Kitárcsázott repce miatti kártérítés könyvelése

Kérdés: Tavasszal a szomszéd 4 ha repcét tévedésből kitárcsázott. A kft. elsődlegesen a 6-7. számlaosztályban könyvel. A betakarítás megtörtént, és szeretnénk a kárt rendezni. A 4 hektáron a kitárcsázásig felmerült közvetlen költségek összege 562 500 Ft, átvezethető-e az egyéb ráfordítások közé? Az átlagtermést már a csökkentett területre számítottuk. A káreseménnyel kapcsolatos könyvelési tételekhez kérem a segítségüket.
Részlet a válaszából: […] ...hasznot, azaz a tényleges kárnál nagyobb összeget követelne a kárt okozó szomszédtól. Ez esetben kártalanításról van szó, ami miatt a követelést az áfa felszámításával kell számlázni: T 311 – K 9632,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.

Magyarországi fióktelep rendelkezésére bocsátott vagyon

Kérdés: A külföldi székhelyű befektetési tevékenységet folytató társaság fióktelepet hoz létre Magyarországon azért, hogy a back office tevékenységet a fióktelep lássa el. Ilyen esetben a működési kiadásokra (bérek, felmerült költségek) rendelkezésre bocsátott összeget hogyan kell elszámolni a fióktelep könyveiben? Milyen esetben minősül ez az összeg dotációs tőkének?
Részlet a válaszából: […] ...árbevételként kell elszámolnia) a külföldi vállalkozás részére (helyett) végzett tevékenységét, a külföldi vállalkozással szembeni követelésként kimutatva azt.A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseletéről az 1997...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Közszolgáltatás ingyenesen

Kérdés: A gazdasági társaság által végzett közszolgáltatás kapcsán az illetékes önkormányzat rendeletben tervezi előírni, hogy a lakosság az említett szolgáltatás meghatározott mértékét ingyenesen veheti igénybe. Milyen vonzata van az említett ingyenes szolgáltatásnak az egyes adónemekre, különös tekintettel az áfára? Hogyan kell ez esetben az ingyenes szolgáltatásnyújtást elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...felé rendszeresen, legalább havonta számláznia kell a szerződésben meghatározott értéken, amelyet árbevételként kell elszámolnia, követelésként kimutatnia az önkormányzattal szemben. (Az önkormányzat saját hatáskörben, saját szabályozásának, a reá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Kis értékű tárgyi eszközök – végelszámolás

Kérdés: A bt. 100 ezer forint alatti tárgyi eszközeit egyösszegű értékcsökkenési leírást alkalmazva csak az 5. számlaosztályban könyveli, az 1. számlaosztályban a tárgyi eszközök között nem szerepelnek. Ezek mennyiségét az éves leltárban tartják nyilván. Végelszámoláskor helyes-e, ha ezeket selejtezik (azzal a megjegyzéssel, hogy a hulladékcentrumba csak a törlési határozat után adják le, mivel ezeket a végelszámoló még használja [számítógép, nyomtató, asztal, szék stb.]), hiszen piaci értékük nincs?
Részlet a válaszából: […] ...nyitó mérleget készíteni, amelyben módosíthatja a végelszámolási nyitó mérlegben kimutatott adatokat, dönthet az abban nem szereplő követelések és kötelezettségek felvételéről. Ennek keretében az érték nélkül nyilvántartott eszközöket is felveheti áfa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 25.

Erdőtelepítés vállalkozásban

Kérdés: A társaság erdőtelepítést végez. A szerződés alapján a telepítésre meghatározott összeget számlázhat, 7 év múlva kell átadni a telepített erdőt. Adott, hogy egyes részfeladatok elvégzéséért a teljes összeg hány százalékát jogosult számlázni. 7 év alatt bármi történik, az a társaság saját kockázata. A munkálatokat részben alvállalkozóval végzi. Mi a helyes számviteli elszámolás? Az erdő jövőbeni tulajdonosa felé előlegszámlát vagy normál számlát kell kiállítani? Időbelileg elhatároljuk a bevételt? Hogyan kezeljük az alvállalkozói számlákat és a saját tevékenység ellenértékét?
Részlet a válaszából: […] ...igénybe. A leírtakból következően az erdőtulajdonos által fizetett összeg az árbevétel elszámolásával kapcsolatosan kimutatott vevőkövetelést csökkenti.A másik lehetőség, ha a telepített erdőt csak 7 év múlva lehet átadni, akkor az elvégzett munkákról a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Saját termelésű készlet természetbeni juttatásként

Kérdés: Saját termelésű készletünkből természetbeni juttatásként adunk dolgozóinknak. Hogyan kell könyvelni a teljes gazdasági eseménysort, ha készleteinkről év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást is vezetünk, költségeinket elsődlegesen a 6-7., másodlagosan az 5. számla­osztályban számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségként: T 4711 – K 476 (a munkabért terhelő járulékokat és személyi jövedelemadót külön kell a munkavállalóval szembeni követelésként elszámolni: T 4711 – K 462, 463-1),– a természetbeni bérként adott termék fogyasztói ára alapján fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Állami vagyon kezelésbevételéhez kapcsolódó elszámolások

Kérdés: Az állami vagyon kezelésével összefüggésben elszámolandó pótlási alap számviteli kezeléséhez kapcsolódik a kérdés. Társaságunk 2006. december 31-ig költségvetési szervként, 2007. 01. 01-től gazdasági társaságként folytatja a tevékenységét. A költségvetési szerv kezelésében lévő vagyonrészét a gazdasági társaság apportként, az ingatlanokat és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat pedig vagyonkezelési szerződéssel kapta vissza. A vagyonkezelési szerződésben az eszközök bruttó értéke is meghatározásra került, és ennek megfelelően került a társaságnál nyilvántartásba vételre a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben. Így az értékcsökkenés megállapításának az alapja a vagyonkezelési szerződésben meghatározott bruttó érték lett. Az elszámolt terv szerinti, terven felüli értékcsökkenés az analitikus nyilvántartásokból megállapítható. A vagyonkezelési szerződés a szerződéskori nettó értékre a társaságnak az elszámolt értékcsökkenés mértékében pótlási kötelezettséget írt elő, amely teljesítéséről minden évben be kell számolnunk. A "pótlási alap"-ot, a visszapótlási kötelezettséget növeli az elszámolt értékcsökkenés, és csökkenti az MNV Zrt. által elismert és jóváhagyott értéknövelő beruházások összege, tehát nem feltétlenül minden felújításunk. Kérdéseink: Hogyan történik a visszapótlási kötelezettség számviteli kimutatása, elszámolása? A visszapótlási alapot a könyvekben hogyan kell vagy lehet kimutatni? Az elszámolt értékcsökkenések számviteli elszámolása pótlási alap kimutatása esetén különbözik-e az egyéb eszközökétől? Hogyan kell az értéknövelő beruházást, felújítást az egyéb vagyonkezelő részéről számlázni, számviteli nyilvántartásokban elszámolni? A visszapótlási alap elszámolásával kapcsolatos kötelezettség hogyan változik?
Részlet a válaszából: […] ...és kimutatja az MNV Zrt.-vel szembeni kötelezettségként.A vagyonkezelő által elvégzett értéknövelő munkák számlázottösszege miatti követelés és az MNV Zrt. általi vagyonkezelésbe adás miattikötelezettség jellemzően azonos összegű, pénzügyi rendezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 23.

Megtérített jégkár elszámolása

Kérdés: Szövetkezetünknél a lábon álló repcében és kukoricában jégkár keletkezett. A biztosító a felvett jegyzőkönyv alapján a kárt megtérítette. Hogyan könyveljük a fenti gazdasági eseményt és milyen összeggel? Az önköltségszámításnál hogyan vesszük figyelembe a jégkárt? Az áfát hogyan érinti a keletkezett és megtérített kár összege?
Részlet a válaszából: […] ...a megtérített összeget azelszámolási betétszámlával, a jegyzőkönyvben elismert, de még meg nem térítettösszeget pedig az egyéb követelésekkel szemben kell könyvelni.Az Szt. 51. §-ának (1) bekezdése meghatározza, hogy milyen(közvetlen) költségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Garanciálisdíj-visszatartás (eva)

Kérdés: A kft. 2004. évben ingatlanberuházást hajtott végre alvállalkozók bevonásával. A szerkezeti munkát az alvállalkozó még 2004-ben befejezte, a vállalkozói díj 1800 ezer forint jótállási-garanciális díj levonásával kifizetésre került. A kivitelező-alvállalkozó felszámolását a bíróság elrendelte. A szerkezetépítésnél a kivitelezőt a műszaki átadástól 10, illetve 5 éves alkalmassági kötelezettség terheli. A szakértő álláspontja szerint – mivel a kivitelező felszámolás alatt áll – alkalmatlanná válik a helytállásra. Ezért ezen összeget nem szabad kifizetni, be kell vonni az alkalmassági kötelem értékébe. A felszámoló felé – minőségi kifogás címén – 1800 ezer Ft összeg erejéig bejelentettük követelésünket, egyéb minőségi hiányosságok címén. A felszámoló követelésünket nyilvántartásba vette, elismerte, de fedezet hiányában elutasította. A kft. 2007. január 1-jével evaalany lett. A minőségi hiba fennáll. Hogyan kell elszámolni a ki nem egyenlített jótállási garanciát? Kell-e evát fizetni, és mi után?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés alapján az biztosnak látszik, hogy a kivitelezőfelszámolása megkezdődött, és a felszámoló a kérdező cég által benyújtottkövetelésüket – fedezet hiányában – elutasította. Az azonban a kérdésből nemállapítható meg, hogy egyáltalán felmerült-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.

Vízi- és szennyvízközmű megvalósítása

Kérdés: A víziközmű-társulat 2007-ben alakult, közel 6000 érdekeltségi egységgel. Egy érdekeltségi egységre eső befizetés vízellátásra 350 E Ft, csatornaberuházás esetén 150 E Ft. Ennek a megfizetésére 3 választási lehetőség van: két év alatt készpénzzel, 10 év alatt hitelfelvétel útján, vagy a lakás-takarékpénztárba való belépéssel. Ez utóbbi esetben a társulathoz csak kamatot és működési költséget fizetnek a tagok, 75 hónapon keresztül a lakás-takarékpénztárhoz törlesztést fizetnek, majd a lejáratkor a társulat a hitellel fedezett tőkét egy összegben kapja meg. Társulatunk analitikus nyilvántartást vezet, amelyben a törlesztőrészletek előre feltüntetésre kerültek. A víziközmű-beruházás kivitelezési számlái ISPA/KA támogatás igénybevétele mellett az önkormányzathoz mint beruházóhoz kerülnek. A kifizetéshez a társulat az érdekeltségi hozzájárulást és a felvett hitel összegét az önkormányzathoz utalja át. A társulat csak a működésével kapcsolatos költségeket fizeti ki. A társulat nem bevételszerző tevékenységre alakult. Kérdéseink: a) A kivetett érdekeltségi hozzájárulást teljes összegében nyilván kell-e tartani a főkönyvi könyvelésben, vagy csak a ténylegesen befolyt összeget? b) A hitelkamaton felül felmerült költségeink is beruházási költségnek minősülnek? c) Ha átadjuk a költségeket az önkormányzatnak, azt számlázni kell? d) Ha a működési költségek nem beruházási költségek, akkor rendkívüli bevétel átvezetésével ellentételezhető? e) Ha követelésként kimutatjuk az érdekeltségi hozzájárulást, kell-e értékvesztést elszámolni? f) Az önkormányzathoz át nem utalt, befolyt érdekeltségi hozzájárulást nyereségként kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] ...tőkét alakás-takarékpénztártól egy összegben kapja meg. Ez esetben az önkormányzathozátutalt összeget az önkormányzattal szembeni követelésként kell előírni (T 193- K 384).Ha a víziközmű-társulat kapja az ISPA/KA támogatást, akkorazt is a folyósításkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.
1
2