Garanciális kötelezettség átvállalása

Kérdés: Egy külföldi társaság ("A") tulajdonában álló építőipari belföldi gazdasági társaság ("B") végelszámolást kíván indítani. "B" társaságnak korábbi – fordított adózás alá tartozó – építési-szerelési tevékenysége után még garanciális kötelezettsége áll fenn a megrendelője felé, amelyre céltartalékot is képzett. A végelszámolásra tekintettel ezért "B" társaság garanciális kötelezettségét az "A" társaság magyarországi fióktelepe ("C", az általános szabályok szerint adózó áfaalany) át kívánja vállalni, amelyhez az építési munkák korábbi megrendelője írásban előzetesen hozzájárul. A garanciális kötelezettségátvállalás ellenértéke pontosan a "B" társaságnál a garanciális kötelezettségekre képzett céltartalék összegével egyezik meg. Felmerült azonban kérdésként, hogy ha az esetlegesen felmerülő garanciális javítási kötelezettségeket a "C" fióktelep nem tényleges javítási, építési-szerelési tevékenységgel teljesíti, hanem valamilyen formában pénzben téríti meg a megrendelő felé, akkor azt milyen formában tudja megtenni? Megoldásként felmerült egyrészt az esetleges garanciális kötelezettségek átvállalása a "C" fióktelep által a Ptk. 6:208. § (1) bekezdése alapján, amely kötelezettségvállalás után "C" fióktelep végleges pénzeszközátadás formájában teljesítené az eredeti megrendelő felé a felmerülő garanciális kötelezettségeket. Másrészt felmerült a szerződés ellenértékes átruházása is "B" társaság és "C" fióktelep között ugyanezen Ptk.-paragrafus alapján. Miután a jogviszony folytonosságát a szerződésátruházás nem érinti, a szerződésből kilépő és a szerződésbe belépő fél között tehát a szeződésátruházás eredményeként is elszámolható lenne a garanciális javítások költségeinek megtérítése "C" fióktelep által az eredeti megrendelő felé. Szerintünk áfaalapot is érintő számlamódosításra nem kerülhet sor, hiszen az eredeti ügylet áfaelszámolása, illetve bizonylatolása az eredeti szerződő felek – "B" társaság és megrendelője – között történt meg. Továbbá, megítélésünk szerint "C" fióktelep akár kötelezettségátvállalás, akár szerződésátruházás keretében lesz kötelezettje a jövőben felmerülő garanciális kötelezettségeknek, mindenképpen áfaköteles ügyletet valósít meg "B" társaság felé, így "C" fióktelep az általános szabályok szerint 27%-os mértékkel bocsát ki számlát az ügyletről "B" társaság felé. Melyik ismertetett módozat fogadható el, illetve milyen megoldási alternatíva képzelhető el, azok adózási, számviteli, illetve bizonylatolási vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés! A kérdést úgy fogalmazták meg, mint akik a Számviteli Levelekben valamikor megfogalmazott állásponttal vitatkoznának. Ezért jogi kérdéseket fogalmaznak meg, pedig csak a garanciális kötelezettség teljesítésének, illetve átvállalásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Raktárba történő beszállítás értelmezése

Kérdés: Kereskedőcég vagyunk, a külföldről vásárolt árut közvetlenül a partnerhez szállítjuk. Az árut FCA-paritáson vesszük át Szlovákiában, a szállítást mi bonyolítjuk le, az áru érkezési helye vevőnk raktára. A szállítási költséget eddig a készlet bekerülési értékének részeként könyveltük, ám felmerült, hogy e költségeket értékesítési költségként, igénybe vett szolgáltatásként kell könyvelni. Helyes az általunk alkalmazott gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy az eddig alkalmazott gyakorlat helyes!Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése alapján az eszköz bekerülési (beszerzési) értéke magában foglalja – többek között – a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Külföldi fővállalkozó helyiadó-kötelezettsége

Kérdés: Ügyfelem egy külföldi társaság, amely ingatlanok felújítását végzi. A megrendelővel ő köt szerződést, s fővállalkozóként az építési-szerelési munkák elvégzésére szerződik más, magyarországi vállalatokkal (alvállalkozókkal). A cég Magyarországon nem rendelkezik sem telephellyel, sem irodával, nincsenek eszközei, kizárólag az alvállalkozók munkáját felügyeli és ellenőrzi. Az építési munkákat ténylegesen az alvállalkozók végzik, melyek néhány héttől néhány hónapig tartanak. A társaságot terheli-e iparűzésiadó-kötelezettség Magyarországon azokon a településeken, ahol egyébként kizárólag az alvállalkozók végeznek építési munkát?
Részlet a válaszából: […] ...sem lehet korábbi, mint bármely alvállalkozója tevékenységvégzésének megszűnte. Fontos összefüggés, hogy ez esetben – bár a külföldi vállalkozónak nincs székhelye vagy telephelye Magyarországon – a Htv. 37. §-a (2) bekezdésének b) alpontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Németországban végzett tevékenység

Kérdés: Magyarországi kft. Németországban építőipari tevékenységet végez. Ott csak áfaregisztrációra jelentkezett be. Ott fizeti az áfát, itthon a nettó árbevételt könyveljük. A kiküldötteknek itthon fizetjük a tb-t, végezzük a bérelszámolást, a munkabért forintban kapják. A kft. a számlát euróban állítja ki, azon a kinti adószámot tünteti fel, a számlát nem átutalással, hanem készpénzzel, euróban rendezik. Eurós pénztárt működtet, a kinti kiadásokra elszámolásra adnak ki eurót. Jó ez így? Hogyan kezeljük a le nem vonható áfát? Van-e külön­adó-fizetési kötelezettségünk?
Részlet a válaszából: […] ...és a magyar előírások szerint készített beszámolójában szerepeltetnie.A leírtakból következően, árbevételként olyan, a külföldi fél által elismert, számlázott ellenérték számolható el, amelynek bizonylatán eladóként (szolgáltatóként) a magyar kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 7.

Külföldön munkát vállalók hazai bére

Kérdés: Magyarországi társaság Ausztriában fióktelepet nyitott, ott építőipari kivitelezést végez. A fióktelep számláz. A hazai cég is teljeskörűen könyveli a külföldi számlákat. A munkavállalók a magyar tb szabályai szerint – A1-es nyomtatvánnyal – külföldön tevékenykednek, viszont Magyarországon kapnak bért a külföldi munkavégzésük alapján is. A fióktelep részére továbbszámlázhatók-e a Magyarországon kifizetett, az ottani telephelyhez kapcsolódóan felmerült bérköltségek, esetleg igazgatási díjak? Ezt hogyan kell elszámolni a magyar könyvekben?
Részlet a válaszából: […] ...külföldi fiókteleppel kapcsolatos összes költséget,ráfordítást a magyar társaság könyveiben elkülönítetten könyvelni kell,függetlenül attól, hogy az közvetlenül a fióktelepnél, illetve Magyarországonmerült fel (tehát nem csak a külföldi számlákat)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.

Alkalmi munkavállalói könyvvel külföldön

Kérdés: Belföldi vállalkozó külföldi partnerével szerződött építőipari munkára. A munkavégzés helye EU-s tagállam (Románia). A munka elvégzésére adott idő 2-3 hét. Alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező magánszemélyeket foglalkoztathat-e a vállalkozó a munkavégzés helyén (külföldön), ha az alkalmi munkavállalói könyvbe szabályszerűen bejegyzi az adatokat? (A munkavállalók naponta visszatérnek Magyarországra az egyes napokon elvégzett munka befejezését követően.)
Részlet a válaszából: […]

Alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzésre vonatkozó szabályok nem zárják ki, hogy a munkavégzés helye külföld legyen, ha egyébként az alkalmi munkavégzésre vonatkozó szabályok teljesülnek.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.

Külföldi telephely adózott jövedelme

Kérdés: Külföldi telephelyen is dolgozó építőipari cég a külföldön megtermelt jövedelme után osztalékot szeretne fizetni. Mivel a nyereségadót külföldön megfizette, az osztalék után a külföldi adótörvények szerint kell adóznia, vagy a magyar adótörvények szerint? Kiveheti-e a külföldön adózott jövedelmet osztalékként a forintpénztárból?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, hogy a magyar cég külfölditelephelye a magyar cég része, annak a bevételeit, költségeit, ráfordításait(ideértve a külföldön megfizetett adókat is) a magyar cég magyarországikönyveiben is egy az egyben szerepeltetni kell. Így a magyar cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

Külföldön végzett tevékenység költségeinek bizonylata

Kérdés: A Magyarországon bejegyzett kft. Svédországban végez építőipari tevékenységet. A Svédországban keletkezett kiadásokról cégnév nélküli számlát kívánnak elszámolni. Ezek a számlák elszámolhatók-e költségként? A kft. rendelkezik svédországi közösségi adószámmal, mivel az áfaelszámolás ott kint történik. Ha az áfát kint számolja el a kft., akkor a számlákat áfa nélkül kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A Magyarországon bejegyzett kft.-nek a Svédországban végzettépítőipari (és egyéb) tevékenységének a bevételeit és költségeit, ráfordításaitis a magyar számviteli törvény előírásai szerint kell elszámolnia, könyvelnie,bizonylatolnia, és a magyar előírások szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.

Áfa: vámszabad terület részére végzett szolgáltatás

Kérdés: Vámszabad területen belül lévő ingatlanon végzett felújítás, karbantartás áfaköteles szolgáltatás-e, ha igen, mekkora az áfa mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...telefonközpont javítási munkái, termelőgépek javítása, karbantartása, szétbontása, áthelyezése függetlenül attól, hogy a gépet külföldön vagy belföldön szerezték be; légkondicionáló, reluxa, WC, irodafelszerelések, bútorok javítása, karbantartása,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Külföldi kiküldetésből-külszolgálatból származó jövedelem

Kérdés: A magyar fővállalkozó "X" építőipari kft. külföldön "Y" kft.-t alvállalkozóként foglalkoztatja. Az alvállalkozó "Y" kft. külföldi kiküldetési költséget fizet dolgozóinak. A külföldi kiküldetésből származó jövedelem megállapításánál lehet-e az igazolás nélkül elismert költség 30 százalék helyett 50 százalékos mértékű 2001-ben és 2002-ben?
Részlet a válaszából: […] ..."Y" Kft. dolgozói külföldre utaznak munkavégzés céljából, ezért a kft. meghatározott összeget fizet nekik. Először döntsük el, hogy mi lehet a kifizetés jogcíme. Erre az Szja-tv. 3. §-ának fogalmai és értelmező rendelkezései szolgálnak alapul. Az Szja-tv. 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.