134 cikk rendezése:
1. cikk / 134 Részesedésnél értékvesztés elszámolása és az adóalap
Kérdés:
Szíveskedjenek ismertetni álláspontjukat a Tao-tv. 8. § (1) bekezdés r) pontja alkalmazásához. A hivatkozott jogszabályi hely szerint – kedvezményezett átalakulás esetén – az adóalap növelendő a beszerzési érték csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként elszámolt összeggel. Ezek közül minek minősül a tárgyidőszakban elszámolt értékvesztés? Ugyanis, ami a beszerzési értéket illeti, az ettől nem változik. Egyrészt, mivel az értékvesztés könyvelési tétele T 874 – K 179, tehát a beszerzési érték a főkönyvi számlát nem érinti, másrészt a Számviteli tv. 47. §-a elszámolt értékvesztés jogcímen bekerülésiérték-csökkentési előírást nem tartalmaz. A másik, a könyv szerinti értékre vonatkozó adóalap-növelési kötelezettség pedig a könyv szerinti érték kivezetése esetére szól, márpedig a nettó érték kivezetéséről az állományból történő kikerülés esetén beszélhetünk. Az értékvesztés elszámolása (lásd fenti könyvelési tétel) nem jelenti a nettó érték kivezetését. Fentiek figyelembevétele alapján az elszámolt értékvesztés összegével növelni kell-e a tárgyévi taoalapot?
2. cikk / 134 Egyéni vállalkozóra vonatkozó leltározási szabályok
Kérdés: 1. Szja-tv. hatálya alá tartozó kereskedő egyéni vállalkozó év végén vezethet-e kizárólag mennyiségi leltárt? Ha igen, milyen tartalommal és hol van ez jogilag szabályozva, illetve, ha mennyiségi és értéket tartalmazó leltár készítésére köteles, ennek tartalmi leírása mely jogszabályban van rögzítve? A leltáron túl egyéb nyilvántartást köteles-e vezetni a készletről, mint áfakörös vállalkozó? 2. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóra irányadóak-e a számviteli törvény alapelvi rendelkezései, pl. a valódiság elve? Ha igen, mely jogszabályból vezethető le ez a rendelkezés?
3. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a készletéről értékveszteséget számolhat-e el, ha igen, ehhez milyen dokumentumok kitöltésére köteles, és ez a jogszabály mely rendelkezésén alapul?
3. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a készletéről értékveszteséget számolhat-e el, ha igen, ehhez milyen dokumentumok kitöltésére köteles, és ez a jogszabály mely rendelkezésén alapul?
3. cikk / 134 Energiahatékonysági kvóta megállapítása, értékesítése
Kérdés: Adott egy fuvarozással foglalkozó cég. Megkereste őket egy olyan közvetítő, akinek van jogosultsága kvótát értékesíteni. Felajánlották, hogy a cég részére megállapítják az újonnan beszerzett (teher)gépkocsik által elért megtakarítást, ezt a megállapított kvótát megvásárolják, és továbbértékesítik (mi így értelmezzük, de lehetséges, hogy nekünk kell továbbértékesíteni és jutalékot fizetni a cégnek). A megállapított kvótát a piaci ár 10%-án vásárolják meg. Az értékesítés feltehetően egyéb bevétel lesz, nem áfa hatálya alá tartozó ügyletként. Szükséges-e ezzel szemben a feltárt (?) megtakarítást készletre venni, az immateriális javak közé besorolni, majd értékesítéskor egyéb ráfordításként kivezetni? Ha nyilvántartásba kell venni, akkor milyen értéken? Feltételezzük, nem piaci értéken, hanem azon, amin majd értékesítik. A kérdés energiahatékonysági kvótához kapcsolódik.
4. cikk / 134 Számlakiállítási díj feltüntetése a számlán
Kérdés: Cégünk a számítógépeit egy informatikai társaságtól bérli bérleti szerződés alapján. A használati idő lejárata után cégünk dolgozóinak lehetősége lenne megvenni a számítógépet, azonban ezt nem közvetlenül az informatikai cégtől. A társaság adná el a dolgozónak, tehát cégünk csak "közvetítő" szerepet töltene be. Természetesen mindkét féllel szerződést kötnénk. A dolgozó számára kiállított számlán feltüntethetjük-e a számlakiállítási díjat (nekünk külső szolgáltató végzi a számlakiállítást, több ezer forintért), és ha igen, akkor ezt külön sorban, vagy a számítógép eladási árát megnövelve tehetjük meg? Ez a számlakiállítási díj milyen bevételt jelent cégünknek?
5. cikk / 134 Egyéni vállalkozó ingatlanvásárlásának illetéke
Kérdés: Egyéni vállalkozó ingatlant vásárolt 2021. október hónapban, melyet 2021. decemberben értékesített. A kiszabott illetékre 6 havi részletfizetési kedvezményt kapott. Az értékesítésig (2021. december) 2 havi illetékrészletet kifizetett, 4 havi kötelezettséget az eladást követően a következő, 2022. évben kellene megfizetnie. Naplófőkönyv vezetése mellett hogyan kell a bevételt, költséget, ráfordítást, értékcsökkenést figyelembe venni az éves bevallás során, továbbá milyen értékkel aktiválandó az ingatlan?
6. cikk / 134 E-számlán kisebb összeg vagy plusztétel
Kérdés: Több szolgáltató számlájában
a) e-számla-kedvezmény jogcímen kisebb összegek szerepelnek jóváírásként a számlán, illetve
b) plusztételt számítanak fel, ha a vevő nem veszi igénybe az e-számla-szolgáltatást. Mikor járunk el helyesen a könyvelésben:
a) esetben: a szolgáltatás értékét csökkenti a jóváírás, illetve egyéb költséget csökkentő tétel vagy egyéb bevétel?
b) esetben: a szolgáltatás értékét növelve könyvelendő, illetve egyéb költségként vagy ráfordításként szerepeljen a könyvekben?
a) e-számla-kedvezmény jogcímen kisebb összegek szerepelnek jóváírásként a számlán, illetve
b) plusztételt számítanak fel, ha a vevő nem veszi igénybe az e-számla-szolgáltatást. Mikor járunk el helyesen a könyvelésben:
a) esetben: a szolgáltatás értékét csökkenti a jóváírás, illetve egyéb költséget csökkentő tétel vagy egyéb bevétel?
b) esetben: a szolgáltatás értékét növelve könyvelendő, illetve egyéb költségként vagy ráfordításként szerepeljen a könyvekben?
7. cikk / 134 Határon átnyúló támogatásból jegyzett tőke?
Kérdés: A társaság támogatást kapott a határon átnyúló projektek támogatására. A magyar társaság a támogatói okirat szerint támogatást kap, és ezt jegyzett-tőke-emelés formájában továbbítja a román leányvállalatának. A magyar fél tehát a támogatást részesedése összegének emelésére fordítja. Romániában történik meg a fejlesztés, az ott bekerülő eszközök a román cég könyveiben fognak szerepelni. Amagyar anyavállalat számol el a támogatás felhasználásáról a pályázat kiírója felé. Hogyan kell könyvelni a támogatás összegét a magyar kedvezményezettnél? Kezelhető-e a részesedés összegének emelése fejlesztésre kapott támogatásként?
8. cikk / 134 Továbbutalt támogatási előleg
Kérdés: Több kettős könyvvitelt vezető vállalkozásból álló konzorcium elsősorban kutató, felmérő, szolgáltatási feladat ellátására minimális tárgyieszköz-beszerzést igénylő pályázatot nyert. A támogatói okirat szerint a kedvezményezett a konzorcium vezetője. Ő kapta meg előfinanszírozás keretében a pályázati előleget, amelyet a megvalósításhoz igazodva utalt tovább a konzorciumi tagoknak. A kiírás szerint a támogatás folyósítása a záró beszámoló elfogadását megelőzően támogatási előleg. A záró beszámoló benyújtására a kedvezményezett, azaz a konzorcium vezetője kötelezett. A pályázat bizonylatolását, az elkülönített nyilvántartásokat a konzorciumi tagok külön-külön a saját számviteli bizonylataikra vonatkozó szabályok szerint kötelesek vezetni, megőrizni. A záró szakmai és pénzügyi beszámoló elfogadását követően a pályázati bevétel is a konzorciumi tagok egyéb bevétele lesz mindenkinek a saját vállalkozásában. A pályázatzáró beszámoló elfogadása előtt kinek a könyveiben kell szerepeltetni a pályázati előleget? A kedvezményezett – azaz a konzorcium vezetőjének – beszámolójában, vagy minden konzorciumi tag saját számviteli beszámolójában?
9. cikk / 134 Kedvezménnyel vásárolt laptop
Kérdés: A kft. 90%-os kedvezménnyel vásárolhatott telefonkészüléket és laptopot egy telefontársaságtól. Az eladó a számlán feltüntette az eredeti árat, a kedvezmény összegét és a fizetendő összeget is. Kérem a gazdasági esemény kontírozását! A tárgyi eszközök nyilvántartásában milyen összeggel kell nyilvántartásba venni a vásárolt eszközöket? A laptop eredeti ára 500 E Ft.
10. cikk / 134 Zöld rendszámú személygépkocsi adókedvezménye
Kérdés: Ügyfelem 2020 júliusában zöld rendszámos személygépkocsit vásárolt. Az autóvásárlással kapcsolatosan beszerezte a kormányrendelet szerinti igazolást, amely alátámasztja, hogy a beruházása energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak minősül, ami a társaságiadó-kedvezmény igénybevételéhez szükséges. A ténylegesen beszerzett energiatakarékos autó, valamint az árajánlatban megjelölt nem energiatakarékos autó beszerzési ára közötti különbséget szeretnénk igénybe venni mint adókedvezményt. Az első kérdésem az, hogy ezt a kedvezményt az árajánlat alapján is igénybe lehet venni, vagy kell, hogy legyen már meglévő üzemeltetett személygépjármű a cégben? A második kérdésem, ha az autó pénzügyi lízing keretében került beszerzésre, ahol az autó nettó áron kerül be a könyvekbe, és az áfa egy része levonható a lízing futamideje alatt, a kedvezmény alapja a nettó (nyilvántartásba vett elszámolható költség alapja) árak alapján kerül megállapításra? Ügyfelem arra hivatkozva, hogy a személyautó-beszerzés áfamentes, nem igényelhető rá vissza az áfa, a bruttó árak alapján szeretné a kedvezményt igénybe venni, ami így a különbözet áfaösszegével magasabb. Az eszköz a könyvekben nettó áron szerepel.
