Vagyonkezelő alapítványok beszámolója

Kérdés: Jól értelmezem-e a törvényeket, hogy az állam által közérdekű céllal alapított vagyonkezelő alapítványok, amelyek az államiból a magánszektorba kerülő felsőoktatási intézmények fenntartására jönnek létre, kizárólag a számviteli törvény szerinti éves beszámolót készíthetnek? Következtetésemet az alábbiakra alapozom: A 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 4. §-a (2) bekezdése alapján a vagyonkezelő alapítványoknak nem elegendő csak a Korm. rendelet beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségére tett előírásait figyelembe venni, hanem a 2019. évi XIII. tv. és az Szt. ide vonatkozó pontjait is tanulmányozni kell. Amennyiben csak a Korm. rendelet 7. és 8. §-át néznénk, úgy az értékhatárok alapján ezen vagyonkezelő alapítványok a Korm. rendelet szerinti egyszerűsített éves beszámolót is készíthetnének, azonban az Szt. 9. §-ának (3) bekezdése alapján a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót, azaz kötelező az Szt. szerinti éves beszámoló. A gazdálkodó az Szt. 3. §-ának (1) bekezdése alapján az egyéb szervezet is, azaz az alapítvány. Az Szt. 3. §-ának (15) bekezdése alapján közérdeklődésre számot tartott gazdálkodó az, aki a 2007. évi LXXV. törvény 2. §-ának 19. pontja annak mond. A hivatkozott törvény 2. §-a 19. pontjának b) alpontja azon gazdálkodókat is közérdeklődésre számot tartónak minősíti, amelyeket jogszabály annak minősít. Minden állam által alapított vagyonkezelő alapítványra külön-külön törvény vonatkozik, az 1. § (1) bekezdése leszögezi, hogy ezen alapítványokat közérdekű vagyonkezelői alapítványként kell létrehozni, tehát ez nem opció, hanem törvényi előírás. Véleményem szerint az Szt. szerint az éves beszámolókészítési kötelezettséget erősíti meg a 2019. évi XIII. tv. 10/A. §-ának (2) bekezdése is, amely előírja, hogy az állam által teljesített vagyoni juttatás felhasználása bemutatásának az Szt. szerinti éves beszámolóval kell eleget tenni.
Részlet a válaszából: […] ...is.)A Korm. rendelet előírásából következően, ha a közérdekű vagyonkezelő alapítvány közalapítványnak minősül, akkor kötelező a könyvvizsgálata.A fentiek figyelembevétele mellett a vagyonkezelő alapítvány lehet közérdekű, de ebből nem következik az,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 24.

Korábbi évek beszámolójának ellenőrzése

Kérdés: Egy kft. a 2017. évi könyvelése során a megelőző, azaz 2016. évre vonatkozóan jelentősnek minősülő hibát tárt fel, a hibás könyvelések helyesbítése a 2017. évi könyvelésben szerepelt, emiatt 2017. évre háromoszlopos beszámoló készült. A hiba következtében a 2016. évre megállapított társaságiadó-alap közel 9 M Ft-tal magasabb lett. A 2016. évi 1629-es bevallás önellenőrzésének elkészítésére viszont a mai napig nem került sor. Az önellenőrzést most szeretnénk benyújtani. Ennek kapcsán felülvizsgáltuk a 2016-os év teljes könyvelését, amelyben 2015-ös évre vonatkozóan feltárt és lekönyvelt különbözeteket találtunk. A különbözetek következtében a 2015-ös év adózás előtti eredménye és a társaságiadó-alapja is kevesebb lett. A 2016-ban lekönyvelt előző évi differenciák teljes egészében a 2016-os év társaságiadó-bevallásában és beszámolójában jelentek meg, a 2016-os év eredményét érintették, 2015. évre önellenőrzés nem készült. A 2016-os beszámoló kétoszlopos. Ennek helyességét most, a 2016-ra beadandó önrevízió kapcsán ellenőriztük, és megállapítottuk, hogy a 2016-os évben feltárt, 2015-re vonatkozó hibák jelentősnek minősülnek, ugyanis a hibák és hibahatások a 2015. évi beszámoló mérlegfőösszegének 2%-át meghaladják (még az átfordítás utáni mérlegfőösszeg 2%-át is túllépik). Tehát arra a következtetésre jutottunk, hogy 2016. évre 3 oszlopos beszámolót kellett volna készíteni, a 2015-ös év társaságiadó-bevallását pedig az adóalap csökkenése ellenére muszáj lett volna önrevíziózni. Véleményünk szerint akkor járnánk el szabályosan, ha:
1. a 2016-os évből a 2016-ra lekönyvelt 2015-ös hibákat kiszednénk;
2. a 2015. év taobevallását önrevízióznánk;
3. a 2016. évre utólag 3 oszlopos mérleget készítenénk;
4. az 1. pontban kijött eredményhez a 2017-ben lekönyvelt, 2016. évre feltárt hibákat hozzákalkulálnánk;
5. végül ezután készítenénk el a 2016-os évre vonatkozó önrevíziót.
(A társaság minden évben nyereségesen működött, ezért a 2015-ös, 2016-os évekre vonatkozó taokülönbözet együttesen azt az összeget teszi ki, amit a 2016. évre a megelőző évi hibák felülvizsgálata előtt levezettünk.) A beszámolókat minden évben könyvvizsgáló ellenőrizte, és hitelesítő záradékot adott. Kérem, szíveskedjenek konkrét javaslatot tenni, hogy Önök szerint mi lenne a helyes eljárás a korábbi évek közzétett beszámolóinak javítására, hogyan érinti ez a könyvvizsgálatot? Milyen következménnyel járhat, ha – ahogyan eredetileg terveztük – a 2016-ban lekönyvelt 2015. évi hibákat nem emeljük ki 2016-ból, és az eredetileg beküldött 2016. évi társaságiadó-bevallást önellenőrizzük? Végül a jelentős hiba számítási módjával kapcsolatban szeretném, ha elmondanák a véleményüket: jól gondoljuk-e, hogy az adott évre feltárt hibákat eredménysoronként kell nézni, az egyes hibák által okozott társaságiadó-különbözeteket külön-külön kiszámolni, és az így kijött tételesen számított taokülönbözetek abszolút értékeit kell a jelentős/nem jelentős minősítésnél figyelembe venni, valamint maguknak a hibáknak az abszolút értékeit eredménysoronként összeadni? A hibák eszköz-forrást érintő tételei helyett pedig a fentiek szerint eredménykimutatás soronként levezetett mérleg szerinti eredmények (soronkénti) abszolút értékeit összeadva kell figyelembe venni a hiba saját tőkét érintő hatását?
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezéséről és közzétételéről a 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet (IRM R.) szerint a már közzétett beszámoló a cég­információs szolgálat honlapjáról csak a következő esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 27.

Könyvvizsgálati kötelezettség

Kérdés: Egy társaság átalakulását 2016. év közben jegyezte be a cégbíróság, bt.-ből kft. lett. Az átalakuló bt. nettó árbevétele a 2015. évben már meghaladta a 300 millió forintot. A bt. nettó árbevétele a 2016. évi évközi átalakulás bejegyzését megelőzően időarányosan szintén meghaladta a könyvvizsgálati értékhatárt. A 2016. év közbeni átalakulás bejegyzését követően a kft. mikor kerül a könyvvizsgálati kötelezettség alá? A 2016. évi átalakulás bejegyzésétől a 2016. év végéig? Vagy a 2016. évközi bejegyzést követően a 2016. év végéig szükséges, hogy a kft. is elérje a nettó árbevételével az időarányos 300 millió Ft-os értékhatárt, és csak 2017-ben kerül a könyvvizsgálati kötelezettség alá?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a jogutódra vonatkozóan külön rendelkezést az Szt. nem tartalmaz, így – a Ptk. azon el ő írása alapján (3:39. §), amely szerint " Jogi személy más típusú jogi személlyé történ ő átalakulása esetén az átalakuló jogi személy megsz ű nik, jogai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.

Könyvvizsgálatra már nem kötelezett cég

Kérdés: Hogyan kell helyesen eljárni abban az esetben, ha egy cég a mérlegkészítés időpontjában megállapítja, hogy az új határértékek szerint már nem kötelezett könyvvizsgálatra, de az öt évre megválasztott könyvvizsgáló mandátuma még nem járt le? Ebben az esetben kötelező kivárni az öt évet? Mikor, meddig kell a cégbírósági változást ezzel kapcsolatban beadni? A 2016. évi könyvvizsgálatától el lehet-e tekinteni szabályosan, a könyvvizsgáló hozzájárulásával?
Részlet a válaszából: […] ...Egyébként az értékhatárok 2012. január 1-jét ő l változatlanok.Az Szt. 155. §-ának (3) bekezdése szerint nem kötelez ő a könyvvizsgálat, ha az alábbi feltétel együttesen teljesül:– az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.

Könyvvizsgálati kötelezettség

Kérdés: Kedvezményes átalakulással egy cégből kiválással öt cég lett. Amelyből a kiválás történt, könyvvizsgálatra kötelezett volt. A kiválás után mind az öt céget könyvvizsgáltatni kell, vagy csak azt, amelyik a bevételi értékhatárt túllépi?
Részlet a válaszából: […] ...megválaszolása során.Ha a változatlan társasági formában tovább működő társaságnál kötelező volt az átalakulást megelőzően a könyvvizsgálat, akkor a kiválással történő átalakulás évében is kötelező, mivel az átalakulás időpontjával a társaság nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 25.

Jogelőd nélkül alakult cég könyvvizsgálata

Kérdés: Ha egy cég jogelőd nélkül 2012. évben alakult, nincs megelőző két üzleti éve, de az arányosított tárgyévi adatai alapján eléri a könyvvizsgálati kötelezettség értékhatárát, akkor 2012. évre kötelező-e a könyvvizsgálat? Hogyan kell az Szt. 155. §-ának (4) bekezdését értelmezni?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy a kérdező helyesen ítéli meg a kötelező könyvvizsgálat feltételének a teljesülését. Ez következik az Szt. 155. §-a (3) bekezdésének előírásából, ahol a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevételéről szól a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.

Mérlegképes könyvelő helyett könyvvizsgálat

Kérdés: Az értékhatár miatt nem kötelező a könyvvizsgálat. A könyvviteli munkáért, a beszámoló készítéséért felelős személy nem regisztrált mérlegképes könyvelő, de megbízás alapján folyamatos a könyvvizsgálat. Ezzel a megoldással biztosítva van-e a számviteli szabályok, az Szt. 151. §-ának helyes alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] ...a vállalkozóa könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével,a beszámoló elkészítésével, de ez nem könyvvizsgálat, nem auditálás. Akönyvvizsgálattal a regisztrált mérlegképes könyvelőt nem lehet kiváltani. Haaz előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.

Kötelező-e a könyvvizsgálat?

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető bt. vagyunk. 2000-ben és 2001-ben átléptük az 50 millió forintos értékhatárt, így a 2002. évi mérlegünket könyvvizsgáló felülvizsgálta. Ha 2002. és 2003. évben árbevételünk nem haladja meg az 50 millió forintos értékhatárt, kötelező-e a könyvvizsgálat 2003-ban is?
Részlet a válaszából: […] ...ám itt most nem idézett információk alapján a válasz az, hogy igen.Az Szt. 155. §-ának (3) bekezdése szerint: nem kötelező a könyvvizsgálat, ha a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.

Könyvviteli szolgáltatás végzése

Kérdés: Ki végezhet könyvviteli szolgáltatást?
Részlet a válaszából: […] ...(a továbbiakban: Tv.) 73. §-a (7) bekezdésének b) pontja lényegében már 1998. január 1-jétől tartalmazza azzal, hogy nem kötelező a könyvvizsgálat annál a vállalkozónál, ahol az éves nettó árbevétel két év átlagában nem haladja meg az 50 millió forintot....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.