Katás bt. cégértéke

Kérdés: Egy betéti társaság 2018 végén alakult, megalakulásától 2019. 02. 28-ig a számviteli törvény hatálya alá tartozott, kettős könyvvitelt vezetett, egyszerűsített éves beszámolót készített. Saját tőke: 31 E Ft. A betéti társaság a megalakulás évében nem rendelkezett tárgyi eszközzel, azt követően sem. 2019. március 1-jétől a bt. a kisadózó vállalkozások tételes adója (továbbiakban: kata) adózási formát választotta. Az áttérés során a saját tőke 70 E Ft volt. A társaság 2022. 09. 01-jén végelszámolás alá került, a törlésére 2023. 02. 13-án került sor. Hogyan állapítható meg 2021 októberére az úgynevezett katás bt. cégértéke, hiszen az ún. kataadózás miatt az adó megfizetését követően a bevétel teljes egésze jövedelem, másrészt a magánszemély aktivitásától függ, hogy lesz-e bevétele? Az adókat havonta fizetni kell mindenképpen. A költségszámlák nem állnak rendelkezésre, valamint üzleti terv sem készült egyik évben sem. Véleményem szerint csak az aktuális eszközérték az, ami hiteles dokumentumok alapján megállapítható lenne.
Részlet a válaszából: […] A cégérték meghatározására több módszer is ismert. A leggyakoribbak:– a sajáttőke-alapú cégértékelés, amikor a cég tulajdonában lévő eszközök vélt eladási ára alapján történik az értékelés, amely nem a könyv szerinti értéket jelenti, hanem hogy mekkora összeget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Egyesület beszámolókészítése

Kérdés: Éves beszámolót kell-e készíteni egy egyéb egyesületnek, ha nem közhasznú, de 100%-os tulajdonosa egy kft.-nek?
Részlet a válaszából: […] ...a Korm. rendelet 8. §-ának (2) bekezdése írja elő akkor, ha az együttes éves bevétel meghaladja az 50 millió forintot.Ha az egyesület kettős könyvvitelt vezet, alacsonyabb értékhatárok mellett is készíthet egyszerűsített éves beszámolót, illetve a számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Társasházak könyvvizsgálata

Kérdés: Könyvvizsgáló kft. vagyunk. Cégünkön belül szeretnénk egymással egyetértésre jutni, ezért szakmai kérdésként tesszük fel a társasházak könyvvizsgálatával kapcsolatban, mivel megbízható kamarai állásfoglalást nem találunk. Nem jogszabályi előírás alapján könyvvizsgálatra kérnek fel. A megbízási szerződés, a jelentés szövegezése, a mérleg és az eredménylevezetés szigorúan a kamarai szövegezésnek kell, hogy megfeleljen, valamint a naplófőkönyv alapján könyvelt mérleg és eredménylevezetés formája. Abban egyetértünk, hogy az egyszerűsített beszámoló legyen, de kizárólag ebben.
Részlet a válaszából: […] ...együttes összege (nemcsak árbevétele, de egyéb bevétele is) meghaladja évenként az 50 millió forintot, akkor indokolt lehet áttérnie a kettős könyvvitelre, és a számviteli törvény szerint egyszerűsített éves beszámolót készítenie.(Kéziratzárás: 2023. 04....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Katás bt. végelszámolásakor a beszámoló közzététele

Kérdés: A katás bt. 2022. 09. 01. nappal egyszerűsített végelszámolással megszűnik. A végelszámolás kezdetével nyitómérleget készítettem, ami értelmezésem szerint a zárómérleg is a végelszámolási időszakot megelőzően. Ezt a mérleget mint zárómérleget közzé kell-e tenni? Időszak: 2022. 01. 01. – 2022. 08. 31.
Részlet a válaszából: […] ...számviteli előírások szerint üzleti éve. Ez a nyitómérleg arra szolgál, hogy az abban szereplő eszközökkel, forrásokkal a társaság a kettős könyvvitel szabályai szerint megnyissa könyvviteli nyilvántartásait, azokat a társaság megszűnéséig a számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Ügyvédi iroda vezethet-e egyszeres könyvvitelt?

Kérdés: Ügyvédi iroda vezethet-e egyszeres könyvvitelt a jelenleg hatályos jogszabályok szerint? Végigolvastam a számviteli törvényt és a 479. kormányrendeletet, de nem találtam sem tiltó, sem megerősítő részt azokban.
Részlet a válaszából: […] ...rendelet – a fentebb hivatkozottak szerint – nem ad erre lehetőséget.]Összefoglalóan: a fentiekben leírtak alapján az ügyvédi iroda kettős könyvvitellel alátámasztott beszámolót köteles – magyar nyelven – készíteni, feltételezve, hogy nem tartozik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.

Társasházi könyvelés és a közös képviselő

Kérdés: Milyen törvényi előírás vonatkozik a közös képviselőre a könyveléssel kapcsolatban? Konkrétan, lehet-e még naplófőkönyvben vezetni a társasház könyvelését, vagy csak digitális formában (egy ház könyveléséről van szó), esetleg valamilyen szoftvert szabad használni, mert nálunk a közös képviselő évente több tízezer forintot állít be "professzionális szoftver évenkénti frissítése" címen? (Amit nem tud kezelni sem.) Nyilván egy naplófőkönyv lényegesen olcsóbb lenne.
Részlet a válaszából: […] ...forintot, akkor a hivatkozottak alapján könyvvezetési kötelezettségnek az egyszeres könyvvitel vezetésével is eleget tehet, de vezethet kettős könyvvitelt is. A rendelet a könyvvezetés technikáját azonban nem határozza meg, sem az egyszeres, sem a kettős könyvvitel esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Leltárkészítés módszerei, követelményei

Kérdés: A könyvvizsgálatok során gyakran tapasztalom, hogy az Szt. 69. § (1)-(2) bekezdéseinek követelményeit csak részben teljesítik a beszámolót összeállítók, előfordul, hogy önálló leltárdokumentációt egyszerűen nem is készítenek, a főkönyvi egyenlegek és az analitikák egyeztetéséről nem készülnek végrehajtást igazoló dokumentumok, mert azt mondják, ezt a törvény nem írja elő, sok esetben elegendőnek tartják a főkönyvek zárásának bemutatását. Hivatkoznak a törvény 165. § (1) bekezdésére, mely szerint bizonylattal az eszközök források összetételének változását kell alátámasztani, és a főkönyvi könyvelés-analitika egyeztetés nem eredményez változást, csupán ténymegállapítást. Az ellenőrzésre alkalmasság követelménye is gyakran sérül, rendszerint azzal, hogy a leltárnak nevezett dokumentumok tartalma és terjedelme hiányos, és nem teljesül az Szt. 165. § (4) bekezdésében elvárt logikailag zárt rendszerre vonatkozó elvárás, távolról sem felelnek meg a 166. § és 167. § (1) bekezdésében leírt számviteli bizonylattal szembeni követelményeknek. Míg az ellenőrzésre alkalmasság, lehetőségmeghatározás véleményem szerint igen tág fogalom, és nehezen számonkérhető, addig a logikailag zárt rendszer teljesülése talán pontosabban mérhető és megkövetelhető. Hogyan kell értelmezni a számviteli törvényben meghatározott leltárkészítési követelményekben megfogalmazott elveket? Milyen bizonylatolási, alaki és tartalmi követelmények vonatkoznak a főkönyvi könyvelés és az analitikák egyeztetésére és általában a tényeket rögzítő leltárra? Mit jelent pontosabban az ellenőrzésre alkalmasság és a logikailag zárt rendszerre vonatkozó követelmény?
Részlet a válaszából: […] ...javításra, bizományba, tárolásra átvett eszközök, bérbe vett eszközök stb.Az Szt. 159. §-ának az előírása szerint a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 16.

Egyszerűsített éves beszámoló készítése

Kérdés: A 2021. üzleti évről készített beszámoló készítésekor melyik megelőző kettő év mérlegfőösszeg-, árbevétel- és létszámadatait kell figyelembe venni ahhoz, hogy egyszerűsített éves beszámolót készíthessen a társaság:
-a 2018. és a 2019. éveket vagy
-a 2019. és a 2020. éveket?
Részlet a válaszából: […] ...már rendelkezésre kell, hogy álljanak.Az Szt. 9. §-ának (2) bekezdése alapján egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Értékvesztés elszámolása bankbetétre

Kérdés: A 8060. számú kérdésre adott válaszukra hivatkozva kérdezem: Szükséges-e (folyószámlán lévő pénzeszközre) bankbetétre értékvesztést elszámolni, ha a bank végelszámolása a mérlegfordulónap után, és egyik esetben a mérlegkészítés napja előtt, a másik esetben a mérlegkészítés napja után indult? Kérem, válaszukban arra is térjenek ki, hogy egyéb ráfordításként kell-e elszámolni!
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 17. §-a szerint a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó az üzleti évről, az üzleti év utolsó napjával mint mérlegfordulónappal éves (egyszerűsített éves) beszámolót köteles készíteni.Az Szt. 18. §-a alapján az éves beszámolónak a vállalkozó vagyoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 24.

A jóváhagyott osztalékot nem könyvelték 2020-ban

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető kft. a 2019. évről szóló, 2020. 08. 31-én elfogadott beszámolójában arról döntött, hogy 1 millió Ft osztalékot fizet ki. A kifizetés csak 2022. 10. hónapban történik meg. A hiba, hogy 2020-ban a jóváhagyott osztalék nem került átvezetésre az eredménytartalékból a kötelezettségek közé. A 2020. évi beszámoló forrásoldala: saját tőke 4951 (jegyzett tőke 3000, eredménytartalék 1188, adózott eredmény 763), kötelezettségek 41, passzív időbeli elhatárolás 6, összesen: 4998 E Ft. Ebben az esetben a 2020. vagy a 2021. év könyvelésében kell az osztalékot előírni? 2021. évre 3 oszlopos lesz a kft. mérlege? És ha igen, mi kerül a középső oszlopba?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 37. §-a (2) bekezdésének d) pontja szerint az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni az osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény kamatára felhasznált összeget. Nyilvánvaló, hogy ennek érdekében az osztalékról való döntéskor az eredménytartalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.
1
2
3
12