Fizetéshez kapcsolódó engedmény

Kérdés: A kft. új irodaházat építtet. Az építést végző vállalkozóktól kapott számlák értékéből 2, illetve 3% engedményt kap, ha a számlák összegét a szerződésben rögzített fizetési határidőt megelőzően, 15 nappal korábban kifizetjük. Hogyan és mikor kell ezen engedményt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Ha a vevő, a megrendelő a vásárolt termék, az igénybe vett szolgáltatás ellenértékét viszonylag rövid határidőn belül kiegyenlíti, mivel az eladó, a szolgáltató (jelen esetben a kivitelezést végző vállalkozók) számára előnyös, az eladó, a szolgáltató engedményt ad a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Kísérleti gyógyszer elszámolása

Kérdés: Gyógyszerkísérlet keretében egy cég kísérleti gyógyszert számláz a gyógyszertárnak. Ezeket a termékeket nem kell kifizetni, a számlán szerepel, hogy pénzügyi teljesítést nem igényel. Ennek fejében a vásárlóknak (a betegeknek) ingyen kell "értékesíteni" ezt a gyógyszert. A kísérleti gyógyszert daganatos betegek gyógyítására használják. A tranzakciót hogyan kell kezelni az áfában, a számvitelben, az iparűzési adóban? A betegnek adható 0 forintért 0 forintos számla? Vagy úgy, hogy eladási ár mínusz 100% engedmény? Meg kell-e jelennie árbevételként a termék árának? Nem mindegy, hogy szerepel a nyereségminimum-számításnál. Hogyan kell könyvelni a kísérleti gyógyszer beszerzését és a betegeknek történő átadását? És az áfát? A gyógyszertár eleve 0 forintos számlát szeretne kapni. Megoldható? Kinek kell az áfát a kísérleti gyógyszer után megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...fizet. Célszerűnek az látszik, ha a pénztárgép olyan bizonylatot állít ki, amelyen szerepel a gyógyszer ára, és negatív előjellel a kedvezmény (az árengedmény) 100 százalékos összege, és a fizetendő összeg 0 forint. [Az Áfa-tv. 71. §-ának (3) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Tagi kölcsön, tagi hitel kompenzálása

Kérdés: Több társaság ugyanazon magánszemélyek tulajdonában van. Sokszor előfordul, hogy a tulajdonos tartozik a cégnek és fordítva, a társaság tartozik az ügyvezetőnek. A tulajdonos szeretné összevezetni "A" társaság követelését "B" társaság kötelezettségével. Kérem, ha tudnak erre lehetőséget, módszert, akkor írják meg! Milyen szerződés, megállapodás kell ehhez?
Részlet a válaszából: […] ...a helyzet akkor, ha a társaság nyújt kölcsönt a magánszemélynek, a magánszemély tulajdonosnak. Ez utóbbi esetben ugyanis az Szja-tv. kamatkedvezményre vonatkozó rendelkezése alapján valójában kötelező a magánszemély felé a kamatot felszámítani, amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.

Jegyzett tőke emelése ki nem fizetett osztalékból

Kérdés: A társaság 40 millió forint ki nem fizetett osztalékkötelezettséggel (a tulajdonos magánszemélyek követelésével) rendelkezik. A Gt. 13. §-a szerint a nem pénzbeli hozzájárulás lehet követelés is. A tagok osztalékkövetelésével lehet-e jegyzett tőkét emelni? Ha igen, akkor ennek milyen adóvonzata van? Az eddig megjelent válaszok az elő­leg-, illetve a kölcsönkövetelés apportjáról szóltak. Az osztalékapporttal kapcsolatos kérdésre az APEH-től azt a választ kaptam, hogy lehet, de előtte le kell adózni, vagy elengedett követelésként kell kezelni. Én a válaszokkal nem értek egyet. Mi az Önök véleménye?
Részlet a válaszából: […] ...jogcímen írja elő költség, ráfordítás figyelembevételét, az adózáselőtti eredmény csökkentését (növelését), adómentesség, adókedvezményigénybevételét, azzal egy esetben lehet (kell) élni, kivéve ha a törvényvalamely rendelkezése kifejezetten utal a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Internetutalvány adómentesen

Kérdés: A 2010. január 1-jétől hatályos Szja-tv. 1. sz. mellékletének 7.11. pontja értelmében a munkáltató által a dolgozóinak biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj átvállalását) egyéb indokból adómentes. Adott egy internetutalványt kibocsátó cég, amelytől a dolgozókat foglalkoztató vállalkozás megvásárolja az internetutalványokat, amelyek a dolgozók részére kiosztásra kerülnek. A dolgozók azonban az utalványokat nem az internetszolgáltatónál váltják be, hanem az utalványt kibocsátó cégnek értékesítik, amely viszont nem jogosult internetszolgáltatásra. Az így visszavásárolt utalványokat engedményezési szerződés keretében, amelyet a dolgozók is aláírnak, az utalványokat kibocsátó cég jóváírja az utalványt vásárló cégnek, amely a pénzt a dolgozóknak készpénzben kifizeti. Az utalványokat kibocsátó cég arra hivatkozik, hogy az utalvány értékpapírnak minősül, így azt a dolgozók bármire felhasználhatják, illetve értékesíthetik, nem kell azt internetszolgáltatásra fordítani. Így sem a dolgozóknak, sem az utalványt vásárló cégnek nincs ebből származó adókötelezettsége. A fenti gyakorlat megfelel a hatályos törvényi elő­írásoknak?
Részlet a válaszából: […] ...készpénzben kifizetik, azaz nem az intenethasználat díjáttérítik meg, mert egyáltalán nem biztosít a társaság sem ingyenes, semkedvezményes internethasználatot a dolgozóinak. Így az internetutalványellenértékeként elszámolt összeget nem a személyi jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 27.

Utólag adott/kapott engedmény mértéke

Kérdés: A 2010. 07. 14-én megjelent APEH adózási információk között "Késedelmi kamatot meghaladó mértékű engedmény megítélése a társasági adóban 2010-től" állásfoglalás szerint mind a skontónál, mind az utólag kapott engedménynél hasonló módon kell eljárni, ha a kapott kedvezmény meghaladja a késedelmi kamat mértékét. Társaságunknál mindkét típusú engedmény előfordul, és mindkét esetben előfordul az is, hogy a késedelmi kamatnál nagyobb engedményt kapunk. Társaságunk ad is ilyen engedményeket. Az APEH-közleményben leírtak nem teljesen érthetők számomra. Hogyan is kell 2010. január 1-jétől kezelni a számvitelben és különösen a társasági adónál az engedményeket?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott közlemény valóban zavart kelthet az olvasóbanmind a számviteli elszámolás során, mind a társasági adó alapjánál, mivel azutólag adott/kapott engedmények vonatkozásában ellentétes a számviteli törvénytételes előírásával.Az Szt. 84. §-a (7) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 27.

Fizetési határidőn (esedékességen) belüli engedmény

Kérdés: Hogyan könyveljük az utólag kapott nem számlázott engedményt, ami az ellenérték-fizetési határidőn belül történő pénzügyi rendezéshez kapcsolódik ("skontó")? A számla eredeti teljes áfatartalma levonásba helyezhető, ha skontóval csökkentett összeget fizetek az eladónak? Vagy korrigálni kell azt az engedményre jutó áfa összegével? Helyes-e az, ha a bruttó vételárból kapott engedményt az áfa tartalmával együtt a pénzügyi bevételek számlán számolom el?
Részlet a válaszából: […] ...esetén jár azengedmény,– az engedmény mértékét, amely akkor arányos a késedelmikamattal, ha nem haladja meg a fizetési határidő és a kedvezményezett határidő(a példa szerint a 60 nap és a 10 nap) közötti időtartamra jutókésedelmikamat-mértéket (legyen ez 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.

Határidőn belül kiegyenlített számlához kapcsolódó engedmény

Kérdés: Anyagbeszerzéshez kapcsolódóan olyan számlát kapunk, amely számla 15 napon belüli kiegyenlítése esetén 3% kedvezmény levonható a fizetendő összegből. A kedvezmény minek minősül? Van-e áfavonzata? Szükséges-e utólag jóváíró számla kiállítása?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre háromféle válasz adható, és ennek megfelelőenalakul az áfavonzata is.Az Szt. 84. §-a (7) bekezdésének o) pontja szerint: apénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni a szerződésben (és nema számlában!) meghatározott fizetési határidőn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Áfa alapja skontó esetén

Kérdés: Társaságunk – bizonyos beruházási szállítóival kötött szerződés alapján – az egyes beruházások tekintetében a kapott számlák ellenértékéből skontó levonására jogosult, amennyiben a számla összegét egy bizonyos határidőn belül kiegyenlíti. Értelmezésünk szerint a skontót az ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel adják, így nem módosítja a termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás áfaalapját. A skontóval történő engedmény adása esetén a számlázott érték nem változik, így nem kell a skontó értékével a beruházás értékét módosítani. Helyesen értelmezi társaságunk a jogszabály idevonatkozó részeit? Mi dönti el, hogy a skontó esetében kell-e az áfaalapot csökkenteni?
Részlet a válaszából: […] ...ki,továbbá rögzítették azt, hogy (például) 5 napon belüli fizetés (az ellenértékelő­­rehozott, 5 napon belüli megfizetése) esetén a kedvezmény mértéke aszámlázott ellenérték 3 százaléka, akkor ez "belefér" az Szt. által meghatározottkésedelmi kamattal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.

Tagi kölcsön elengedésének könyvelése

Kérdés: A bt. a tagi kölcsönt visszafizetni nem tudja. Ha a tulajdonos elengedi, hogyan kell könyvelni? Le kell adózni? 2008-ban az osztalékot a tagi kölcsön kifizetésére lehet fordítani, de hogyan kell ezt könyvelni? Az elengedett tagi kölcsönt csökkentő és növelő tételként is ki kell mutatni? Ez csak 2008-ban igaz, máskor nem?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség nincsen.Téves a kérdés azon része, hogy 2008-ban az osztalékot atagi kölcsön kifizetésére lehet fordítani! A kedvezmény ahhoz kapcsolódik, ha atagi kölcsön visszafizetése helyett osztalékot fizetnek, tehát pont fordítva!Ha a 2008. évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.
1
2