Közösen finanszírozott olajkút fúrása

Kérdés: Olajtermeléssel foglalkozó két társaság közösen kíván egy területet feltárni. Az egyikük jogosult a bányászati tevékenységre az adott területen, de az olajkút fúrását közösen (50-50 százalékban) finanszírozzák. Sikeres kutatás esetén a kitermelt olajat egymás között a fenti arányban megosztják, és külön értékesítik. Melyik társaság mutatja ki a kutat a könyveiben? A kutatás jogosultja, vagy szabadon eldönthetik? Az üzemeltetés során hogyan számolhatják el az üzemeltetés költségeit, a kitermelt olaj átadását? Mi a helyzet akkor, ha a kutatási engedély jogosultja nem kíván részt venni a kútfúrásban, de engedélyezi a másik társaságnak a kutatást, amelyet az 100 százalékban finanszíroz? Ez esetben hogyan történik a bányajáradék bevallása és megfizetése?
Részlet a válaszából: […] ...Érthető úgy, hogy csak pénzt kap az "A" társaság a másik társaságtól, fejlesztési kölcsön címén, amelyet az "A" társaság kötelezettségként, a másik társaság követelésként mutat ki. A választ adó ezt a finanszírozási módot tartja megfelelőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Bányató területének telekadója

Kérdés: Társaságunk bányavállalkozónak minősül. A bányaművelés eredményeként a bányaüzem területének – a bányafelügyelet által jóváhagyott műszaki terv alapján – meghatározott részén a bányaművelés már befejeződött, míg más részein a külszíni bányászati tevékenység még folyik. Annak megerősítését kérjük, hogy a bányaüzem azon területe, amelyen a kitermelés megszűnt, nem tartozik 2017-től a helyi telekadó hatálya alá.
Részlet a válaszából: […] ...taxatíve felsorolja azon (föld)területeket, amelyek a Htv. alkalmazásában nem minősülnek teleknek, s így nem esnek telekadó-kötelezettség alá. A Htv. 52. §-a 16. pontjának (hatályos) g) alpontja szerint a halgazdálkodásról és a hal védelméről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Céltartalék a Bt. alapján

Kérdés: Egy kft. homok- és agyagbányákat üzemeltet. A bánya kimerülésekor szükséges tájrendezési feladatok fedezetére céltartalékot kíván képezni. Ez a céltartalék a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés c) pontja alapján adóalap-csökkentő tételként vehető figyelembe. Kérdés, hogyan kell az adóalapot csökkentő tételt meghatározni, és mi lehet a mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint az adózás előtti eredmény a Bt.-ben meghatározott környezetvédelmi kötelezettség fedezetére az adóévben képzett céltartalékkal, céltartalékot növelő összeggel csökkenthető. A képezhető céltartalékot a Bt. és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Kártalanítás telephely átengedése miatt

Kérdés: Jelenlegi telephelyünk területén bányászati tevékenységet fognak folytatni. A bánya kártalanításként pénzeszközt, illetve csereingatlant ajánlott fel. Milyen könyvelési, adózási szabályokat kell alkalmazni, ha telephelyünk továbbra is a tulajdonunkban marad, illetve ha annak tulajdonjogát a kártalanítás fejében a bánya megszerzi?
Részlet a válaszából: […] ...13. §-a (1) bekezdésének 1. pontjában foglalt előírásból következően a kártérítés nem ellenérték, így utána áfafizetési kötelezettség sincs.Az adott esetben azonban joggal vélelmezhető, hogy nem a Ptk. szerinti kártérítésről van szó, inkább a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.