Családi gazdaság tagjainak iparűzésiadó-kötelezettsége

Kérdés: Egy 5 fős Őstermelők Családi Gazdaságának egyik tagja egyéni vállalkozó is. Emiatt nem adhatnak be közös iparűzésiadó-bevallást. Az egyéni vállalkozó tag a 2023-as adóévre az egyszerűsített adóalap megállapítását választotta. A másik négy tag számára az általános módszer szerinti adóalap a kedvezőbb (a magas anyagköltség miatt), ezért ők nem választották 2023-ra a Htv. 39/A. §-a szerinti adózást. Lehetséges-e, hogy az őstermelésből származó bevételük után eltérő módszerrel adóznak az iparűzési adóban? A másik négy tag adhat-e le közös bevallást?
Részlet a válaszából: […] ...a Htv. 41. § (8) bekezdése az irányadó jogszabályhely, miszerint az őstermelők családi gazdaságának tagjai az adóévi iparűzésiadó-kötelezettségüket úgy is teljesíthetik, hogy az őstermelők családi gazdaságának a tevékenység végzéséből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Mikor telephely a bérbe adott ingatlan

Kérdés: Társaságunk - többek között - ingatlanok bérbeadásával is foglalkozik. A bérbevevők szintén gazdasági társaságok, amelyek üzletszerű gazdasági tevékenységet végeznek a bérelt ingatlanban. Az ingatlanok a bérbeadónál vagy a bérbevevőnél (vagy mindkettőnél) minősülnek-e telephelynek a cégjegyzék/társasági szerződés, az adózás rendjéről szóló törvény és az iparűzési adó szempontjából? A bérbeadónak vagy a bérbevevőnek (vagy mindkettőnek) kell a bejelentéseket megtennie a telephely tekintetében a cégbírósághoz, a NAV-hoz és a helyi adóhatósághoz? Bérbe adott ingatlan esetén a bérbeadónak és a bérbevevőnek is keletkezik helyi iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége ugyanazon telephely kapcsán, a bérbeadónak a bérleti díjból származó árbevétele, a bérbevevőnek pedig az ott végzett gazdasági tevékenységéből származó árbevétele után?
Részlet a válaszából: […] Az Art. 7. § 47. pontja határozza meg, hogy - ha az anyagi jogi jogszabály (vagyis valamely adónemet szabályozó törvény) másként nem rendelkezik - mit kell telephelynek tekinteni az adóigazgatási eljárásban. A definíció alapeleme az adóköteles tevékenység folytatása adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

Beszedett vizsgadíjjal kapcsolatos elszámolások

Kérdés: 2023. 09. 04-től a gépjárművezető-képzést végző autósiskoláknak a vizsgadíjat be kell szedniük a tanulóktól, és azt a Közlekedési Alkalmassági Vizsga Központnak kell utalniuk. Erről az autósiskola számlát kap részletezővel, hogy melyik tanuló nevében mennyi vizsgadíj lett befizetve. Az autósiskola a tanulóktól készpénzben veszi át a díjat vagy utalással kapja. Milyen bizonylatot kell kiállítania a tanuló felé? Ez az autósiskola bevétele lesz, a továbbutalt díj pedig a költsége? Vagy nem tartozik a szolgáltatásnyújtás kategóriába, csak számviteli bizonylatot kell kiállítani, és átmenő tétel lesz? Ha bevételnek számít, akkor az iparűzésiadó-alapnál a kapott számla értéke csökkentő lehet? Rá kell írni a számlára, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz vagy alvállalkozói teljesítmény? Átalányadózó egyéni vállalkozónál bevételnek számít?
Részlet a válaszából: […] ...(ha a befizetés a pénztárba történt), előlegszámla (ha a befizetés átutalással történt). Az előlegként befizetett összeget a kötelezettségek között tanulónként kell nyilvántartani (kötelezettség X-Y tanulóval szemben).A tanulóktól előlegként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Lehet-e névértéken visszavásárolni a saját üzletrészt?

Kérdés: "A" cég tulajdonos "B" cégben. "A" cég részesedésének értéke 382.000 E Ft, a "B" cég jegyzett tőkéje 1.382.000 E Ft. "B" cég saját tőkéje 6.245.221 E Ft. A "B" cég visszavásárolja "A" cégtől a saját üzletrészét névértéken, azaz 382.000 E Ft értékben. A cég két társasági csoportalany, és az ügylet után is az marad. Lehet-e névértéken visszavásárolni a saját üzletrészt? Ha nem, milyen jogszabályi környezet vonatkozik a saját üzletrész visszavásárlásának vásárlási értékének meghatározására? Milyen adózási szempontokat kell vizsgálni az ügylet kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...szabadon állapodnak meg. Ha az nem ütközik a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe (Art. 1. §), nincs hatása a társaságiadó-fizetési kötelezettségre, ha a jogügylet csoportos társaságiadó-alany tagjai között, a csoporttagság keletkezését követően jött létre....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.

Iparűzési adó éves összege

Kérdés:

Egy szakcikkben a szerző leírja a hipa évközi és év végi könyvelési tételeit, és megállapítja, ha helyes volt a könyvelésünk, akkor a 469-es főkönyvi számla egyenlege záráskor épp azt az összeget fogja mutatni, amit következő év május 31-éig még be kell fizetnünk az önkormányzat számára, vagy ami június 1-jétől visszaigényelhető többletként keletkezik náluk. Ennek értelmezésében (így a 469-es főkönyv éves hipa-köt. felkönyvelése előtti egyenleg kiderítésében) kérnék segítséget. Mi tartozik bele a május 31-ig fizetendőbe? A 03. 16-i kötelezettség és amit az önkormányzat 05. 31-ével még + vagy – előjellel felkönyvel az adófolyószámlára? Az önkormányzati adószámla kivonatán található két fontos sor:
1. Értesítés kézhezvételekor fizetendő = az az összeg, ami még az adott évben be kell fizetni (ez a tárgyév 03. 16-i köt., ą 05. 31-i önkormányzati rendezés + 09. 15-i köt. akkor, ha még nem volt az adott évben befizetés), valamint 2/a tárgyévet követő év 202X. 03. 16-ig pótlékmentesen fizetendő összeg sora!
A 2 sorból valamelyik összeg (vagy együttes összegük?!) megegyezik esetleg a 469-en elvárható (és milyen előjelű) éves hipa előírása előtti egyenleggel? A hipa és a tao főkönyvi egyeztetése sok embernek okoz fejtörést!

Részlet a válaszából: […] ...a kérdéshez kapcsolódó anyagi jogi eljárásjogi szabályokat indokolt áttekinteni. Az iparűzésiadó-kötelezettség két jogcímen (adóelőleg, bevallással elszámolandó adó) állhat elő, az adóéven belül pedig három fizetési esedékességet foglal magában....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.

Rendezvényszervezés – alvállalkozói teljesítmény – innovációs járulék alapjának összefüggései

Kérdés: Ügyfelem rendezvények szervezésével foglalkozik. A megrendelői általában egy tételben kérik a számlán feltüntetni a rendezvény konkrét megjelölése mellett (8230 TEÁOR – Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése) csak a rendezvényszervezés szöveget, időnként előfordul az is, hogy a megrendelő tételesen kéri a számlán feltüntetni a rendezvényszervezéssel kapcsolatos költséget, külön-külön. Melyik a helyes számlázási mód? Egy soron feltüntetni a "rendezvényszervezés" szolgáltatást, vagy fel kell tüntetni minden esetben a rendezvény kapcsán nyújtott szolgáltatásokat részletesen, vagy elég, ha csak a megrendelő kérésére van részletezve? A megrendelő nem fogadja el a szolgáltatások közvetítését. A rendezvényszervezésre milyen típusú szerződést lehet, kell kötni a vásárolt szolgáltatások esetében? Lehet vállalkozási szerződés is? Ha igen, akkor a rendezvényszervezéshez igénybe vett szolgáltatásokra köthető-e a szolgáltatás nyújtójával a Ptk. szerinti vállalkozási szerződés, vagy csak megbízási szerződés lehet? Az innovációs járulék alapja megegyezik az iparűzési adó alapjával. Így esetünkben csak az alvállalkozói díjjal lehet csökkenteni az adóalapot. A halmozódások kiszűrése miatt szeretnénk tudni, hogy milyen típusú szerződést kell alkalmazni az egyes vásárolt szolgáltatások esetében.
Részlet a válaszából: […] ...az említett Szja-tv. szerinti adók nem a rendezvényszervezőt terhelik, hanem a rendezvény megrendelőjét, a megrendelő adófizetési kötelezettségét a rendezvényszervező jogszerűen nem tudja átvállalni. Másrészt az adók továbbszámlázása ellentétes az Áfa-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Építőipari tevékenységnél 180 nap figyelembevétele

Kérdés: Társaságunk építőipari tevékenységet végez különböző településeken. Van, ahol a munkák időtartama rövidebb ideig, egy-két hónapig tart, más esetben viszont előre láthatóan több lesz, mint fél év vagy akár több mint egy év. Mikor kell bejelentkezni a településnél iparűzésiadó-alanyként? Be kell-e jelentkezni már akkor, ha az építési munka kezdetekor látható, hogy az hosszabb ideig fog tartani?
Részlet a válaszából: […] ...Htv. 35. §-a, valamint 37. §-ának (1) bekezdése értelmében a vállalkozónak abban az esetben keletkezik iparűzésiadó-kötelezettsége a helyi iparűzési adót működtető önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik.Tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

Telephelynek minősül-e az eltérő településen lévő saját tulajdonú ingatlan?

Kérdés: Részvénytársaságunk fő tevékenysége 6420 Vagyonkezelés. Az általunk nyújtott számviteli szolgáltatást igénybe vevő két kft. fő tevékenysége 6832 Ingatlankezelés, valamint 6832 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése. Mindhárom gazdasági társaság székhelye Mosonmagyaróvár, a saját tulajdonú egységeik, amelyek bérleti formában üzemelnek, a városon kívüli településeken vannak, nem telephelyeik. Keletkezik-e helyi iparűzésiadó-fizetési kötelezettségük a bérleti formában üzemelő, székhelyen kívüli településeken?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti településtől eltérő településen lévő, bérbe adott, saját tulajdonú ingatlan telephelyet keletkeztet-e az iparűzésiadó-kötelezettség szempontjából, függetlenül attól, hogy ezen ingatlan a cégnyilvántartásban nem szerepel telephelyként. A Htv. 37...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 14.

Közhasznú szervezet iparűzésiadó-mentessége

Kérdés: Cégünk közhasznú nonprofit gazdasági társaság. Vállalkozási eredményünk a 2021. évre negatív lett. A helyiadó-törvény szerint: (2) Adómentes valamennyi helyi adó alól – a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a magánnyugdíjpénztár és – kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában – a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság. Ebben az esetben a 2021. évre elő kell írnunk a vállalkozási tevékenységünk után az iparűzési adót, majd az önkormányzat felé 0 Ft adót kell bevallanunk?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön nem keletkezett társasági­adó-fizetési kötelezettsége. Ennélfogva, ha a nonprofit gazdasági társaságot a 2021. adóévre nem terhelte társaságiadó-fizetési kötelezettség,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 24.

Telephely a helyi iparűzési adónál

Kérdés: Az alábbi, helyi iparűzési adó telephely-meghatározását érintő kérdésben kérjük állásfoglalásukat. A helyi iparűzési adóról szóló törvény értelmében telephely: az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye (ingatlana) – függetlenül a használat jogcímétől –, ahol részben vagy egészében iparűzési tevékenységet folytat. Ezen jogszabályhely kifejezetten felsorol néhány olyan létesítményt, amelyek mindegyike telephelyet keletkeztet. Ezek a következők: gyár, üzem, műhely, raktár, bánya, kőolaj- vagy földgázkút, vízkút, szélerőmű, napelemerőmű, iroda, fiók, képviselet, termőföld, hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlan, ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közút, vasúti pálya. A fentiekben felsorolt létesítményeken kívüli ingatlanok – a telephely iparűzésiadó-törvényben rögzített fogalmából és az ott felsorolt létesítmények jellegéből következően – véleményünk szerint kizárólag akkor tekinthetők telephelynek, ha az alábbi feltételeket együttesen teljesítik:
-az adóalany tulajdonában, használatában vannak, az adózó jogosult rendelkezni azokkal;
-ingatlan jellegűek (épület, építmény, telek);
-az adózó ott vállalkozási tevékenységet végez; és
-ott a vállalkozó munkavállalója, alkalmazottja – munkarend szerinti jelleggel – munkát végez, vagy onnan kiindulva kell, hogy munkát végezzen.
Társaságunk tevékenységéhez szükség van úgynevezett vevőantennákra, amelyeket – többek között – egy-egy távközlési vállalattól bérelt toronyra telepítünk. A vevőantennák a tevékenységünk ellátásához szükséges jeleket közvetítenek központi szerverünkbe. Üzemeltetésük, felügyeletük nem igényel sem állandó, sem ideiglenes személyes jelenlétet, ennek megfelelően a vevőantennáknál személyes munkavégzés társaságunk munkavállalói által nem történik. Kizárólag időszakos (negyedéves, féléves, pár órát igénybe vevő) karbantartási munkák fordulnak elő a vevőantennákkal kapcsolatban, melyet munkavállalóink végeznek. A fentiek alapján – véleményünk szerint – ezen vevőantennák nem sorolhatók be a törvényben tételesen felsorolt létesítménytípusok egyikébe sem, ezért azt kell vizsgálni, hogy teljesítik-e a fent említett feltételek mindegyikét. A fentiekből következően – bár a vevőantennák a társaságunk használatában vannak, és közvetve segítik a tevékenységünket – azáltal, hogy ott nem valósul meg személyes munkavégzés, munkavállalóink ezen a helyen nem végeznek sem rendszeresen, sem ideiglenes jelleggel munkarend szerinti munkát, véleményünk szerint az antennák nem keletkeztetnek telephelyet az iparűzési adó szempontjából. Kérjük szíves megerősítésüket, miszerint helyes az álláspontunk a telephely megítélését illetően!
Részlet a válaszából: […] ...szabályok szerinti telephelyfogalmát [52. § 31. pont a) alpont], melynek megfelelő üzleti létesítmény esetén áll fenn iparűzésiadó-kötelezettség a létesítmény (ingatlan) helye szerinti településen. Szintén helyes az az értelmezési keret, amelyet a kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.
1
2
3
14