Internetes weboldallal kapcsolatos bevétel

Kérdés: Egy egyéni vállalkozó internetes weboldalt szeretne létrehozni, ahol videókat lehetne megnézni, díjfizetés ellenében. A fizetés bankkártyával és mobilvásárláson keresztül történne, ebből lenne a vállalkozónak bevétele, amiből a további videók elkészítését finanszírozná. Az így megszerzett bevételről milyen bizonylatot állítson ki a vállalkozó (számla, nyugta, esetleg e-számla)? Az megoldható, hogy a weboldalon kötelező regisztráció legyen, így hozzáférne a vállalkozó a vevő nevéhez és címéhez. Vagy esetleg elég a bankkártyás fizetés esetén a bankkivonat mint bizonylat, és arról történik a bevétel könyvelése? Hogyan kell bizonylatolni és könyvelni az ilyenfajta weboldalakon keresztül megszerzett bevételeket? Gondolok itt például a társkereső oldalakra, ahol szintén ilyen módon fizetnek a felhasználók.
Részlet a válaszából: […] A bankkártyás fizetés esetén a bankkivonat önmagában mint bizonylat nem elégséges a nyilvántartások vezetéshez, mivel azon nincs meg minden olyan adat, amit az Szja-tv. előír. Ez azt jelenti, hogy a bankkivonat mellé kell egy, az egyéni vállalkozó által készített bizonylat. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.

Cégalapítás eladásra

Kérdés: A kft. alapított egy céget, ahol 100%-ban tulajdonos. A céget azért hozta létre, hogy eladja egy külföldi magánszemélynek. Az alapításkor befizetett törzstőkét, 500 E Ft-ot T 3731 – K 3841 könyvelési tétellel könyvelte. Az alapítás jogi költségénél az áfát nem igényelte vissza, mivel az üzletrészeladás jogi személyiség nélküli társaságok esetén áfamentes. Helyesen járt-e el a cég? Eladás esetén kell-e számlát kiállítani, vagy elég a szerződésben rögzíteni az eladási árat és a fizetési feltételeket? Hogyan kell az eladást könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból kell kiindulni, hogy a cégalapítás és azalapított cég üzletrészének az eladása függetlenek egymástól, valójában kétgazdasági eseményről van szó.A cégalapítással kapcsolatosan felmerült költségek áfájánaklevonhatóságánál azt kell figyelembe venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.

Visszaszállított termék bizonylatolása

Kérdés: Társaságunk a külföldi anyavállalattól szerzi be termékeit, amelyeket – ha nem értékesítette Magyarországon – visszaszállítja az anyavállalatnak. Ugyanezen termékek esetében a társaság a belföldi vevő részére is, lehetőséget biztosít a vevő általi visszaszállításra. A termék tulajdonjoga minden esetben átszáll a társaságra, illetve a vevőre. Van-e lehetőség számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátásával korrigálni a korábbi értékesítést, vagy a vevőnek kell visszaszámláznia? A társaságunk által nem értékesített termék anyavállalat által történő visszavételéhez a társaságnak kell-e számlát kiállítania, vagy befogadhatja az anyavállalat által kiállított jóváíró számlát? Minőségi, mennyiségi kifogás az értékesítéshez kapcsolódóan nem merült fel.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 168. §-a alapján a számlával egy tekintet alá esőokirattal szemben a legfontosabb követelmény, hogy kétséget kizáróan az adottszámlára hivatkozva, annak adattartamát módosítsa. A kötelező adattartalomnélkülözhetetlen eleme többek között: – hivatkozás arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Mérleg-fordulónapi értékelés év közben

Kérdés: Társaságunk németországi illetőségű anyavállalata negyedévente kéri az év végi zárásnak megfelelő adatokkal történő időszaki főkönyvi kivonat, beszámoló elkészítését. A fentieknek megfelelően társaságunk negyedévente számol el értékvesztést a késztermékekre a piaci ár figyelembevételével. A megképzett értékvesztést csak technikai tételként rögzítjük könyveinkben, mivel a következő negyedév elején sztornírozzuk azt. Így év végén csak az év végi értékeléskor számított értékvesztés kerül a könyvekben kimutatásra. Az adóhatóság megkifogásolta ezen technikai könyvelésünket, hivatkozva arra, hogy a számviteli törvény évente egy alkalommal engedélyezi az értékvesztés elszámolását, és emiatt számviteli megállapítást tett az ellenőrzési jegyzőkönyvben, amelyre mulasztási bírságot szabott ki. Helyesen járunk el a fenti esetben?
Részlet a válaszából: […] ...felüli értékcsökkenést vagy azokvisszaírását, a kötelezettségeknél céltartalék képzését vagy felhasználásátszámoljon el, de külföldi pénzértékre szóló eszközeit és kötelezettségeit isértékelheti a számviteli törvény 60. §-ában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 9.

Közösségen belülre, illetve kívülre adott előleg áfája

Kérdés: Közösségen belüli partner részére – termékbeszerzéshez kapcsolódóan – adott előleget hogyan kell elszámolni, kell-e utána áfát fizetni? Akülföldi partner számlát küld az előlegről, annak alapján történik a fizetés. Változik-e az elszámolás, ha az előleget harmadik országbeli szállítónak adjuk?
Részlet a válaszából: […] ...Ebből azkövetkezik, függetlenül attól, hogy a magyar fél kap-e számlát (szabályszerűenelőre nem kaphat, csak azzal a nappal, amikor a külföldi partner elszámolásibetétszámláján az előleg jóváírására sor került) vagy sem, amikor az átutalásmegtörtént, azzal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Külföldi magyarországi lakása bérbeadásának adózása

Kérdés: 7-es számmal kezdődő adószámmal rendelkező külföldi magánszemély magyarországi lakását külföldi magánszemélynek bérbe adja. Köteles-e számlát kiállítani a bérleti díjról? Milyen adóterhei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...a naptári év végén összesíteni kell.A folyamatosan vezetett nyilvántartás adatainak megbízhatóságát biztosítani kell. Ha a külföldi magánszemély lakása bérbeadásán túlmenően egyéb tevékenységet is végez, az Áfa-tv. 43. §-a szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Visszaszállított importtermék elszámolása

Kérdés: A külföldi partnerünktől korábban vásárolt termék ellenértékét maradéktalanul nem fizettük ki. A nehézkes fizetés miatt a külföldi partner a még raktáron lévő terméket visszavette. Kell-e számlázni, s ha igen, hogyan?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből nem derül ki, "a külföldi partner visszavette" azt jelenti-e, hogy vissza is szállította (külföldre), vagy csak visszavette és belföldön értékesítette azt.Ha a külföldi partner az importterméket visszaszállította, akkor a külföldi partnernek helyesbítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.