88 cikk rendezése:
1. cikk / 88 Bizalmi vagyonkezelő beszámolója
Kérdés: Készíthet-e a bizalmi vagyonkezelési konstrukcióban (nem üzletszerű vagyonkezelés) a vagyonkezelő a kezelt vagyon vonatkozásában mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót, amennyiben a mutatóértékeknek egyébként megfelel? A kezelt vagyon könyveiben szerepelnek üzletrészek is (ezek tulajdoni hányadai és szavazati jogai 100%-ban a vagyonkezelőnél vannak). A kezelt vagyon a számviteli törvény értelmében vállalkozónak minősül, ugyanakkor jogi személyiséggel nem rendelkező vagyontömeg. Álláspontunk szerint a kezelt vagyon nem rendelkezik a kezelt vagyonba tartozó társaságok feletti szavazati jogokkal, azt a vagyonkezelő gyakorolja, így számviteli értelemben a kezelt vagyon nem tekinthető anyavállalatnak, ezért az anyavállalatokra vonatkozó kizáró feltételt véleményünk szerint nem kell alkalmazni. A kezelt vagyontömeget egy kft. kezeli (nem üzletszerű vagyonkezelés), amelynek nincs más egyéb tevékenysége. Ő készíthet-e mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót, ha a mutatóértékeknek egyébként megfelel? A bizalmi vagyonkezelő a saját személyes vagyonáról vezeti a könyveit, annak nem részei a kezelt vagyon részeként elkülönített részesedések, így véleményünk szerint ő sem tekinthető számviteli értelemben anyavállalatnak, ami kizárná az egyszerűsített éves és a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítését.
2. cikk / 88 Közösségi adószám megléte, az áfabevallás gyakorisága
Kérdés: A közösségi adószám megléte befolyásolja-e az áfabevallás gyakoriságát? Ha van közösségi adószámunk, akkor az meghatározza, hogy milyen gyakorisággal kell bevallást beadnunk, függetlenül attól, hogy a bevétel- és költségadatok alapján más gyakoriság lehetne? Közösségi adószámmal lehetünk áfakörön kívüliek? Ha ki akarunk lépni az áfakörből, milyen nyomtatványt kell kitölteni?
3. cikk / 88 Sajtóterméket értékesítő egyéni vállalkozó bevétele
Kérdés: Alanyi áfamentes, átalányadózó egyéni vállalkozó egy lapterjesztő zrt.-vel kötött bizományosi szerződés szerint újságértékesítést végez. A sajtótermék-értékesítés mentesül a nyugtaadási kötelezettség alól, helyesen gondoljuk, hogy az újságeladások ellenértékét nem kell beütnie a pénztárgépbe? A lapterjesztő az egyéni vállalkozó részére szállítói számlát állít ki, ami tartalmazza az időszak forgalmát, a bizományosi díj összegét, és a számla végösszege a lapterjesztő részére megfizetendő forgalom összege. Átalányadózó egyéni vállalkozó nem számolja el költségként a lapterjesztő számláját, tekintettel az adózási mód sajátosságára és a bevételi nyilvántartás vezetésre. Szeretném a tájékoztatásukat kérni, hogy az egyéni vállalkozó az alanyi áfamentes határ 12 milliós összegének meghatározásánál bevételként a lapterjesztőtől kapott bizományosi díjat számolja el, vagy a teljes újságforgalmazás összege bevételt jelent számára?
4. cikk / 88 Alanyi adómentesség más tagállamban
Kérdés:
Alanyi áfamentes vállalkozásként webáruházat üzemeltetek. A belföldi vásárlókon kívül vannak más EU-tagországból is magánszemély megrendelőim. A más tagállami vevőknek állíthatok-e ki adómentes számlát, vagy nekik áfásan kell számláznom? Utóbbi esetben a magyar vagy a vásárló lakóhelye szerinti áfamértéket kell felszámítani? A termékeket minden esetben Magyarországról szállíttatom ki a vevők részére.
5. cikk / 88 Egyesület beszámolókészítése
Kérdés: Éves beszámolót kell-e készíteni egy egyéb egyesületnek, ha nem közhasznú, de 100%-os tulajdonosa egy kft.-nek?
6. cikk / 88 Anyavállalatnál önköltségszámítás
Kérdés: Gazdasági társaság éves beszámoló készítésére kötelezett annak okán, hogy anyavállalatnak minősül. Az éves beszámoló számszaki értékhatáraitól messze elmarad (árbevétele és létszámadata is). Emellett árbevétele az 1 milliárd forintot és költségei (költségnemei) az 500 millió forintot meghaladja. Kötelezett-e a társaság önköltségszámításra, elkerülhető-e ez a kötelezettség, ha csak anyavállalat mivolta miatt kell éves beszámolót készítenie?
7. cikk / 88 Pénzforgalmi számla megnyitása
Kérdés: Kérdések: a) Pontosan milyen határidővel köteles a vállalkozó a pénzforgalmi számla megnyitására? Az Art. 114. §-ában szereplő, az adószám közlésétől számított 15 napos határidő itt nehezen értelmezhető, hiszen adószám közléséről nem igazán beszélhetünk, hacsak nem azt tekintjük ebben az esetben az adószám közlésének, amikor az adóhatóság a vállalkozót kiértesíti az adószáma áfakódjának 1-ről 2-re történő megváltoztatásáról. b) Az értékhatárt átlépő számlán a vállalkozó még értelemszerűen csak az alanyi mentességhez tartozó 1-es áfakódú adószámot tudja feltüntetni, azonban a 2-es áfakódú adószám adóhatóság általi közlése még ezt követően is akár hetekig tarthat. Ez alatt az átmeneti időszak alatt a vállalkozó a számlákon az adószámát 1-es vagy 2-es áfakóddal kell szerepeltesse? c) Az értékhatárt átlépő számlán szereplő áfával összefüggő esetleges fizetési kötelezettséget még a magán- vagy már a pénzforgalmi számláról kell teljesíteni? Befolyásolja-e ezt az a tény, hogy az adóhatóság az alanyi mentesség megszűnését már átvezette-e a bevallási/fizetési határidőig, a nyilvántartásain is kiadta-e már a 2-es áfakódú adószámot?
8. cikk / 88 Mikortól kell konszolidált beszámolót készíteni?
Kérdés: "A" társaság 2022-ben megvásárolta "B" társaság 100%-os üzletrészét. Ezáltal az "A" társaság anyavállalattá, a "B" társaság pedig leányvállalattá vált. Az "A" társaság beszámolószámai már önmagában meghaladják a számviteli törvény 117. § (1) bekezdése szerinti értékhatárokat, a "B" társasággal együtt pedig főleg (ugyanis "B" társaság számai is jelentős nagyságúak). Melyik évben kell először összevont (konszolidált) éves beszámolót készíteni? (Az egyéb mentesítési lehetőségektől most tekintsünk el.) Szerintünk már a 2022-es üzleti évről is kell összevont (konszolidált) éves beszámolót készíteni, de olvastunk olyan állásfoglalást is, amely szerint a számviteli törvény 117. § (1) bekezdésének értékhatárait csak a vállalatcsoport létrejöttét követő évekre kell figyelembe venni (azaz 2022-re és 2023-ra), így az első összevont (konszolidált) éves beszámolót a 2024-es üzleti évről kell készíteni.
9. cikk / 88 Készpénzfizetési korlátozás, pénzmosás
Kérdés: A cégek által kifizetett és befogadott készpénzzel (a kapcsoltakat most ne vegyük ide) kapcsolatos szabályokra szeretnék rákérdezni:
1. készpénzfizetés korlátozása
Adóalanyok között (a vállalkozás fogalomkörébe ebben az esetben szerintem beletartozik az egyéni vállalkozó és az áfa fizetésére kötelezett magánszemély is) 1,5 millió forint felett nem készpénzben kifizetni és befogadni összeget.
2. pénzmosási szabály
3 millió forint fölött (ez korábban talán még 2,5 millió Ft volt) a cégünknek készpénzben ne fizessen senki ellenértéket (használt személygépkocsik kereskedelmével foglalkozunk, itt nyilván a cégek kiesnek, mert rájuk már az 1,5 milliós szabály vonatkozik). Tehát magánszemélyek nem fizethetnek 3 millió forint fölött pl. személygépkocsi-ellenértéket részünkre, mert regisztrálnunk kell, és szabályzatot is kell készítenünk.
Ez utóbbiban kérünk segítséget. Hol kell regisztrálni, milyen hatóságnál, milyen szabályzatot, nyomtatványt kell kitöltetnünk az ügyféllel?
1. készpénzfizetés korlátozása
Adóalanyok között (a vállalkozás fogalomkörébe ebben az esetben szerintem beletartozik az egyéni vállalkozó és az áfa fizetésére kötelezett magánszemély is) 1,5 millió forint felett nem készpénzben kifizetni és befogadni összeget.
2. pénzmosási szabály
3 millió forint fölött (ez korábban talán még 2,5 millió Ft volt) a cégünknek készpénzben ne fizessen senki ellenértéket (használt személygépkocsik kereskedelmével foglalkozunk, itt nyilván a cégek kiesnek, mert rájuk már az 1,5 milliós szabály vonatkozik). Tehát magánszemélyek nem fizethetnek 3 millió forint fölött pl. személygépkocsi-ellenértéket részünkre, mert regisztrálnunk kell, és szabályzatot is kell készítenünk.
Ez utóbbiban kérünk segítséget. Hol kell regisztrálni, milyen hatóságnál, milyen szabályzatot, nyomtatványt kell kitöltetnünk az ügyféllel?
10. cikk / 88 Adófizetési kötelezettség főfoglalkozású átalányadózónál
Kérdés: Az átalányadózást választó egyéni vállalkozók adó- és járulékfizetési kötelezettségének helyes értelmezésében kérem segítségüket! Ha a főfoglalkozásúnak minősülő átalányadózó egyéni vállalkozó éves bevétele nem haladja meg a 2 M Ft-ot, ám ezt a bevételt már áprilisban eléri, akkor a fennmaradó hónapokra a minimálbér lesz a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapja, vagy mivel a bevétele nem haladta meg az adómentes értékhatárt, a további hónapokra nem keletkezik járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége?
