19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Ingatlanok fogalma
Kérdés: Több esetben előfordult, hogy a kérdésekhez-válaszokhoz kapcsolódóan az ingatlant másként értelmezte a kérdező és másként a választ adó. Sokszor nincs azonos véleményen a könyvelő és az ellenőrzést végző sem. Ebből számos probléma adódik, jellemzően a számlázás, a könyvviteli elszámolás, a terv szerinti értékcsökkenés meghatározása, tehát a gyakorlati alkalmazás során. Afélreértések elkerülése, a végrehajtások során az ellentmondások feloldása, de legalább azok csökkentése terén jelentős segítség lehet, lehetne az, ha az ingatlanokhoz kapcsolódó fogalmakat viszonylag részletesen bemutatnák.
2. cikk / 19 Vásárolt társasházi üdülő nyilvántartása
Kérdés: A társaság (vevő) 2018 őszén adásvételi szerződést kötött társasházi üdülő vásárlására. Az üdülő kulcsátadása és a birtokbaadás a 2019. év végi részműszaki átadást követően a 2020. évben történik meg. A vételár öt részletben került, illetve kerül megfizetésre. Az első négy vételárrészletet a szerződés előlegnek nevesíti, ebből az első foglaló. Az előlegszámlák kiegyenlítésre kerültek a vevő felé 2019. december 31-ig, a teljes vételár 90%-áig. A vevő részére a földhivatali nyilvántartásba bejegyzésre került 2019. évben a tulajdonjog-fenntartással történt eladás ténye, majd 2020. év elején tulajdonjog-adásvétel címen. Az üdülő teljes birtokbavételi jegyzőkönyvvel történő birtokbaadása még nem történt meg, nem készült el a végszámla. A vevőnél a 2019. évi egyszerűsített éves beszámolóban mi az ügylet helyes bemutatása? A tárgyi eszközök értéke soron a beruházásra adott előlegek kerülnek kimutatásra, és a kiegészítő mellékletben egy rövid szöveges leírás? Vagy befejezetlen beruházásként kell a nem számlázott szállításokkal szemben felvenni a teljes vételárértéket, és mellette bemutatni az adott előlegeket is?
3. cikk / 19 Műtárgyak nyilvántartása és adózása
Kérdés: Vagyonkezeléssel és ingatlan-bérbeadással foglalkozó kft. hosszabb távon, 5-10 évig szabad pénzeszközét festmények – kortárs és antik festmények – vásárlására kívánja fordítani, későbbi – a befektetésből származó – haszon elérése céljából. A vásárlás a vállalkozás érdekében felmerült kiadásnak számít? Az áfa visszaigényelhető? Helyes-e a tárgyi eszközök között nyilvántartani?
4. cikk / 19 Visszáru vagy visszaszámlázás
Kérdés: A vevő cég a visszaküldött terméket számlázza, és nem helyesbítő számlával küldi vissza. Így az eredeti eladónál a visszaküldött termék új beszerzésként jelenik meg, és nem az árbevételt csökkenti. Helyes ez így?
5. cikk / 19 Használt- és újruha-kereskedés áfája, számvitele
Kérdés: A kereskedés pénztárgépet használ az új és használt termékek eladásakor, amelyhez POS-terminál is csatlakozik. A napi záráskor megjelenik az összes bevétel készpénzre és bankkártyás fizetésekre bontva. Hó végén egyedi nyilvántartás alapján rendelkezésünkre áll a használt ruhák beszerzési értéke, és a hozzájuk kapcsolható eladási árak is. A számviteli politikában meghatároztuk, hogy havi időszaki elszámolással állapítjuk meg a használt és új áruk értékesítésének elszámolását. Így mindig hó végén van alkalmunk meghatározni és elkülöníteni a különbözeti és az általános adózás alá eső termékek értékét. Helyesen járunk-e el, ha a számviteli politikában meghatározott időszakot figyelembe véve egy napi kimutatás alapján a hó utolsó napjával könyveljük a bevételeket, mivel hó közben nem állnak rendelkezésünkre megfelelő információk? A különbözet szerinti értékesítés árrése már tartalmazza az áfa összegét, de vissza kell-e vezetnünk a fizetendő áfa összegét a bevételek közé (T 86 – K 911)?
6. cikk / 19 Készletdifferenciák könyvelése
Kérdés: Készletdifferenciák könyvelése árrésmódosítás (csökkenés) könyvelési hiba miatt.
7. cikk / 19 Különbözeti áfa könyvelése előleg esetén
Kérdés: Ügyfelünk használt cikk áfával érintett tevékenységet folytat. A NAV szerint a globális nyilvántartáson alapuló módszer alkalmazása esetén az adott adómegállapítási időszak összesített értékesítési ár összegében kell figyelembe venni az előleget is. A számítás menetét és adójogi hatásait értjük, számviteli elszámolásukat tekintve azonban tanácsot kérünk: az előleg kifizetésre kerül, a kiállított előlegszámla alapján: T 311 – K 453 és T 38 – K 311. A kapott előleg az adómegállapítási időszak áfaelszámolásakor beszámító tétel, az áfa elszámolásra kerül az árbevétel után: T 911 – K 467, az előleg után T 453 – K 467. Ez esetben a végszámla kiállításakor az előleg beszámítható összege az adóval csökkentett összeg lesz. Helyes ez így?
8. cikk / 19 Ingatlan vásárlása magánszemélytől
Kérdés: A társaság magánszemélytől vásárol ingatlant, a 2014. december 31-ig felhasználandó fejlesztési tartalék terhére. A magánszemély számlát nem állíthat ki. Az adásvételi szerződést a felek 2014. 10. 31-én írták alá. A vételárat a vevő három egyenlő részletben egyenlíti ki, az utolsó részletet december 31-ével. Ügyvédi letétbe került az eladó hozzájárulási nyilatkozata a vevő tulajdonjogának bejegyzéséhez, azzal, hogy az csak az utolsó részlet megfizetése után nyújtható be a földhivatalhoz. Az adásvételi szerződés alapján az eladó az ingatlant 2015. február 1-jén adja a vevő birtokába. A vevő ezen időponttól szedheti annak hasznait, viseli terheit, illetve a kárveszélyt. Milyen időponttal lehet könyvelni a beszerzést beruházásként?
9. cikk / 19 Régiségbolt áruinak nyilvántartása
Kérdés: Régiségbolt könyvelését vettem át. A bolt a különbözeti áfás adózást választotta. A törvény szerint az 50 E Ft alatti árut nem kell nyilvántartani. Úgy vettem át az anyagot, hogy készleten csak az 50 E Ft feletti áru volt, a többi "kis értékű" tárgyat minden évben azonnal elszámolták a 81. főkönyvi számlán. Ez helyes eljárás? Ha ellenőrzik a céget, elég, hogy a nagy értékű áruk vannak a 211-en, a boltban felvett leltárban viszont minden benne van, a még nem eladott 50 E Ft alatti áru is? A számviteli politikában is így rögzítették!
10. cikk / 19 Visszaszállított áru számlázása
Kérdés: Cégünk 1998 óta működő, nagykereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozás. A visszárut – ami elsősorban a multikkal folytatott kereskedelem, illetve különmegállapodás következménye – átlagáron vettük vissza készletünkbe, a számlázást pedig vevőjóváírásként rendeztük. Az elmúlt év végén új programot vásároltunk, ahol a készletnyilvántartás csúsztatott átlagáron történik. Az új program alapján a visszáru készletre vételét vásárlásként kezeljük, a vevő állítja ki a visszáru számláját, és nem mi a vevőjóváírást. Így az árut árréssel növelten vesszük vissza készletünkre. Milyen áron kell a visszárut készletre venni a csúsztatott átlagáras módszer esetében, átlagáron vagy árrésünkkel növelt eladási áron?