Áthúzódó időszak díjfizetésének az elhatárolása

Kérdés: Saját fejlesztésű ügyviteli szoftvereket forgalmazunk havi, negyedéves és éves díjfizetéssel. Az ügyfél a programbérleti díj megfizetésével csak használati jogot szerez. A programok különböző regisztrációs időszakokra bérelhetők, melyek megfelelnek a díjfizetési időszakoknak. A számla mindig az időszak elején kerül kiállításra. A regisztrációs időszakot kell értelmeznem számviteli teljesítésnek? Az időszak eleje vagy vége a konkrét számviteli teljesítési nap a könyvelésben? A szerződésbe beírhatom-e, hogy a számla kelte a számviteli teljesítés, mivel akkor már rendelkezésre áll a program használata arra a negyedévre, amiről a számla szól? Ha esetleg a regisztrációs időszak 2023. július 1-től tartana 2024. június 30-ig, és a számlát július elején állítom ki, akkor is lehetne a kelte a számviteli teljesítés napja, vagy akkor már elhatárolni kell? Hogyan kell könyvelnem akkor, ha már decemberben kiállítom a következő év első negyedévéről a számlát? A könyvelés nem manuális, ezért az elhatárolás körülményes, persze ha csak az szabályos, akkor nem kérdés, de hogyan lehetne megoldani máshogy az áthúzódó időszak számlázását és könyvelését, ha a számla kelte, mint számviteli teljesítés, nem járható út? Valamint az elhatárolás a bevételre vonatkozik, de mi a helyzet a vevővel, azt mikor kell kimutatni a mérlegben mint követelést? Az Áfa-tv. szerinti teljesítésre az Áfa-tv. 58. §-a szerint járnék el.
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés: nem a könyvelőprogram "tudásától" függ az, hogy hogyan kell helyesen könyvelni. A jó könyvelőprogram az árbevétel időbeli elhatárolását is tudja a számviteli törvény előírásának megfelelően kezelni.A kérdező a – kérdés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 10.

Ideiglenes bérleti díj bírói intézkedés alapján

Kérdés: Ideiglenes bírói intézkedés ideiglenes bérleti díj fizetését rendeli el. A bérbeadónak kell-e számlát kiállítania, vagy a bérleti díj fizetésére kötelezettnek az ideiglenes bírói intézkedés alapján kell a fizetési kötelezettségének eleget tenni? Amennyiben a bérbeadó az intézkedésnek megfelelő számlát állít ki, úgy a bérlő köteles-e a számlát befogadni? Milyen jogszabály alapján?
Részlet a válaszából: […] ...de annak végső összegét még nem tudja meghatározni. Természetesen egyéb ok is lehet.Az Szt. 29. §-ának (8) bekezdése alapján egyéb követelésként kell kimutatni ... a peresített követelésekből – a 77. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Értéknövelő beruházás a bérleményben

Kérdés: Ügyfelem egy kft., amely egy bank részére 6 hónapra bérbe adja a tárgyi eszközei között szereplő üzlethelyiséget. A szerződésben havi 190.000+áfa bérleti díjban egyeztek meg. Majd a szerződést módosították, a bérlő értéknövelő beruházást fog végrehajtani (áram, burkolat stb.), így a felek eltekintenek a bérleti díj megfizetésétől. Ilyen esetben a bérbeadónak nem kell számláznia a bérleti díjat? Hogyan kell könyvelni a bérbeadó részéről?
Részlet a válaszából: […] ...(számlázása) a bérbeadóra (a bérbeadó felé),– a pénzügyi rendezés helyett a bérlő kötelezettségének beszámítása a bérlő követelésének teljesítésébe, illetve a bérbeadónál fordítottan.Lényeges, hogy csak a jog, az Szt. szerint a bérbe­adót terhelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Romániában levont forrásadó könyvelése

Kérdés: Van egy társaság, amely egy romániai cégnek ad bérbe gépeket. A bérbeadás helye Románia. A román cég a magyar cég által számlázott bérleti díjból levonja a 10% forrásadót, és ez a csökkentett érték jelenik meg jóváírásként a bankszámlán. Mikor kell könyvelni a levont forrásadót, és mikori árfolyamon? Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a kifizetés időpontjában könyveltük az adót a 89. számla Tartozik oldalára, illetve csökkentettük a vevőkövetelést, az alkalmazott árfolyam az a jóváírás napján érvényes MNB-árfolyam. Év végén pedig elhatárolással könyveltük a következő évben pénzügyileg rendezésre került forrásadót (T 89 – K 48). Helyesen járunk el a könyveléskor?
Részlet a válaszából: […] ...nem forintban történik, hanem euróban vagy lejben. Az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése szerint a külföldi pénzértékre szóló követelést (árbevételt) a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó – a magyar társaság által választott –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Áfaköteles bérbeadásra való áttérés teljesítési időpontja

Kérdés: Cégünk 2022. 01. 01. dátummal szeretne áttérni ingatlan-bérbeadás tevékenységével az áfa hatálya alá.
-Amennyiben a 2021. 11-12. havi bérleti díjat decemberben számlázom ki, de a teljesítés és a fizetési határidő is 2022. 01. havi, a számlát áfásan vagy áfamentesen állítom ki?
-Amennyiben a 2021. 11-12. havi bérleti díjat 2022. 01. hóban számlázom ki, és a teljesítési és fizetési határidő is 2022. 01. havi, akkor a számlát áfásan vagy áfamentesen állítom ki?
-Amennyiben 2021. 12. hónapban állítok ki 2022. 01. hóra vonatkozó bérleti díjat, akkor a számlát áfásan vagy áfamentesen kell kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...kell a számviteli elszámolás időszakára is.A 2021. 11-12. havi bérleti díjat mindenképpen 2021. évre kell árbevételként elszámolni, követelésként kimutatni, függetlenül attól, hogy a bérbeadó a számlát 2021-ben, illetve 2022-ben állítja ki, és függetlenül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Üzletfenntartó szövetkezet által beszedett díjak bizonylatolása

Kérdés: Hogyan kell bizonylatolni az üzletfenntartó szövetkezet által beszedett havi díjakat? A havi díj tartalma közös költség, szemétszállítási költség, a közös képviselő díja, befizetés a felújítási alapba. A szövetkezeti tagok banki átutalással teljesítik a befizetéseket a szövetkezet által kiadott elszámolás alapján, amely az adott évi befizetendő előirányzatot, valamint az év közbeni befizetéseket tartalmazza. Helyes ez az eljárás? Vagy számlakiállítási kötelezettsége lenne az üzletfenntartó szövetkezetnek? Mi a helyes bizonylati rend ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...könyvvitelt vezet a szövetkezet, elő kell írnia, mint előirányzatot, a fizetendő jogcímek szerint bevételként a tulajdonosokkal szembeni követelések között (kivétel a felújítási alapba fizetendő összeg, erre később visszatérünk), a tagok, a nem tag tulajdonosok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.

Vagyonkezelésbe adott ingatlan bérbeadása

Kérdés: Egy magánszemély bizalmi vagyonkezelésbe adja az ingatlanjait és a társas vállalkozásának tulajdoni részét, valamint a kedvezményezett szintén magánszemély. Ebben az esetben keletkezik társaságiadó-fizetési kötelezettség? A vagyonkezelésbe adott ingatlan egy része bérbe van adva, az ebből származó bevétel a magánszemélynél jelentkezik, a kifizető a bérbevevő, ezért a magánszemélytől levonásra kerül az szja. Az ebből származó – szja-val csökkentett – bevételt az értékesítés nettó árbevételeként kell kezelnie a vagyonkezelőnek? Osztalékot is kap a tulajdoni részéből a magánszemély, amiből szintén le lett vonva az szja, a csökkentett összeget kapott osztalékként kell kezelnie a vagyonkezelőnek? A költségek között kell/lehet elszámolni az ingatlannal kapcsolatban felmerült kiadásokat (elektromos áram, víz, építményadó, értékcsökkenés)?
Részlet a válaszából: […] ...által kizárólag természetes személy mint kedvezményezett javára kezelt vagyonnak, ha az adóévben csak befektetett pénzügyi eszközök, követelések, értékpapírok vagy pénzeszközök átvétele, birtoklása, hasznainak, vagy ilyen eszközzel kapcsolatos rendelkezési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Óvadék euróban, bankszámlanyitás

Kérdés: A cég saját tulajdonú irodaházának helyiségeit adja bérbe raktárnak és irodának. A bérleti szerződésben az óvadék összege euróban van megállapítva minden bérlőnél. A bérleti díj számlázása forintban, néhány bérlőnél euróban. A bérbe adó cégnek csak forintfolyószámlája van. Nyitni kell euró-folyószámlát? Vagy szerződést kell módosítani? Vagy maradjon így árfolyam-különbözet elszámolásával?
Részlet a válaszából: […] ...és rendezni pénzügyileg. Ha az óvadék forintban van, a bérleti időszak végén egyszerűbb a bérbeadónál a bérlő által nem rendezett követeléseket kielégíteni (a követelés összegébe a bérbeadó óvadék miatti tartozását beszámítani).Természetesen, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 26.

Társasháznál bérleti díj és adójának megfizetése

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető társasháznál hogyan történik a bérleti díj előírásának és kiegyenlítésének, valamint a levonandó és befizetendő szja könyvelése, ha a bérleti díj után a kifizető fizeti meg az szja-t? Kérem, hogy a válaszban a könyvelendő gazdasági események kontírozását is mutassák be.
Részlet a válaszából: […] ...amely írásbeli igazolás alapján az adót a társasháznál költségként kell elszámolni: T 534 – K 311 (csökkentve a bérlővel szembeni követelés összegét);-a bérlő által megfizetett bérleti díj: T 384 – K 311.A kifizető/bérbevevő a számviteli bizonylat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 13.

Ingatlan bérbevétele, majd megvásárlása

Kérdés: Egyik ügyfelünk bérbe venné az ingatlanunkat, majd hosszabb távon megvásárolná úgy, hogy a kifizetett bérleti díjat beszámítsuk az ingatlan vételárának kiegyenlítésébe. Hogyan kell eljárnunk a bérlet időszakában, majd az adásvételnél? Milyen bizonylatok alapján és hogyan kell a gazdasági eseményeket könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...árbevételként, a bérlőnél az igénybe vett szolgáltatások költségeként. A bérleti díj kifizetése után a bérbeadónál nincs követelés, a bérlőnél nincs kötelezettség, tehát nincs mit beszámítani.Külön gazdasági esemény az ingatlan adásvétele, még akkor is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 25.
1
2
3
10