10 talált cikk az elektronikus számla , követelmény kifejezésre

Kérdés: Azt hallottam, hogy 2024-től jelentősen változnak az elektronikus számlázásra vonatkozó szabályok, és már nem lehet pdf-formátumú számlát kiállítani. Igaz ez? Hogyan fog változni jövőre a szabályozás?

Kérdés: Társaságunk egyre több beérkező szállítói számlát kap elektronikusan, amelyek elektronikus formában vannak tárolva, illetve kinyomtatott állapotban a postai úton érkezett számlákkal együtt a teljesítésüket alátámasztó dokumentumokkal (teljesítésigazolás, szállítólevél, cmr stb.) ellátva, papíralapon lefűzve egy dossziéban. Ezek a lefűzött bizonylatok könyvelési bizonylatszámokat kapnak, melyeket a könyvelőprogram, integrált vállalatirányítási rendszer ad a számla, bizonylat könyvelésekor. Kötelező-e a könyvelést alátámasztó bizonylatokat – legyen az kimenő számla, beérkező számla, bankkivonat, számviteli bizonylat stb. – kontírozni az Szt. 167. §-a (1) bekezdésének h) pontja alapján? Elegendő-e a bizonylatokat ellátni a könyvelési bizonylatszámmal, amit a program ad, és egyértelműen azonosítja, hogy az adott bizonylat milyen főkönyvi számlákra lett könyvelve az Szt. 167. §-ának (7) bekezdése alapján?

Kérdés: Egyesült Királyságban élő magyar állampolgár vagyok, adószámmal, állandó lakcímmel rendelkezem e honban, azonban állandó életterem: UK. Budapesti lakásomat nem szeretném parlagon hagyni, ezért úgy döntöttem, AirBnB-ztetni fogok. Jogkövető vagyok, ezért minden lehetséges információt átolvastam, de maradtak nyitott kérdések. Ebben szíveskedjenek segíteni! Tájékozódásom alapja a NAV 10. számú munkafüzete volt. Számos kérdésem ezek után nyitott. Azt értem, hogy számláznom kell, és választhatom az AM formát, miután adószám (bejelentkezési kötelezettség) nélküli magánszemélyként szeretném a tevékenységet folytatni.
1. Azt olvastam valahol, hogy nem is kell számlát, csak "számviteli bizonylatot" kibocsátanom ebben az adózási módban. Igaz ez? És ha kell is – itt szabadúszó művészként dolgozom –, saját készítésű számlaformátumom van. Ha azt új, zárt tartományként használom, megfelel-e a hazai előírásoknak? Mi a könnyű és megfelelő megoldás? Azt már tudom a Számviteli Levelek alapján, hogy pdf-formátumban miként kell eljárni. Ez is megfelelő lenne – persze csak akkor, ha nem magyar nyelvű, esetleg bilingvis a számla?
2. Az előzőekből következik, hogy a hatóságnak biztosítani kell a bizonylatokhoz való hozzáférést vs. ellenőrzést, ám azok az én számítógépemen lesznek az Egyesült Királyságban! Gondolom, nem jönnek ki, nekem meg nem kell hazajönnöm. Természetesen hazai eurószámlám van, arra fognak fizetni. Kell megjelölnöm képviselőt? Hogyan, hol, miként? (Van ügyfélkapum.) Mi a jogkövető megoldás?
3. Olvasom az áfa kapcsán, hogy az AirBnB-nek fizetett jutalék miatt nemzetközi adószámot is váltanom kell. Ezzel mi a helyzet? Nem értem a füzet magyarázatát az áfaalapot illetően. Hogyan? Mit? Mire számolva? Miért? Kitérnének ismét erre is egy példával?

Kérdés: Egyik külföldi EU-tagállambeli vevőnk önszámlázás keretében szeretné helyettünk kiállítani a számlát. Milyen törvényi előírásokat kell szem előtt tartanunk és betartanunk, illetve betartatnunk? Sok cikk jelent már meg a témával kapcsolatosan, de mindegyik csak kisebb részekkel foglalkozik. Jellemzően mindenki adókockázatot lát a konstrukcióban. Gondolok itt a számlával szembeni követelményekre, a NAV felé történő adatszolgáltatásra stb. Nem világos, hogy 2018 júliusától a számlázórendszer online bekötése egy ilyen esetben mit is eredményez? A külföldi vevőnk számlázórendszerének is csatlakozni kell a NAV rendszeréhez? Amennyiben lehetséges, kérem, részletesen fejtsék ki véleményüket!

Kérdés: A vállalkozások által leggyakrabban használt nyomtatványok a számla, a készpénzfizetési számla, a nyugta, a bevételi és kiadási pénztárbizonylat, a pénztárjelentés, a szállítólevél, a kiküldetési rendelvény és a menetlevél. Ezek közül melyekről kell nyilvántartást vezetni? Az Szt. nem ad tételes felsorolást. Hallottam olyan véleményt is, hogy a bankkártya és az üzemanyagkártya is szigorú számadású bizonylat. Szerintem ez nem így van.

Kérdés: A 6009-es számú kérdéshez kapcsolódóan érdeklődöm: 2013 óta történt-e változás az elektronikusan továbbított (e-mail-csatolmányként), de az elektronikus számla követelményeinek (elektronikus aláírás és időbélyegző) nem megfelelő pdf formátumban lévő számla adóhatóság általi elfogadását illetően? Elfogadható-e az a gyakorlat, ha az elektronikus úton előállított (számlázóprogrammal) számlákat e-mail-csatolmányként juttatjuk el a vevőhöz?

Kérdés: Egyre több partner csak e-mailben (PDF-formátumban) küldi a számlát. A vevőnél kinyomtatott bizonylat minőségében is teljesen egyforma tud lenni a szállítói oldalon kinyomtatott és postázott bizonylattal, viszont e-mailben hamarabb megérkezik, és nincs hozzá kapcsolódó egyéb költség sem. Ez a bizonylat e-számlának minősül? (Az 5942. kérdésre adott válaszuk arra utal, hogy igen.) Milyen feltételekkel fogadható be és alkalmazható áfalevonásra az ilyen számla?

Kérdés:

E-mailben, PDF-formátumban érkező számlát kinyomtatunk, 2013. 01. 01-jétől befogadható-e a számla, levonhatjuk-e az áfát? A PDF-számla pont úgy néz ki, mintha postán küldték volna, mivel a számla aláírása nem kötelező.

Kérdés: Az Áfa-tv. 2010. 01. 01-jétől a 168. § (3) bekezdésével egészült ki. Ezen változással kapcsolatban a következő kérdésem van: uniós országokból árut vásárolunk. A számlát e-mailben küldik el, mi megkérjük, hogy 1 eredeti példányt aláírva postázzanak a címünkre. Nos, ekkor kezdődik a probléma, ugyanis náluk ez nem szokás. Mit tehetünk ilyenkor? E-mailben érkezett számlát befogadhatunk? Más országokban nem szokás a számlát aláírással hitelesíteni? Az uniós partner arra is hivatkozik, hogy amit ő elküld nekünk e-mailben, és mi kinyomtatjuk, ugyanúgy néz ki, mint amit ő kinyomtatna és postázna felénk (és ez így igaz), mivel aláírni ők nem szokták a számlát. Mit tehetünk mi, számlabefogadók? Az APEH elfogadja ezen számlákat?

Kérdés: A gépi számlázóprogramnak kell tudnia kiállítani helyesbítő számlát és sztornószámlát is? Véleményem szerint a hiba mennyisége dönti el, hogy helyesbítenem kell a számlát, mert az adótételekben hiba van, vagy sztorníroznom kell, mert pl. a címet elrontottam. Mind a helyesbítésnél, mind a sztornónál az eredeti teljesítés időpontjára kell tudnia a programnak a bizonylatot kiállítani?