Havi záráshoz kapcsolódó kérdések

Kérdés: Társaságunk a havi számviteliidőszak-zárás gyakorlatát szeretné megvalósítani annak érdekében, hogy a már lezárt időszak adatai és az arra épülő riportok tartalma ne változzon. A jelenlegi gyakorlatunkban azonban nem látjuk pontosan, hogy ezt hogyan tudjuk jól megvalósítani. Gyakran találkozunk késve érkezett szállítói számlával (ami a tárgyhónapot megelőző hónapokat érinti), és az is előfordul, hogy a vevőink részére nem tudunk időben számlát kiállítani. A jelenleg alkalmazott gyakorlat szerint a késve érkezett szállítói/alvállalkozói számlákat a tényleges teljesítés időpontjára könyveljük, azaz pl. a szeptemberi teljesítésre vonatkozó alvállalkozói számlát megkapjuk november 20-án, akkor a könyvelésben alvállalkozói teljesítésként és szállítói kötelezettségként ez a számla szeptemberre kerül könyvelésre. Hasonlóan a vevői oldalon: az előbb említett alvállalkozói számla továbbszámlázása november 21-én van, viszont a könyvelésbe vevőkövetelésként és árbevételként szeptemberi teljesítéssel. (A konkrét kérdéseket – az ismétlések elkerülése érdekében – a válaszban ismertetjük.)
Válasz: Az Szt. 165. §-ának (3) bekezdése az éves beszámoló elkészítéséhez feltétlenül szükséges határidőket rögzíti. A kérdés szerinti bizonylatok esetében: legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig kell azokat a könyvekben rögzíteni.
Részlet a válaszából: […] ...fogadhatók el.1. kérdés: A kérdésben leírt gyakorlat megfelelő-e? A késve megkapott/feldolgozásra kerülő költség/kötelezettség és követelés/árbevétel tételek számviteli szempontból helyesen szerepelnek-e a könyveinkben, ha arra az időszakra könyveljük,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Beszedett vizsgadíjjal kapcsolatos elszámolások

Kérdés: 2023. 09. 04-től a gépjárművezető-képzést végző autósiskoláknak a vizsgadíjat be kell szedniük a tanulóktól, és azt a Közlekedési Alkalmassági Vizsga Központnak kell utalniuk. Erről az autósiskola számlát kap részletezővel, hogy melyik tanuló nevében mennyi vizsgadíj lett befizetve. Az autósiskola a tanulóktól készpénzben veszi át a díjat vagy utalással kapja. Milyen bizonylatot kell kiállítania a tanuló felé? Ez az autósiskola bevétele lesz, a továbbutalt díj pedig a költsége? Vagy nem tartozik a szolgáltatásnyújtás kategóriába, csak számviteli bizonylatot kell kiállítani, és átmenő tétel lesz? Ha bevételnek számít, akkor az iparűzésiadó-alapnál a kapott számla értéke csökkentő lehet? Rá kell írni a számlára, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz vagy alvállalkozói teljesítmény? Átalányadózó egyéni vállalkozónál bevételnek számít?
Részlet a válaszából: […] ...beszedett vizsgadíjat az autósiskola továbbutalja a vizsgaközponthoz (csak pénzmozgás), és kimutatja a vizsgaközponttal szembeni követelésként.A vizsgaközpont – feltételezve, hogy a vizsgáztatók részére járó díjat és annak terheit a vizsgaközpont rendezi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Partner vízügyi hálózatának javítása támogatásból

Kérdés: Az alábbi eset helyes számviteli elszámolásához kérem a tanácsukat. Adott egy magyar társaság, amely a támogatói okirat szerint részt vesz a Nyugat-Balkán régió éghajlatvédelmi fejlesztésében, amelynek kivitelezéséhez 60%-ban kap állami támogatást. A megállapodás szerint a fennmaradó 40%-ot saját önerejéből kell állnia. A végrehajtott fejlesztések, tanácsadói tevékenységek ezen régióban található partner vízügyi hálózatának javítását szolgálják, vagyis nem a támogatásban közvetlenül részesülő, kivitelező magyar társaság saját tulajdonában lévő eszközökhöz, hálózatokhoz kapcsolódnak. Ez esetben hogyan kell elszámolni a fejlesztéshez igénybe vett alvállalkozók számláit, a saját maga által beletett munka bérköltségét? Amennyiben fennáll a partnernél létrehozott munka esetében bármilyen helytállási kötelezettség, kell-e a társaságnak a támogatói bevételekből ezen kötelezettség végett esetlegesen felmerülő költségek fedezetére bármilyen részt a kapott támogatás összegéből elhatárolnia?
Részlet a válaszából: […] ...termelés költségei közül – mint térítés nélküli szolgáltatás költségeit – ki kell vezetni, a saját tevékenység vásárolt követeléssé való átminősítése után (T 581 – K 231 és T 271 – K 582), egyéb ráfordításkénti elszámolással (T 8648 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.

Tartozásátvállalás ellenérték fejében vagy anélkül

Kérdés: "A" cég megrendel "B" cégtől egy építési munkát 30 millió Ft értékben. "B" cég alvállalkozót bíz meg a munka egy részének elvégzésével ("C" cég) 20 millió Ft értékben. "B" és "C" cég közötti vita miatt "A" cég átvállalja "B" cég tartozását "C" cég felé. Háromoldalú megállapodás születik, amelyben "C" cég hozzájárul a kötelezetti cseréhez. A megállapodásban az áll, hogy ez egy ellenértékes tartozásátvállalás akként, hogy a "B" cég az "A" cég felé kiállított 30 millió Ft értékű számlájából átvállalt tartozás (20 millió Ft) beszámításra kerül. Felmerülhet-e áfafizetés bármelyik félnél? Helyes-e az alábbi kontírozás "B" cégnél? Tartozásátvállalás: T 454 ("C") – K 454 ("A") 20 millió Ft, beszámítás: T 311 ("A") – K 454 ("C")?
Részlet a válaszából: […] ...könyvelése: T 311 ("A") – K 91-92, a beszámítás (20 millió)könyvelése: T 454 ("C") – K 311 ("A");-a "C" cégnél a "B" céggel szembeni követelése kiegyenlítését kell könyvelni:T 384 – K 311 ("B"), függetlenül attól, hogy az "A" cég fizetett.Áfa a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.

El nem ismert teljesítés

Kérdés: A kivitelező társaság a megrendelő részére építőipari szolgáltatást végzett. A részhatáridők csúszása miatt a szerződés számlázási és fizetési feltételei rendkívül kedvezőtlenné váltak. Megegyezés hiányában a kivitelező levonult az építkezésről, az addig elvégzett munkáiról az elszámolást a megrendelőnek átadta, de számlát – a teljesítés igazolásának hiányában – benyújtani nem tud. Ez esetben a kivitelező cég milyen dokumentum alapján állíthatja ki az elvégzett munkáról a számlát? Ha nem lehet számlát kiállítani, akkor mi legyen a már elszámolt alvállalkozói és anyagszámlákkal, a bérköltséggel és annak közterheivel? Jogos volt-e azok elszámolása? És az áfa levonása?
Részlet a válaszából: […] ...azonban még nem jogcím a számla kiállítására és az árbevétel elszámolására. A bíróság által megítélt és jogerőre emelkedett követelést a jogerőre emelkedés (a véglegessé válás) napjával – mint teljesítési nappal – kell számlázni és könyvelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Helyesbítő számla kibocsátása

Kérdés: A fővállalkozó nem hajlandó helyesbítő számlát kibocsátani az alvállalkozó számára. Sőt azzal fenyegeti az alvállalkozót, hogy nem szerződik vele a továbbiakban. Ebből adódóan a könyvelésben már kétmillió forintnyi rendezetlen tétel van. Mit és kinek lehet tenni ez ellen? Mi a lehetősége ebben a vitában a könyvelőnek?
Részlet a válaszából: […] ...ő írások megsértésének a következményeire, és arra, hogy járjon el a f ő vállalkozóval kötött szerz ő désben foglaltak szerint, a követelést pedig bírósági úton érvényesítse. A könyvel ő megtette a kérdésben foglaltakkal kapcsolatos kötelezettségét, ezt követ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.

Pénzforgalmi áfa, fizetés határidőn belül

Kérdés: A cég, amelynek könyvelek, alvállalkozó és pénzforgalmi áfás. A fővállalkozó 3% skontót von le a számlák végösszegéből, ha határidő előtt fizet. Addig az alvállalkozó kimenő számlájának végösszegét könyveljük követelésként: T 311 – K 911, 467. Ha a fővállalkozó határidő előtt teljesít, a számla 97%-át fizeti ki: T 384 – K 311. (Az áfa 97%-a kerül a tételes áfakimutatásba és a bevallásba.) A kifizetés napjával könyveljük a 3%-os skontót: T 8791 – K 311. Könyvelésünk jó? Úgy tudom, hogy a 3% után az áfát nem kell megfizetni.
Részlet a válaszából: […] ...lehet a 466. Előzetesen felszámított, levonható áfa számlára könyvelni, de könyvelni kell, átmenetileg egy erre a célra rendszeresített követelés számlára (legyen ez a 3689. számla).A gazdasági események könyvelése a terméket értékesítőnél, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Skontó, visszatartás, levonás bizonylatolása

Kérdés: A betéti társaság mint alvállalkozó 3 százalékot enged a számla végösszegéből (skontó), ha a fővállalkozó időben fizet. Ezenkívül kompenzál is, mivel az alvállalkozó szerszámainak is helyet biztosít. Kompenzálási jegyzőkönyvet nem készít. A garanciális visszatartás 5 százalék, amit minden számlából visszatart. Ezt egy év után fizeti vissza. A fővállalkozó a kifizetéskor közli a bankkal, hogy mit von le a számlából, a kompenzálást nem jelöli meg. Ráadásul az alvállalkozó 2013-2014-ben pénzforgalmi áfás volt. A garanciális visszatartások kifizetése összevontan, egy összegben történik. Milyen információkat köteles adni a fővállalkozó az alvállalkozó részére havonta a könyveléshez? A fővállalkozónak – megállapodás szerint – X nappal előbb kell megkapnia az alvállalkozói számlákat a kifizetési határidő előtt ahhoz, hogy érvényesíteni lehessen a skontót. A számla átadásáról azonban nincs információ. Így lehetetlen az áfabevallások pontos és precíz elkészítése.
Részlet a válaszából: […] ...az alvállalkozóval szembeni kötelezettség csökken (T 454 – K 384), az alvállalkozónál pedig a fővállalkozóval szembeni követelés összege csökken (T 384 – K 311). A pénzügyi rendezés után a fővállalkozó a 3 százaléknak megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.

Garanciális kötelezettségre céltartalék

Kérdés: Társaságunk alvállalkozóként részt vett egy belvízelvezető rendszer kiépítésében. Az elvégzett munkára 60 hónapos garanciális kötelezettséget vállaltunk. A megrendelő a számla végösszegéből jóteljesítési biztosítékként egy bizonyos összeget visszatartott. Erre a garanciális kötelezettségre lehet céltartalékot képezni?
Részlet a válaszából: […] ...biztosíték visszatartott összegéből kiindulni. (A visszatartott jóteljesítési biztosítéknak megfelelő összeg a vevővel szembeni követelés, amellyel a kiszámlázott és árbevételként elszámolt összeget csökkenteni nem lehet!) Véleményünk szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Erdőtelepítés vállalkozásban

Kérdés: A társaság erdőtelepítést végez. A szerződés alapján a telepítésre meghatározott összeget számlázhat, 7 év múlva kell átadni a telepített erdőt. Adott, hogy egyes részfeladatok elvégzéséért a teljes összeg hány százalékát jogosult számlázni. 7 év alatt bármi történik, az a társaság saját kockázata. A munkálatokat részben alvállalkozóval végzi. Mi a helyes számviteli elszámolás? Az erdő jövőbeni tulajdonosa felé előlegszámlát vagy normál számlát kell kiállítani? Időbelileg elhatároljuk a bevételt? Hogyan kezeljük az alvállalkozói számlákat és a saját tevékenység ellenértékét?
Részlet a válaszából: […] ...igénybe. A leírtakból következően az erdőtulajdonos által fizetett összeg az árbevétel elszámolásával kapcsolatosan kimutatott vevőkövetelést csökkenti.A másik lehetőség, ha a telepített erdőt csak 7 év múlva lehet átadni, akkor az elvégzett munkákról a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.
1
2
3