Értékesítés előtt elvégzett munkák minősítése

Kérdés: Cégünk gépeket vásárol külföldről, amelyeket külső fuvarozó szállít be a cég magyarországi telephelyére, ahol a cég munkavállalói a gépek továbbértékesítése előtt elvégzik az ún. nullrevíziót, ellenőrzik a gépeken a megfelelő folyadékokat, a csavarok meghúzási nyomatékát, a világítóberendezéseket, az üzemi féket, az önindító és akkumulátor helyes működését, de elvégzik a megrendelő (vevő) igénye szerinti cseréket, szereléseket is. A gépeket az áruk között tartjuk nyilván a beszerzéstől az értékesítésig. A társaság szervizében elvégzett szerelések, egyéb munkák során felhasznált anyagokat, alkatrészek értékét, a szerelésre fordított munkaórákat munkalapon rögzítik. A bejövő számlák alapján az áruk főkönyvi számlán a gép beszerzési értéke és a telephelyre történő beszállítás költsége kerül könyvelésre. Felmerült kérdésként, hogy a telephelyen elvégzett munkák munkalapok alapján elszámolt költségei tekinthetők-e az áruként nyilvántartott gépek bekerülési értékébe tartozó tételnek? Ha igen, akkor hogyan kell elszámolni? Ezeket a gépeket a cég rendeltetésszerűen nem veszi használatba, így a telephelyen végzett munkák költségei csak a gépek áruként történő értékesítése során térülnek meg.
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerint a cég különböző gépeket szerez be külföldről, továbbértékesítési céllal, így azokat nem helyezi üzembe, saját célra nem használja, bár azokon – a megrendelő (vevő) igényeinek megfelelően kötelező és nem kötelező jellegű –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

Kettős állampolgár befektetéseinek adózása

Kérdés: Kettős állampolgár vagyok, állandó életterem az Egyesült Királyság. Magyarországon egy eurós és egy forintos betéti számlám van. A bankomtól kaptam egy levelet, amelyben arra szólítanak fel, hogy "... tekintse át az adott országban benyújtott adóbevallásait ezen jövedelmeivel, illetve pénzügyi vagyonával kapcsolatosan!". Mindezt a CRS-egyezmény alapozná meg, mert a számláim adatait kötik a brit adóhatósággal. Hazai számláimon tranzakciókat nem végzek, csak betéti számlám van, maximum az azon képződő elhanyagolható kamat lehetne az éves profitom, de az sincs jóváírva. Ugyanakkor korábban – az itthon adózott jövedelmemből – átutaltam a kinti számlámra 9000 eurót, amivel ott a digitális pénzpiacon befektettem, kereskedtem. Most vissza fogom utalni ezt a tőkét. A brit tevékenység hozamát az Egyesült Királyságban leadóztam. Önök szerint van-e mit jelentenem a brit hatóság felé, illetve a visszautalt tőke e szempontból hogyan veszi sorsát?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelmek utáni adókötelezettséget az Szja-tv., valamint a fenti egyezmény előírásait figyelembe véve kell megállapítani. Ha valakinek külföldről származik jövedelme, és meg kell állapítania az adókötelezettségét, akkor meg kell határoznia az adóügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Forintban számlázott ellenérték kiegyenlítése euróban

Kérdés: Belföldi vállalkozás másik magyar társaságnak szerződés szerint terméket értékesít. Az ellenértéket forintban határozták meg, a számla is forintban készül. A két társaság megállapodott, hogy a vevő a forintban készült számla ellenértékét minden esetben euróban fogja kifizetni. A forint euróárfolyamát azonban az év végéig 360 forintban határoznák meg. A forintban készült számlára minden esetben feltüntetik a rögzített árfolyam alapján kiszámított euró értékét is, mint fizetendő összeget. Megfelel-e az így készített számla a jogszabályoknak, az áfatörvény előírásainak?
Részlet a válaszából: […] ...alapján, termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, valamint termék Közösségen belüli beszerzése esetében, ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a forintra történő átszámításhoz azt a (2) bekezdésben meghatározott árfolyamot kell alkalmazni, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 26.

Speciális gyártóeszközök előállítása, elszámolása

Kérdés: Társaságunk autóipari és egyéb műanyagipari alkatrészek, termékek előállításával foglalkozik. A gyártás során speciális gyártóeszközöket (szerszámokat) használunk, amelyek az előállítandó termékek fajtájának megfelelően cserélődnek a gyártási folyamat során. Az előállítandó termékkör folyamatos bővülésének köszönhetően mára már 1400 db-os szerszámkészlettel rendelkezünk. A szerszámok használati ideje rendkívül változó, alapvetően a megrendelői igény határozza meg, hogy mennyi ideig vesznek részt a gyártási folyamatban. Ezen szerszámok rendkívül nagy értéket képviselnek, általában több tíz, de van olyan szerszám is, amelynek előállítása 30-40 milliós költséget jelent. Jelenleg is van olyan gyártás alatt lévő szerszám, amelynek csak a tervezési és konstrukciós költsége 24 millió Ft, a teljes bekerülési értéke pedig eléri a 43 millió forintot. A 2020. év során ezen a jogcímen már 415 millió forint került elszámolásra. A nagyságrend bemutatásával csak azt kívántam érzékeltetni, hogy ennek a témakörnek a helyes számviteli és adózási elszámolása kiemelkedően fontos a társaság számára.
Részlet a válaszából: […] ...számlázzák, a részletekben megfizetett összeget pedig számlázott előlegnek tekintik.A kérdéshez kapcsolódóan hangsúlyozni kell, hogy a külföldi megrendelővel sem lehet a hazai jogszabályok (a Ptk., az Szt., az Áfa-tv.) előírásaitól eltérő módon megállapodni. Ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 4.

Átalakulás vagyonátértékeléssel

Kérdés: Társaságunk jelentős vagyont halmozott fel. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a kft. alakuljon át zártkörűen működő rt.-vé. Az átalakulás során élni kívánnak a vagyonátértékelés lehetőségével. Milyen szempontok érvényesíthetők a vagyonátértékelés során? Hogyan kell meghatározni a piaci értéket? Hogyan indokolt dokumentálni az átértékelés hatását? Ki hagyja jóvá a vagyonátértékelést?
Részlet a válaszából: […] ...alapján indokolt értékelni, az el nem ismert követelést a várható bírósági döntés függvényében célszerű számításba venni;– a külföldi pénzértékre szóló eszközök értékelése során a piaci érték meghatározásakor a devizaértékeket az aktuális (a tervezett,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Szálláshely-szolgáltatás vagy ingatlanbérlet

Kérdés: Ügyfelünk közösségiszálláshely- (munkásszállás-) szolgáltatást nyújt több megrendelője részére. Saját ingatlanja nincs, a szolgáltatást teljes egészében közvetíti. Az esetek egy részében az adott ingatlanok csak részben érintettek ügyfelünk szolgáltatásával, és a tulajdonos alkalmazottai látnak el minden, a szolgáltatással kapcsolatos feladatot (pl. takarítás). Ilyen pl., amikor egy egyetemi kollégium egy részében történik a szállásoltatás. Más esetekben egy teljes ingatlanban kizárólag ügyfelünk üzleti partnereinek az alkalmazottai kerülnek elszállásolásra, és ügyfelünk alkalmazottai látják el a helyszíni feladatokat (takarítás, ágyneműmosatás...). Ez utóbbi esetben olyan is előfordul, amikor a több évre kötött szerződés értelmében ügyfelünket terheli a beköltözés előtti festés, illetve a szerződéses időszakban az esetlegesen elhasználódó kisbútorok/fogyóeszközök pótlása, cseréje... Az ingatlan tulajdonosa minden esetben közösségiszálláshely-szolgáltatást számláz ügyfelünk felé, és ügyfelünk is ekként állítja ki a számlát a megrendelői felé.
1. Helyesen járnak-e el a felek a számlázás során? Ha nem, mi lenne a helyes eljárás?
2. Ha igen, helyesen jár-e el az ügyfelünk, ha kimenő számláin (és megrendelőivel kötött szerződéseiben) feltünteti, hogy "közvetített szolgáltatást tartalmaz"?
3. A szolgáltatással érintett ingatlanok telephelyet keletkeztetnek-e ügyfelünknél, vagy ezek csak a szolgáltatás eredeti nyújtójánál (az ingatlan tulajdonosánál) számítanak telephelynek?
4. Ha telephelynek minősülnek, szükséges-e ezen ingatlanok címének a cégjegyzékben való feltüntetése, vagy elegendő az állami és az önkormányzati adóhatósághoz történő bejelentés?
5. Azonos-e a 4. pontban leírtakkal a kérdéses ingatlanok telephelykénti megítélése a helyiadó-törvény szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található, a cég fióktelepe pedig olyan telephely, amely más településen – magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban – van, mint a cég székhelye. A Cgt. 7. §-a (4) bekezdése pedig ehhez képest...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.

Kik maradnak önadózók 2016-tól?

Kérdés: Mely adózóknak kell személyijövedelem­adó-bevallást készíteniük 2016-tól adóhatósági közreműködés nélkül? Kik nem választhatják az egyszerűsödő módozatokat?
Részlet a válaszából: […] ...nem kifizetőtől származott. Nem tehető bevallás az adóhatóság közreműködésével, ha a magánszemély nem belföldi illetőségű, vagy külföldön (is) adóztatható jövedelmet szerzett. Nem szabad elfelejtkezni arról, hogy ha valaki nem élt valamely egyszerűbb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.

Cserealkatrészek elszámolása

Kérdés: Társaságunk készterméket gyárt, amelyet belföldre és külföldre értékesít. Vevői reklamációk alkalmával cserealkatrészeket küldünk, amit egyfajta garanciális teljesítésként értelmezünk. Szolgáltatás ehhez nem kapcsolódik, mivel a terméket a vevő állítja össze otthonában. A cserealkatrészeket milyen bizonylattal lehet elszámolni a készlet csökkenéseként? Mit tartalmazzon a számla, ha csak számlával csökkenthető a készlet?
Részlet a válaszából: […] ...következik, hogy mivel kell a készletváltozást bizonylatolni. Az alkatrészek értékesítését számlázni kellett, akár belföldre, akár külföldre történt az értékesítés. Így a visszavett, kicserélendő alkatrész értékével az eredeti számlát kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 29.

Barterüzlettel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Szeretnénk barterüzletet kötni egy rádióval. Tőlük kapunk reklámidőt, mi adunk nyereményjátékaikhoz kisorsolható szolgáltatást. A barterszerződésben jelentős mértékű akciós árak szerepelnének, mindkét fél részéről. Nekünk, mint szolgáltatást nyújtónak, illetve nyereményfelajánlónak milyen adózási kötelezettségeink merülnének fel? Adóalapként figyelembe lehet-e venni az akciós árat?
Részlet a válaszából: […] ...értelmezését.Az Szt. 75. §-ának (6) bekezdése szerinti előírásból az következik, hogy a barterügylet olyan – a belföldi és a külföldi vállalkozó közötti szerződés keretében létrejött – kétoldalú csereügylet, amelynek során a belföldi vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Munkavállalói részvények jutalomként

Kérdés: Ha egy nyrt. munkavállalói részvényesi program keretében juttat a munkavállalóinak részvényben kifejezett jutalmat, akkor annak mikor és milyen adói vannak a munkavállalók, illetve a munkáltató oldaláról? A részvényeket a munkavállalók által választott banknál vezetett számlára transzferálják át. Ha nem munkavállaló magánszemélynek is juttat részvényt, akkor milyen adókkal kell kalkulálni?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkező határozatban megjelölt, a tőkepiacról szóló törvény szerinti befektetési szolgáltatónál, vagy – ha a kibocsátó külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet – bármely EGT-államban, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 9.
1
2
3