Osztalékfizetésről hozott határozat módosítása

Kérdés: "A" kft. a 2020. évi beszámoló elfogadásáról szóló határozatában 2021. 05. 10-én az adózott eredmény terhére 100 millió Ft osztalékfizetésről határozott. 2021. 09. 29. nappal a korábban közzétett határozatát, annak meghozatalára visszaható hatállyal, az adózott eredmény felhasználása vonatkozásában 50 millió forinttal módosította a kifizethető osztalék összegét, szem előtt tartva az osztalékfizetési korlát szabályait. Helyesen járt-e el a kft. akkor, amikor a szeptemberi határozatot az osztalék növekedéseként, illetve az eredménytartalék csökkentéseként rögzítette a főkönyvi könyvelésben? A módosító határozat – bírósági ítéletre hivatkozva – a jogi képviselő szerint egy jogszerű határozat.
Részlet a válaszából: […] ...nem kaphat (jogszabály nem biztosítja ezt), váratlanul hátrányos helyzetbe kerülhet emiatt, ha például az adott kft.-vel szembeni követelései nem kerülnek kiegyenlítésre.Más a helyzet akkor, ha a legfőbb szerv úgy módosítja az osztalékfizetésről hozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Jogerőre emelkedett bírósági ítélet könyvelése

Kérdés: 2019 szeptemberében jogerős bírósági ítélet született, amely alapján tőke, hozzá tartozó késedelmi kamat, illetve perköltség illeti meg társaságunkat. Mikor és hogyan kell könyvelni ezeket az összegeket? A tőke összegét 2018. évre könyveltem, mivel az korábbi évet érint. A perköltséget és a késedelmi kamatot 2019-re könyvelném.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírtak hiányosak. A leglényegesebb elem abban nem szerepel, nevezetesen az, hogy a cég milyen tartalmú követelése tárgyában hozott a bíróság jogerős ítéletet, azaz mit kell a megítélt tőkén érteni? Így többféle változat lehetséges, amelyből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Bíróság által megítélt követelés

Kérdés: A vevő nem ismerte el a teljesítést, így azt pereltük. A bíróság követelésünket jogosnak ítélte, és végzésével kötelezte a vevőt az ellenérték megfizetésére. A jogerős bírósági ítélet alapján számlázhatunk, az áfa felszámításával? Akkor is, ha a vevő továbbra sem fizet?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 29. §-ának (8) bekezdése alapján egyéb követelésként kell kimutatni a peresített követelésekből a bíróság által az üzleti év mérlegfordulónapjáig jogerősen megítélt követeléseket.A jogerőre emelkedett peresített követelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

El nem ismert teljesítés

Kérdés: A kivitelező társaság a megrendelő részére építőipari szolgáltatást végzett. A részhatáridők csúszása miatt a szerződés számlázási és fizetési feltételei rendkívül kedvezőtlenné váltak. Megegyezés hiányában a kivitelező levonult az építkezésről, az addig elvégzett munkáiról az elszámolást a megrendelőnek átadta, de számlát – a teljesítés igazolásának hiányában – benyújtani nem tud. Ez esetben a kivitelező cég milyen dokumentum alapján állíthatja ki az elvégzett munkáról a számlát? Ha nem lehet számlát kiállítani, akkor mi legyen a már elszámolt alvállalkozói és anyagszámlákkal, a bérköltséggel és annak közterheivel? Jogos volt-e azok elszámolása? És az áfa levonása?
Részlet a válaszából: […] ...azonban még nem jogcím a számla kiállítására és az árbevétel elszámolására. A bíróság által megítélt és jogerőre emelkedett követelést a jogerőre emelkedés (a véglegessé válás) napjával – mint teljesítési nappal – kell számlázni és könyvelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Költségek viselése bérleti díj ellenében

Kérdés: "A" kft. ingatlant adott bérbe a "B" kft.-nek. "A" kft. a bérbeadást adókötelessé tette. A bérleti szerződés szerint: a bérleti díj fejében a bérbevevő viseli a bérleményre eső valamennyi költséget és adókötelezettséget. Az adóhatósági határozat és jogerős bírósági ítélet az ügyletet ellenérték fejében történő bérbeadásnak minősítette. A számlázásra és a könyvviteli elszámolásra vonatkozóan a bérbe adó cég könyvelője tájékoztatást kért és kapott az adóhatóságtól, amelynek lényege, hogy a bérbeadónak számlát kell kiállítania a bérbeadásról, utólag is. A bérbeadónak az áfakülönbözet könyvelését az adóhatósági határozat alapján kell elvégeznie. A bérbevevőnél az utólag kapott számla könyvelését az adóhatóság nem látja indokoltnak. A bérlő könyvvizsgálójaként a kérdező ezzel nem ért egyet.
Részlet a válaszából: […] ...a bérleti szerződésben rögzített bérleti díjat az áfa felszámításával, amelyet árbevételként, fizetendő áfaként kell elszámolni a követelésekkel szemben,– a bérbevevőnek pedig számláznia kell az áfa felszámításával a bérleményre jutó valamennyi költséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Másodfokú határozat könyvelése

Kérdés: Az adóhatóság másodfokú határozatában milliárdos nagyságrendű áfahiányt állapított meg. Az adózó bizományosi konstrukcióban vásárolt különféle árukat, amelyeket adómentes közösségi értékesítésként adott el. Az adóhatóság a beszerzési számlákat nem fogadta el adólevonási jogot keletkeztető dokumentumként, az ügylet egészét fiktívnek minősítette. A felszámolás alatt álló adózó bírósági felülvizsgálatot kér. Jelen kérdésünk a következményekre vonatkozik: a jogerős határozat birtokában hogyan kell kezelni a határozat megállapításait? A bejövő, a kimenő számlákat sztornírozni kell? Ha igen, akkor fontos, hogy az érintett partner megkapja a sztornószámlát? A könyvelés során változik az adózás előtti eredmény és így az adófizetési kötelezettség is? Ha lényeges a saját tőkére gyakorolt hatása, akkor a beszámolót ismételten közzé kell tenni? Mi lesz majd a számviteli teendő, ha a bíróság – részben vagy egészében – helyt ad az adózó keresetének? Az adóhatóság az áfavizsgálatok után átfogó vizsgálatot is indított. Kötelező-e figyelembe vennie az átfogó vizsgálat során az áfavizsgálatok fent említett jogerős megállapításainak a következményeit?
Részlet a válaszából: […] ...szembenikötelezettséggel szemben (T 454 – K 261). Ha emiatt a kötelezettség számlánaktartozik egyenlege lesz, azaz a szállítóval szemben követelés mutatkozik,amelyet a társaság a szállítóval szemben érvényesíteni nem tud, akkor azt elengedettkövetelésként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Visszautalt illeték elszámolása

Kérdés: A bíróság ítélete alapján visszaigényelhető fellebbezési eljárási illetéket az APEH visszautalja. Hogyan kell könyvelni? Egyéb bevételként vagy költségcsökkentésként?
Részlet a válaszából: […] ...alapjánvisszaigényelhető fellebbezési eljárási illetéket a jogerőre emelkedés napjávalkell könyvelni az adóhatósággal szembeni követelésként, az egyéb szolgáltatásokértékének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 18.

Jogerőre emelkedett bírósági ítélet könyvelése

Kérdés: 2008 márciusában jogerős bírósági ítélet született, amely alapján tőke, hozzá tartozó késedelmi kamat, illetve perköltség illeti meg cégünket. Mikor és hogyan kell könyvelni ezeket az összegeket? A tőke összegét 2007. évre könyveltem, mivel az korábbi éveket érint, és még a mérlegkészítés időpontja előtt ismertté vált. A perköltséget és a késedelmi kamatot 2008. évre könyvelném.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből a leglényegesebb elem hiányzik, az, hogy a cégmilyen tartalmú követelése tárgyában hozott a bíróság jogerőre emelkedettítéletet, azaz mit kell a megítélt tőkén érteni?A kérdező társaság korábban terméket értékesített,szolgáltatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 17.

Jegyrendelés interneten

Kérdés: Társaságunk egy vásár alkalmával ajándéksorsolásos játékot szervezne. A kisorsolt ajándékok a 2008. évi foci-EB-re szóló jegyek lennének. Kollégánk egy internetes oldalon megrendelte és ki is fizette bankkártyával a jegyek árát. Interneten visszaigazoló bizonylatot kaptunk. Később kiderült, csak egy hivatalos weboldal van, ahol a jegyeket meg lehet rendelni. Mi nem ezen rendeltük, és így bizonytalan, hogy megkapjuk azokat. Amennyiben nem kapunk jegyet, és a pénzt sem kapjuk vissza, hogyan számoljuk el az egyéb követelések között kimutatott összeget? Elengedett követelésként? Térítés nélkül átadott pénzeszközként? Van-e utána illetékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...akifizetett összegért a megrendelő nem kapja meg a jegyeket, a pénzt átvevő ajegyek árát fizesse vissza. Ha ezt nem teszi, akkor a cégnek a követelésétbírósági úton kell érvényesíteni. Minden más esetben az ügylet gyanússá válhat,akár visszaélést is takarhat.Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 15.

Jogerőre emelkedett peresített követelés könyvelése

Kérdés: A belföldi kft. határozott időre, 1998-2003-ra bérbe adta az üzlethelyiséget. A bérlő a szerződés lejárta előtt elhagyta a bérelt helyiséget, 2002-2003. évekre nem fizetett bérleti díjat. A bérbeadó a bérleti díj követelése miatt bírósághoz fordult. A jogerős bírósági ítélet a bérlőnek kedvezett. Ezzel a bérbeadó nem értett egyet, és a Legfelsőbb Bírósághoz felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet megváltoztatta, a bérbeadónak adott igazat, és kötelezte a bérlőt 6 millió forint bérleti díj, 2 millió forint kamat megfizetésére, valamint 2004. februártól a kifizetésig számított késedelmi kamat megfizetésére. A Legfelsőbb Bíróság ítélete 2007 januárjában érkezett meg. A bérlő azóta sem fizetett, sőt felszámolás alá került. Mikor, melyik évre kell elszámolni a megítélt követelést? Különösen a számszerűsített, illetve az idő függvényében változó kamatot?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 29. §-ának (8) bekezdése szerint az egyébkövetelések között kell kimutatni a peresített követelésekből a bíróság általaz üzleti év mérlegfordulónapjáig jogerősen megítélt követeléseket. Ebből azelőírásból az következik, hogy a peresített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.
1
2