Értékvesztés visszaírása a követelés elengedésekor

Kérdés: X kft. Y kft.-nek 2010-ben szolgáltatást nyújtott bruttó 15 millió forint értékben. Mivel Y kft. a szolgáltatás ellenértékéből többszöri felszólítás ellenére 6 millió forintot 2012. 12. 31-ig nem fizetett meg, X kft. 20% értékvesztést számolt el 2012-ben, amellyel a társasági adó alapját növelte. 2013-ban X kft. és Y kft. megállapodást köt 6 millió forint behajthatatlan követelésnek nem minősülő követelés elengedéséről. Y kft. nyilatkozat útján igazolja, hogy 2013-ban az eredménye e nélkül a juttatás nélkül számítva nem lesz negatív. X kft. megfelelően jár-e el akkor, ha a 2012-ben elszámolt 20%-os értékvesztést 2013-ban visszaírja, és ezzel csökkenti a társasági adó alapját, a 6 millió forint behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedését rendkívüli ráfordításként számolja el, és ezzel nem növeli meg a társasági adó alapját? Kérdés az is, hogy X kft. eljárása kifogásolható-e, azaz nem ellentétes-e a Tao-tv. 3. számú melléklete 4. pontja szerinti "ésszerű gazdálkodás követelményeivel", emiatt nem kellene-e a társaságiadó-alapot 2013-ban növelni?
Részlet a válaszából: […] ...összegben szerepel az adott követelés, hanem az elszámolt 20%-os értékvesztéssel csökkentett összegben, ezt a csökkentett összeget kell a követelés elengedésekor rendkívüli ráfordításként elszámolni.)A társasági adó alapjával kapcsolatos válasznál feltételezzük,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.

Értékvesztéssel csökkentett követelés elengedése

Kérdés: A kft. 2010. 12. 31-én fennálló kölcsönkövetelése 41,2 millió forint, a felszámított kamatkövetelés 11,8 millió Ft. A kölcsönkövetelés teljes összegét 2009-ben értékvesztésként elszámoltuk. A kamatkövetelést 2009-ben és 2010-ben egyéb bevételként, majd teljes összegben értékvesztésként mutattuk ki. Az így elszámolt értékvesztés összegével a társaságiadó-alapot növeltük. 2010-től az értékvesztésként elszámolt összeg 20%-ával a társasági adó alapját csökkentettük. A kft.-nek 2011-ben szándékában áll elengedni a már teljes összegben értékvesztésként elszámolt kölcsön- és kamatkövetelését. A behajthatatlan követelésnek nem minősülő követelés elengedése miatt a ráfordításként elszámolt hitelezési veszteség – esetünkben – nem növeli a társasági adó alapját. A problémát az okozza, hogy a 2011-ben elengedett követelést ráfordításként kellene elszámolni, de már 2009-ben a kölcsön és a kamat miatti követelésnél az értékvesztést is ráfordításként számoltuk el. A kérdező az így felvetett probléma feloldására különböző megoldásokat vet fel, és kérdezi, hogy helyes-e az álláspontja?
Részlet a válaszából: […] ...nem jogcím arra, hogy a korábban elszámoltértékvesztést az egyéb bevételek között visszaírják. Ugyanakkor a társaságiadónál a követelés elengedése esetén lehetőség van arra, hogy a korábbanadóalap-növelő tételként elszámolt értékvesztéssel az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Értékvesztés miatti adóalap-korrekciók

Kérdés: Hogyan kell a társasági adó alapjának megállapításánál 2001-től figyelembe venni a követelések után elszámolt értékvesztést, a követelések visszaírt értékvesztését, a követelések hitelezési veszteségként elszámolt összegét?
Részlet a válaszából: […] ...befektetési vállalkozásnak a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésére nem kell (nem lehet) alkalmazni, kivéve a követelés elengedése miatt előírt korrekciót.A Tao. törvény 7. §-a [az (1) bekezdésének n) és ny) pontja, valamint a (9)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.