Életbiztosítás biztosítási díjának adózása, elszámolása

Kérdés: Adott egy kft., amely az életbiztosításnál díjfizetőként jelenik a szerződésben. A felépítés a következő: díjfizető: cég, szerződő: magánszemély (ügyvezető), biztosított: magánszemély alkalmazott (ügyvezető). Ebben az esetben a vállalkozásnak milyen adófizetési kötelezettsége merül fel? Amikor a magánszemély megkapja a biztosítási összeget, a vállalkozás részéről keletkezik-e adófizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...nélkül a díjat fizető társaság jogosult (visszavásárlási lehetőség), akkor a fizetett biztosítási díjat a biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni. Amikor a biztosító fizet, a fizetett összeggel a követelés összegét kell csökkenteni, a különbözet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Helyi utazási bérlet elszámolása

Kérdés: Munkavállalóink részére helyi utazási bérletet szeretnénk juttatni, mivel feladataik ellátásához szükséges a helyi tömegközlekedés napi igénybevétele. Ebben az esetben – azaz, ha a munkakör betöltéséhez szükséges – hogyan kell elszámolni az utazási bérletet?
Részlet a válaszából: […] ...az utazásijegy-vásárlást igazoló számla alapján: T 559 – K 381. A juttatást terhelő adót, járulékokat a magánszeméllyel szembeni követelésként kell a kifizetéssel egyidejűleg előírni: T 3612 – K 462, 463-1, továbbá a munkáltatót terhelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Kihordási idő lejárata előtti munkaruha

Kérdés: A munkaruha kihordási ideje két év. A munkavállaló leszámol, és magával viszi a munkaruhát (nem kell leadnia). Az időarányosan hátralévő részt a munkabéréből levonjuk. Az adott hónapra érvényes bérletével ugyanez a helyzet. Szabályos ez így?
Részlet a válaszából: […] ...az áfa felszámításával, a számlázott ellenértéket árbevételként és fizetendő áfaként számolják el a munkavállalóval szembeni követelésként, amely követelés összegével csökkentik (ha az Mt. előírásai mellett csökkenthető) a kifizetendő munkabért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Diszkontáron vásárolt étkezési utalvány

Kérdés: Diszkontáron (94%) vásárolt étkezési utalványnál hogyan kell kezelni a bekerülési és a névérték közötti különbözetet? Szerintünk a bekerülési, nyilvántartási érték a 94%-os érték, felhasználáskor is ezt vezetem ki a könyvekből árfolyam-különbözet nélkül. Az adózás alapja viszont a névérték.
Részlet a válaszából: […] ...kamatbevételként kell elszámolni, általában a beváltáskor. Ezesetben a diszkontáron vásárolt étkezési utalványokat a vételkor az egyébkövetelések között kell állományba venni, a munkavállalóknak történő átadáskor,az átadást közvetlenül megelőzően az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Internetutalvány adómentesen

Kérdés: A 2010. január 1-jétől hatályos Szja-tv. 1. sz. mellékletének 7.11. pontja értelmében a munkáltató által a dolgozóinak biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj átvállalását) egyéb indokból adómentes. Adott egy internetutalványt kibocsátó cég, amelytől a dolgozókat foglalkoztató vállalkozás megvásárolja az internetutalványokat, amelyek a dolgozók részére kiosztásra kerülnek. A dolgozók azonban az utalványokat nem az internetszolgáltatónál váltják be, hanem az utalványt kibocsátó cégnek értékesítik, amely viszont nem jogosult internetszolgáltatásra. Az így visszavásárolt utalványokat engedményezési szerződés keretében, amelyet a dolgozók is aláírnak, az utalványokat kibocsátó cég jóváírja az utalványt vásárló cégnek, amely a pénzt a dolgozóknak készpénzben kifizeti. Az utalványokat kibocsátó cég arra hivatkozik, hogy az utalvány értékpapírnak minősül, így azt a dolgozók bármire felhasználhatják, illetve értékesíthetik, nem kell azt internetszolgáltatásra fordítani. Így sem a dolgozóknak, sem az utalványt vásárló cégnek nincs ebből származó adókötelezettsége. A fenti gyakorlat megfelel a hatályos törvényi elő­írásoknak?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztató vállalkozás azinternetutalványokat megvásárolta, akkor azt az ellenérték megfizetésévelegyidejűleg a különféle egyéb követelések között kellett állományba vennie (T368 – K 384). A dolgozóknak történő átadást csak akkor lehetett a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 27.

Béren kívüli juttatások elszámolása

Kérdés: Mikor kell költségként elszámolni a cafeteria-rendszer keretei között adott béren kívüli juttatásokat? (Egészség- és nyugdíjpénztári átutalások, étkezési utalványok, internetszámlák stb.) A végleges vagyonvesztés a juttatónál a juttatás időpontjában következik be, e juttatásokat azonban a munkavállalók általában utólag kapják meg.
Részlet a válaszából: […] ...a társaság azokat beszerzi, akkor még nem lehetköltségként elszámolni, a beszerzett üdülési csekkeket, melegétkezésiutalványokat a követelések között kell kimutatni (T 368 – K 384). Amikor atársaság ezeket az üdülési csekkeket, melegétkezési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 13.