Követelés elengedése

Kérdés: Vállalkozásunk bizonyos vevői követeléseinek elengedésén gondolkozik: eddig a számviteli politikában meghatározottak szerint számoltunk vevőértékvesztést, azonban előfordulnak olyan esetek, amikor (a törvényben nevesített eseteken felül) úgy döntene cégünk, hogy elengedne bizonyos vevőköveteléseket, így nem értékvesztést képeznénk rájuk. Az elengedéshez nem kell megállapodás, egyoldalú nyilatkozat is elég? Ha az elengedéssel élnénk, milyen adóhatásra kellene számolnunk?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani, és azt a bizonylat alapján kell a könyvviteli nyilvántartásban rögzíteni. A követelés elengedése is olyan gazdasági esemény, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.

Teendők bankcsőd esetén

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy adott bank csődje esetén milyen kontírozási lépések szükségesek a meg nem térített és a megtérített rész vonatkozásában!
Részlet a válaszából: […] ...felett, az elszámolási betétszámlát ettől az időponttól kezdődően meg kell szüntetni, az azon lévő pénzösszeget a bankkal szembeni követelésként kell kimutatni (T 368 – K 384).Amennyiben a felszámolási eljárást megelőzően volt csődeljárás, és annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Felszámolt megrendelővel szembeni követelés leírása

Kérdés: Fuvarozást működtető kft.-nél vevőköveteléseket tartunk nyilván, amit a megrendelő nem fizetett ki. A megrendelő céget felszámolással megszüntették, maradt 3 millió forint a vevőkövetelésen. Milyen módon lehet ezt kivezetni a nyilvántartásból?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés elolvasása után úgy tűnik, hogy a kérdező a felszámolt megrendelővel kapcsolatos követelése rendezése érdekében számos törvényi előírást nem vett figyelembe, amelynek a következményeit elsősorban a kft. viseli.Alapvető számviteli követelmény az adóssal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Behajthatatlan követelés áfája

Kérdés: Olvastam, hogy 2020. január 1-jétől a behajthatatlan követelések áfája visszatéríthető lesz, meghatározott feltételek teljesülése esetén. Hogyan érinti ez az eladót, a szolgáltatás nyújtóját? Az Szt. szerinti, illetve az Áfa-tv. szerinti behajthatatlansági tényezők között van-e eltérés? Mire indokolt figyelemmel lenni?
Részlet a válaszából: […] ...az Áfa-tv. több §-ában módosult, illetve új előírásokkal egészült ki.Az értelmező rendelkezések közé bekerült a behajthatatlan követelés értelmező rendelkezése is, amely azonban csak részben egyezik meg az Szt. szerinti behajthatatlan követelés kritériumaival...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Egyéni cég beolvadása

Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
Részlet a válaszából: […] ...oszlopában kell kimutatni beolvadás esetén:– az egymásban fennálló részesedések kivezetését,– az egymással szemben fennálló követelések-kötelezettségek megszüntetését is.Amennyiben a kivezetésre kerülő eszközértéktől eltér a kivezetésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Követelés elévülése

Kérdés: A 2015. évi szállítói tartozást hány év után lehet kivezetni a könyvekből, ha fizetési felszólítást nem alkalmaztak? Az azt terhelő áfát hogyan kell a nyilvántartásban rendezni?
Részlet a válaszából: […] ...szállítóval szembeni kötelezettséget a könyvekből akkor lehet a legkorábban kivezetni, amikor a szállítónak a kérdező céggel szembeni követelése elévül.A követelések elévülésére vonatkozó előírásokat a Ptk. 6:21-6:25. §-ai tartalmazzák. Ezek alapján, ha a Ptk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Betéti társaság megszűnésekor a tagi kölcsön

Kérdés: Betéti társaság bezárásánál mi a teendő a tagi kölcsönnel, amit a tulajdonos nyújtott?
Részlet a válaszából: […] ...a bt. jogutód nélkül megszűnik. Az eljárás során a felszámoló, végelszámoló– felméri a társaság vagyoni helyzetét, behajtja a követeléseit, kiegyenlíti a tartozásait;– érvényesíti a társaság jogait, teljesíti kötelezettségeit;– szükség esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.

Behajthatatlan követelés dokumentálása

Kérdés: Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja a behajthatatlan követelések minősített eseteit sorolja fel. A behajthatatlanság törvényben előírt dokumentumai mellett mire kell tekintettel lenni, milyen egyéb bizonylatokkal kell a behajthatatlanná minősítést alátámasztani? Milyen időpontig kell a dokumentumoknak rendelkezésre állniuk?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 65. §-ának (7) bekezdése szerint a mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni. A részben vagy egészében behajthatatlan követelést legkésőbb a mérlegkészítéskor – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Csődegyezség könyvelésének időszaka

Kérdés: A cég csődeljárásban csődegyezséget kötött 2016. 11. 17-én, a bíróság 2016. 12. 01-jén értesítette a céget, hogy az egyezséget elfogadta, de az nem jogerős. Az egyezség alapján a követelések 11%-a kerül kifizetésre 2017. 05. 31-ig. A bíróság a csődegyezséget 2017. 03. 24-ével hagyta jóvá, és befejezetté nyilvánította a csődeljárást. A végzés jogerős. A cég mérlegkészítésének időpontja 2017. 03. 31. A 2014. év veszteséges volt. A csődegyezség alapján mikor kell kivezetni a fennmaradó 89%-ot? Mikor kell kivezetni azon hitelezők követeléseit, akik nem jelentkeztek be a csődeljárásba? Vannak olyan számlák, amelyeket a vagyonfelügyelő befogadott, de a csődeljárás alatt nem fizettek ki? Mi lesz a sorsuk? Melyik évet érintik a fenti tételek? Kérem, a válasznál vegyék figyelembe a Tao-tv. előírásait is!
Részlet a válaszából: […] ...csődegyezség alapján a követelések 89 százalékát a mérlegkészítés időszakában, de legkésőbb 2016. december 31-ével a könyvekből ki kell vezetni, behajthatatlan követelésként le kell írni, egyrészt azért, mert a csődegyezség a mérlegkészítés időszakában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.

Becsődölt értékpapír-követelés

Kérdés: Társaságunknak magas összegű értékpapír-követelése volt egy becsődölt társasággal szemben, ennek csak töredékét rendezték. A követelés 20%-át 2015-ben elszámoltuk értékvesztésként. 2016-ban a Kárrendezési Alapból kaptunk jelentéktelen összegű támogatást, a fennmaradt követelésünk még mindig jelentős összegű. Melyik törvény vagy kormányrendelet írja elő azt, hogy a becsődölt értékpapír-társasággal szembeni követelésre már nem tarthatunk igényt? Mit tegyünk a hatalmas kárral? Számolhatunk-e el még 2-3 éven keresztül értékvesztést? Az egy összegben történő leírás ellehetetleníti társaságunk gazdasági helyzetét.
Részlet a válaszából: […] ...Ez esetben a csődtörvény (1991. évi IL. törvény) 36. §-ának (1) bekezdése alapján a felszámolásra kerülő céggel szembeni követelések közé olyan követelés számítható be, amelyet a felszámolónak bejelentettek, és a felszámoló elismert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.
1
2
3