Ellenérték nélkül átadott termőföld haszonbérleti joga

Kérdés: Egy mezőgazdasági tevékenységet folytató kft. az általa művelt területeket többségében magánszemélyektől bérli haszonbérleti szerződés alapján, haszonbérleti díj fejében. A kft. magánszemély tulajdonosa is rendelkezik saját termőföldtulajdonnal, melyet szintén a kft. keretein belül szeretne megművelni, ezért viszont mint magánszemély nem szeretne haszonbérleti díjat felszámolni a kft.-nek. Jogi szempontból megteheti-e a magánszemély tulajdonos, hogy ellenérték nélkül adja át a kft.-nek megművelésre a termőföld haszonbérleti jogát? A kft. oldaláról felmerül-e bármilyen adófizetési kötelezettség ezen ingyenes ügylet után?
Részlet a válaszából: […] Álláspontunk szerint megteheti a magánszemély tulajdonos, hogy ellenérték nélkül adja át a kft.-nek megművelésre a termőföld haszonbérleti jogát. Az Sztv. 77. § (3) bekezdés n) pontja értelmében az egyéb bevételek között kell kimutatni a térítés nélkül kapott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 9.

Szövetkezet megszüntetése végelszámolással

Kérdés: A mezőgazdasági szövetkezet 1992-ben alakult. A 2000-es években részleges átalakulással létrejött egy új mezőgazdasági rt. A szövetkezet a mai napig létezik, bár gazdasági tevékenységet nem folytat. A szövetkezet a 2018. 07. 18-i döntés szerint végelszámolással, jogutód nélkül megszűnik. Ez a dátum a végelszámolás kezdő időpontja is. A szövetkezet ingatlanokkal rendelkezik, pénzeszköze minimális. A jegyzett tőkében szerepel üzletrész, ami nevesített vagyonból származik. Ezt hogyan kell kezelni? Annak idején ennek az üzletrésznek a tulajdonosai nem akarták átruházni üzletrészüket sem az állam, sem más számára, így maradt a szövetkezetnél. Van olyan üzletrész, amely hagyatéki eljárásban szerepel. Mivel a szövetkezet csak tárgyi eszközökkel rendelkezik, amelyeket nem tud értékesíteni, van-e arra lehetőség, hogy ezekért az üzletrészekért eszközt adjon cserébe? A vagyonfelosztási javaslatban a tagok eszközt kapnak, van-e annak adózási, esetleg különleges számviteli vonzata? Milyen teendői vannak ezzel kapcsolatosan a szövetkezetnek?
Részlet a válaszából: […] ...személye szempontjából lényeges, a szövetkezet végelszámolását nem akadályozza.A végelszámolás során a szövetkezettel szembeni kötelezettségeket rendezni kell. A végelszámolás befejezésekor kötelezettség csak a tagokkal szemben áll fenn, a szövetkezeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Munkavállalónak nyújtott kölcsön

Kérdés: Munkavállalónknak 7 évre folyósítottunk 5 M Ft kölcsönt 5,9%-os kamatra. Dolgozónk minden hónapban átutalta cégünk részére a törlesztőrészletet. Részletes kontírozást szeretnék kérni a 2017. évi könyvelési tételekről. Hova kell kontírozni a 2017. évi kamatot, valamint a 2018. évi törlesztés előírását?
Részlet a válaszából: […] ...központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv kiadási előirányzatai terhére támogatás, adomány és más ellenérték nélküli kötelezettség nem vállalható, valamint kifizetés nem teljesíthető.(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a költségvetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Közös őstermelői követelés engedményezése

Kérdés: A közös őstermelői tevékenységet folytató 5 tagú családban az őstermeléssel kapcsolatosan felmerült költségekről saját nevére szóló számlát állít ki "A" kft. Ugyanakkor az őstermelésben megtermelt árut csak 1 fő nevében értékesítik "B" kft. részére. A "B" kft.-vel szembeni követelését XY hogyan tudja engedményezni a közös őstermelés során felmerült, az "A" kft.-vel szemben fennálló, de nem XY nevére, hanem családtagjai nevére kiállított költségszámlák rendezésére?
Részlet a válaszából: […] ...az engedményezés XY-nak "B" kft.-vel szembeni követelése összegében történik. Az engedményezett követelést "A" kft.-nél XY-nal szembeni kötelezettségként kell a könyvekben kimutatnia (T 3651 – K 4799).A Ptk. ismeri a beszámítás intézményét is. A Ptk. 6:49....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 15.

Bérleti szerződés vételi joggal

Kérdés: Vállalkozásunk határozott idejű bérleti szerződést köt ingatlan bérbevételére, melyben a bérbeadó vételi jogot biztosít a bérlet megszűnését követően. Kinek a könyveiben kell nyilvántartani az eszközt a bérlet ideje alatt? Költségként szabad-e könyvelni, vagy az opció miatt eszközként kell a bérbevevőnek már kezdettől fogva nyilvántartania? Földterület esetén van áfa?
Részlet a válaszából: […] ...bérbe, az időszakonként (például havonta) fizetendő bérleti díj mennyi, azt mikor kell fizetni, mi a bérbeadó, illetve a bérlő feladata, kötelezettsége, joga stb. Ilyen jogként rögzíthető az, hogy a bérlet tárgya ellenérték ellenében vagy ellenérték nélkül átmegy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Szövetkezeti üzletrész értékesítése

Kérdés: Adott egy jelenleg 200 000 Ft névértékű szövetkezeti üzletrész, amely a jegyzett tőke része. Eredeti, 1992. évi nevesítésekori, szerzéskori névértéke 1 M Ft volt (a csökkenés veszteségleírásból következett be). A szövetkezet a szabad eredménytartalék terhére jegyzett-tőke-emelést szeretne végrehajtani, az eredeti, 1 000 000 Ft névértékre. Ha a szövetkezeti tag a jegyzett-tőke-emelés után értékesíti üzletrészét, például 1 400 000 Ft-ért, akkor az árfolyamnyereség milyen összegű, amely után a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást meg kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...a szabad eredménytartalékból történő felemelése önmagában a felemeléskor nem keletkeztet bevételt, nem jár adófizetési kötelezettséggel.Az árfolyamnyereségből származó jövedelem megállapításánál az Szja-tv. 67. §-ának a rendelkezéseit kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.

Pénzügyilízing-szerződés az új Ptk. szerint

Kérdés: 2014. március 15-ével hatályba lépett az új Ptk., amely a korábbi Ptk.-tól eltérően tartalmazza a pénzügyilízing-szerződéssel kapcsolatos előírásokat is. Mivel az Szt. értelmező rendelkezése szerint a pénzügyi lízing a Ptk. szerinti pénzügyilízing-szerződés alapján létrejött ügylet, a pénzügyilízing-szerződéssel kell a pénzügyi lízing számviteli elszámolását alátámasztani. Számomra úgy tűnik, hogy a pénzügyi lízing számviteli elszámolásához szükséges információkat nem tartalmazza az új Ptk. szerinti pénzügyilízing-szerződés. Jól látom-e, hogy a pénzügyilízing-szerződéssel megalapozható a pénzügyi lízing számviteli elszámolása? Vagy esetleg további kiegészítések szükségesek a lízingszerződésben?
Részlet a válaszából: […] ...Ptk. nem a definícióban, hanem külön rendelkezésként tartalmaz (a lízingtárgy beszerzése, a lízingbe vevőt megillető jogok és terhelő kötelezettségek stb.), egy lényeges elemben, a lízingtárgy lízingbe vevő általi megszerzésének lehetőségében azonban –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.

Részesedés értékesítése ellenérték nélkül

Kérdés: A társaság tartós részesedését ellenérték nélkül kívánja értékesíteni. Az értékesítést követően árfolyamvesztesége keletkezik. A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításain belül elszámolt árfolyamveszteségen kívül van-e adóalap-módosító hatása az ügyletnek?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelően az értékpapír piaci értéke alapján személyi jövedelemadó, illetve személyi jövedelemadó és járulékfizetési kötelezettség terheli, a juttató társaságot pedig 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás, illetve szociális hozzájárulási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.

Reprezentáció alapítványnál

Kérdés: Az alapítvány milyen mértékben számolhat el reprezentációt adómentesen az alapítványnál végzett társadalmi munka után? Van-e bármilyen adófizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből arra lehet következtetni, hogy a kérdező összetéveszti a reprezentációt az alapítványnál végzett – ellenérték nélküli – tevékenység valamilyen formában történő vendéglátásával.Az Szja-tv. 3. §-ának 26. pontja szerint a reprezentáció: a juttató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 27.

Belföldön bejegyzett szervezet

Kérdés: Hogyan kell értelmezni az illetéktörvény 2. §-ának (4) bekezdését? Mit értünk belföldön bejegyzett szervezet fogalma alatt? A bekezdésben felsorolt ügyletek ajándékozásiilleték-kötelezettséget eredményeznek, bár e tényállások nem szerepelnek az Itv. 11. §-ában?
Részlet a válaszából: […] ...vagy tartozásátvállalás nyomán következik be vagyonváltozás (száll át a vagyon egyik személyről a másikra), akkor illetékkötelezettségről abban az esetben beszélhetünk, ha a vagyonszerző a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.
1
2
3
7