempontjából az eredeti kérdés szerint mi a teljes ügylet szempontjából a levonható áfa összege? Nyilvánvalóan más lesz az árfolyama az előlegszámlában szereplő levonható áfának, és más a tényleges teljesítésről szóló számlában szereplő áfának, emiatt módosítható az előlegszámla alapján levont áfa összege (különösen akkor, ha a két számla más-más áfabevallási időszakra esik)?
Részlet a válaszából: […] ...ennek a könyv szerintiárfolyamon számított (forintban fizetett) értéke legyen 33 125 (265 Ft/euróárfolyam figyelembevételével). Könyvelésitétel: 1. T 353 – K 386, 384 33 125 Ft 2. Az átutalt előlegben lévő áfatartalomaz átutaláskori...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.