Családi gazdaság tagjainak iparűzésiadó-kötelezettsége

Kérdés: Egy 5 fős Őstermelők Családi Gazdaságának egyik tagja egyéni vállalkozó is. Emiatt nem adhatnak be közös iparűzésiadó-bevallást. Az egyéni vállalkozó tag a 2023-as adóévre az egyszerűsített adóalap megállapítását választotta. A másik négy tag számára az általános módszer szerinti adóalap a kedvezőbb (a magas anyagköltség miatt), ezért ők nem választották 2023-ra a Htv. 39/A. §-a szerinti adózást. Lehetséges-e, hogy az őstermelésből származó bevételük után eltérő módszerrel adóznak az iparűzési adóban? A másik négy tag adhat-e le közös bevallást?
Részlet a válaszából: […] ...a Htv. 41. § (8) bekezdése az irányadó jogszabályhely, miszerint az őstermelők családi gazdaságának tagjai az adóévi iparűzésiadó-kötelezettségüket úgy is teljesíthetik, hogy az őstermelők családi gazdaságának a tevékenység végzéséből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Munkaruha-juttatás elszámolása

Kérdés: A kft. bérleti díjat fizet a dolgozóinak kiadott munkaruhákért. Ezt szolgáltatás igénybevételeként, áfa levonása mellett könyveli. Azon dolgozók számára, akik nem "jogosultak" munkaruha-juttatásra (irodisták), de mégis kapnak, hogyan számolható el a bérelt munkaruha?
Részlet a válaszából: […] ...díja az Szja-tv. 28. §-ának (7) bekezdése szerint egyéb jövedelem, amely esetben a kifizetőt, illetőleg a magánszemélyt terhelő adókötelezettséget a kifizető és a magánszemély közötti jogviszony figyelembevételével kell megállapítani. Mivel a munkaruha-juttatásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Kettős könyvvitel az egyéni vállalkozónál

Kérdés: Egyéni vállalkozót lehet-e kettős könyvvitelben könyvelni, és ezt a könyvelési módot be kell-e jelenteni? Egyszeres könyvelésben nem egyszerű a nyilvántartásuk.
Részlet a válaszából: […] ...vezetni kell.Az Szja-tv. 5. számú 1. pontja alapján egyéni vállalkozó alapnyilvántartás vezetésére kötelezett, és a nyilvántartási kötelezettségét naplófőkönyv vezetésével teljesítheti. A naplófőkönyv tartalmát a számvitelről szóló 2000. évi C. törvénynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Sajtóterméket értékesítő egyéni vállalkozó bevétele

Kérdés: Alanyi áfamentes, átalányadózó egyéni vállalkozó egy lapterjesztő zrt.-vel kötött bizományosi szerződés szerint újságértékesítést végez. A sajtótermék-értékesítés mentesül a nyugtaadási kötelezettség alól, helyesen gondoljuk, hogy az újságeladások ellenértékét nem kell beütnie a pénztárgépbe? A lapterjesztő az egyéni vállalkozó részére szállítói számlát állít ki, ami tartalmazza az időszak forgalmát, a bizományosi díj összegét, és a számla végösszege a lapterjesztő részére megfizetendő forgalom összege. Átalányadózó egyéni vállalkozó nem számolja el költségként a lapterjesztő számláját, tekintettel az adózási mód sajátosságára és a bevételi nyilvántartás vezetésre. Szeretném a tájékoztatásukat kérni, hogy az egyéni vállalkozó az alanyi áfamentes határ 12 milliós összegének meghatározásánál bevételként a lapterjesztőtől kapott bizományosi díjat számolja el, vagy a teljes újságforgalmazás összege bevételt jelent számára?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 167. §-a alapján mentesül a nyugtakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha sajtóterméket értékesít, ezáltal annak gépi úton történő kibocsátása sem kötelező. Természetesen lehetőség van a sajtótermékek eladását is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.

Egyéni vállalkozó követelésének elengedése

Kérdés: Az egyéni vállalkozónak a kft. (amely kapcsolt vállalkozása) tartozik 22.000.000 forinttal. A kft. ezt az összeget nem tudja visszafizetni. Amennyiben az egyéni vállalkozó lemond ennek a megfizetéséről, ez az egyéni vállalkozónál költség, majd adóalap-növelő? Tehát a személyi jövedelemadót kinullázza?
Részlet a válaszából: […] ...adóalapot. Az egyéni vállalkozónak a követelése elengedése miatt nem keletkezik bevétele, ebből következően nincs személyijövedelemadó-kötelezettsége sem.A kft.-nél a tartozás (a 22 millió forint miatti kötelezettség) elengedését egyéb bevételként kell elszámolni. Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Hagyatékátadó végzés szerinti tartozás rendezése

Kérdés: Az egyéni vállalkozó fuvarozási szolgáltatást nyújtott cégünknek, de az utolsó 2 hónapról nem adott érvényes számlát, mert elhalálozott. Az adóhatóság törölte az adószámát. A hagyatékátadó végzésbe a közjegyző – az özvegy kérésére – beíratta, hogy a cég tartozik a férjének a fuvarozásért, és ezt a tartozást fizessük meg az örökösnek. Társaságunk elismeri a tartozását, de számla hiányában ez nem szerepel kötelezettségként. Az összeget kifizetnénk, de kérdés, hogyan kezeljük a számvitelben és az adózásban? A fuvardíjat könyveljük fuvardíjként, és utaljuk át a teljes áfa nélküli összeget az örökösnek? Vagy ez egy egyéb jövedelem, könyveljük eszerint, vonjuk le az szja-t, és a nettó összeget utaljuk? Esetleg minősíthető örökségnek, és az Szja-tv. 1. sz. melléklet 7.1. pont alapján adómentesnek?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdező cég – a kérdésben leírt esetben – nem a számviteli előírások szerint járt el, mivel az egyéni vállalkozó fuvarozási szolgáltatását – számla hiányában – nem könyvelte igénybe vett, illetve közvetített szolgáltatásként....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Nyilvántartás egyéni vállalkozó selejtezendő készleteiről

Kérdés:

2015. évben tűzeset miatt károsodott, meg nem semmisített, nem selejtezett meglévő készletről az egyéni vállalkozónak milyen nyilvántartási kötelezettségei vannak (szja)? Kell-e a leltárában (adóbevallásában) szerepeltetni, ha igen, hány évig és hogyan? Darab és nettó beszerzési érték megjelölésével? Mindezek jogilag hol vannak szabályozva?

Részlet a válaszából: […] ...meg nem semmisített, nem selejtezett meglévő készletről az egyéni vállalkozónak az általános szabályok szerint van nyilvántartási kötelezettsége. Így ezt a készletet kell továbbra is a leltárban szerepeltetni. Arra nincs szabály, hogy hány évig kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Beszedett vizsgadíjjal kapcsolatos elszámolások

Kérdés: 2023. 09. 04-től a gépjárművezető-képzést végző autósiskoláknak a vizsgadíjat be kell szedniük a tanulóktól, és azt a Közlekedési Alkalmassági Vizsga Központnak kell utalniuk. Erről az autósiskola számlát kap részletezővel, hogy melyik tanuló nevében mennyi vizsgadíj lett befizetve. Az autósiskola a tanulóktól készpénzben veszi át a díjat vagy utalással kapja. Milyen bizonylatot kell kiállítania a tanuló felé? Ez az autósiskola bevétele lesz, a továbbutalt díj pedig a költsége? Vagy nem tartozik a szolgáltatásnyújtás kategóriába, csak számviteli bizonylatot kell kiállítani, és átmenő tétel lesz? Ha bevételnek számít, akkor az iparűzésiadó-alapnál a kapott számla értéke csökkentő lehet? Rá kell írni a számlára, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz vagy alvállalkozói teljesítmény? Átalányadózó egyéni vállalkozónál bevételnek számít?
Részlet a válaszából: […] ...(ha a befizetés a pénztárba történt), előlegszámla (ha a befizetés átutalással történt). Az előlegként befizetett összeget a kötelezettségek között tanulónként kell nyilvántartani (kötelezettség X-Y tanulóval szemben).A tanulóktól előlegként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Dohánybolt dohánykészletének megvétele

Kérdés: Nemzeti Dohánybolt végelszámolása során a meglévő dohánykészletet a bt. tulajdonosának ki lehet-e számlázni, megveheti-e? 2 millió forintról van szó, ebből fizetné vissza a tagi kölcsönt. Perben áll a magyar állammal, évek óta bezárt. Végkifejlet a végelszámolás.
Részlet a válaszából: […] ...végelszámolást akkor lehet befejezettnek tekinteni, ha a cég az összes kötelezettségét teljesítette. Végelszámolásnál az összes kötelezettség teljesítésébe nem tartozik bele a tulajdonossal szembeni kötelezettség, sem a saját tőke, sem a tagi kölcsön visszafizetése.Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.

Egyéni vállalkozó leltárának dokumentálása

Kérdés:

Fehérnemű-kereskedéssel foglalkozó áfakörös egyéni vállalkozó a készletét leltáríveken kézzel vezeti, melyeken csak darabszámot, általános megnevezést (pl. bokszer, pizsama stb.) megjelölést tüntet fel, és árréssel növelt bruttó árat. A leltáríven a beszerzési bizonylat száma nem szerepel. Az Szja-tv. 5. számú melléklet II. részének 13. pontja szerinti év végi leltárt szerinte ezzel a felvett leltárívekkel teljesítette, mivel abból az árrést és az áfát levonva megkapja a nettó értékét. 1. A hatályos jogszabályi előírások alapján kiváltható-e leltárívvel az év végi leltár? 2. Van-e olyan jogszabályi rendelkezés – ha igen, hol szabályozva –, hogy a leltárba felvett készletet későbbi beazonosítása végett a beszerzési bizonylat (számla) megjelölésével kell nyilvántartani?

Részlet a válaszából: […] ...megfelelően alap- és kiegészítő nyilvántartásokban, időrendben, folyamatosan nyilvántart és rögzít minden olyan adatot, amely az adókötelezettség betartásához utólagosan is ellenőrizhető módon szükséges. (3) A nyilvántartásban adatot rögzíteni, módosítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.
1
2
3
32