5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Elektronikus úton előállított dokumentum megőrzése
Kérdés: Elektronikus archiválással, digitalizáló rendszerekkel foglalkozó szolgáltatók kínálatában szerepel az ún. "Elektronikus hitelesítés" ajánlata. A késztermék értékesítését, szállítását, átvételét igazoló dokumentum (szállítólevél) utólagos digitalizálására jelenleg milyen előírások vonatkoznak, a dokumentum hitelességének megőrzését illetően? Az eredetileg papír formában (gépi úton) előállított, az áruátvételt hagyományos módon (tintával) igazoló aláírással ellátott, utólag szkennelt szállítóleveleket az adóhatóság digitális formában hiteles dokumentumnak tekinti-e, amennyiben a digitalizálási szolgáltató digitális aláírással, időbélyeggel igazolja az eredeti papírpéldány és a digitalizált dokumentum egyezőségét? Vagy emellett szükség van a papírdokumentumok megőrzésére is?
2. cikk / 5 Elektronikusan előállított bizonylatok megőrzése
Kérdés: Cégünk integrált vállalatirányítási rendszert üzemeltet, amelyben a gazdasági eseményekhez kapcsolódóan elektronikusan képződnek a bizonylatok, könyvelődnek a tételek. Ki kell-e nyomtatni a kimenő számlákon és szállítóleveleken kívül képződő egyéb belső bizonylatokat, ha az egyes gazdasági események összesítőit kinyomtatjuk, és a felelős vezetőkkel aláírattatjuk? Év végén ki kell-e nyomtatni a tárgyi eszköz, a készlet és a főkönyvi kartonokat, ha a program eleget tesz az Szt. 169. §-ának (5) bekezdése és a 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet 2. §-a előírásainak, de nem rendelkezik a rendelet 3. §-a szerinti egyik feltétellel sem? Kötelező-e megvalósítanunk a rendelet 3. §-ában foglalt feltételek valamelyikét ilyen fokú integrált rendszer esetében?
3. cikk / 5 Bizonylatok megőrzése elektronikus formában
Kérdés: A számviteli törvény szerinti kötelezettségének eleget tesz-e a társaság, ha a lezárt évek főkönyvi kartonjait Excel formátumban lementi, és azt egy adathordozóra (floppy discre vagy CD-re) kiírja? Az olvasható formátum így is biztosítható? Egy könyvelőiroda, amely több tíz céget könyvel, ezzel jelentős nyomtatvány- és irodaszer-megtakarítást tudna elérni.
4. cikk / 5 Számlák megőrzése
Kérdés: Ügyfelem nagy mennyiségű bel- és külföldi bejövő számláját szkenneli, és így számítógépen tárolja. Azt tervezi, ha az elfogadható, akkor csak a tárgyév és az azt megelőző év számláit őriznék meg, a korábbiakat megsemmisítenék, hiszen azokat a számítógépből bármikor ki tudnák nyomtatni. Ezt az eljárást szándékoznak alkalmazni a kimenő számlák esetében is. Érvelésük szerint eleget tesznek ezzel a számviteli törvény követelményeinek. Mi az Önök álláspontja?
5. cikk / 5 Bizonylatokkal kapcsolatos előírások változása
Kérdés: Úgy hallottuk, az Európai Unióban nem kötelező a számlák aláírása. Magyarországon is változik az előírás? Változnak-e a követelmények az elektronikus aláírással, a bizonylatok megőrzésével kapcsolatban?