Egyesület beszámolókészítése

Kérdés: Éves beszámolót kell-e készíteni egy egyéb egyesületnek, ha nem közhasznú, de 100%-os tulajdonosa egy kft.-nek?
Részlet a válaszából: […] ...a Korm. rendelet 8. §-ának (2) bekezdése írja elő akkor, ha az együttes éves bevétel meghaladja az 50 millió forintot.Ha az egyesület kettős könyvvitelt vezet, alacsonyabb értékhatárok mellett is készíthet egyszerűsített éves beszámolót, illetve a számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Civil szervezet kiegészítő melléklete

Kérdés: A 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 22. §-a (1) bekezdése szerint: "A civil szervezet egyszerűsített éves beszámolója a mérleg és az eredménykimutatás mellett – az Ectv. vonatkozó előírásai figyelembevételével – a Tv. szerinti kiegészítő mellékletet is tartalmaz", és amely előírást először a 2019. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni. Az itt említett civil törvény különös előírást e tekintetben a támogatások, illetve a megvalósított programok tekintetében ír elő. Egyesületünk kettős könyvvitelt vezet, egyszerűsített beszámolót készít, közhasznú alaptevékenységén kívül más tevékenységet nem folytat, bevételei tagdíjakból és oktatási díjakból (összesen 2 millió), illetve a kapott támogatásokból (10 millió) tevődik össze. A beszámoló elkészítésére az OBH által közzétett, az idén PK-542 számot viselő nyomtatványt használjuk, amelynek 9. oldala a "Kiegészítő melléklet", az azonban csak a civil törvényben nevesített közzétételeket tartalmazza ugyanúgy, ahogy a korábbi években is. Mit kell tartalmaznia a mi esetünkben a kiegészítő mellékletnek (kell-e külön kiegészítő melléklet)? Szükséges-e esetünkben mérlegképes könyvelői minősítéssel rendelkező szakembert alkalmazni a beszámoló összeállítására (ellenjegyzésére)?
Részlet a válaszából: […] Mint ahogyan a kérdésben is idézte, a civil szervezet egyszerűsített éves beszámolója a Tv. szerinti kiegészítő mellékletet is tartalmaz. A számviteli törvény (Tv.) 96. §-ának (4) bekezdése sorolja fel, hogy az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 6.

Egyszerűsített beszámoló egyesületnél

Kérdés: Az egyesület éves beszámolójával kapcsolatban kérdezem, hogy véleményük szerint lehetséges-e egyszerűsített beszámolót készíteni akkor, ha ennek a 479/2016-os kormányrendelet 8. § 1. pontban rögzített feltétele fennáll, mert az árbevétel kisebb 50 M Ft-nál, de egyébként az egyesület kettős könyvvitelt vezet (bár vezethetne egyszeres könyvvitelt is)?
Részlet a válaszából: […] ...mivel az egyszerűsített beszámoló pénzforgalmi adatokra támaszkodik, az egyszerűsített éves beszámolót alátámasztó kettős könyvvitel a gazdasági események folyamatát rögzíti, függetlenül attól, hogy a pénzügyi rendezés megtörtént-e vagy sem. Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Egyszeres könyvvitelről áttérés a kettősre

Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető egyesület áttér a kettős könyvvitelre. Vállalkozási tevékenységként többek között szakkönyvek kiadását is végzi. Az áttéréskor meglévő könyvkészlet értékét (saját termelésű készlet) milyen módon kell a kettős könyvviteli nyitómérlegben szerepeltetni, és utána el kell-e számolni árbevételként rendező tételként? Amennyiben igen, a társaságiadó-alapnál kell-e, lehet-e ezzel kapcsolatban adóalap-módosító tételt igénybe venni?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 165. §-ának (1) bekezdése alapján az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre történő áttéréskor az egyszerűsített mérleg alapján kell a nyitómérleget elkészíteni úgy, hogy a mérleg főösszege ne változzon meg.Az egyszerűsített mérleg tagolására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Egyesület induló vagyona

Kérdés: Egy nemrég alapított egyesület alapításakor az alapító tagok hozzájárulása által (ügyvédi költségek fedezetére) összegyűlt induló vagyonának könyveléséhez kérek segítséget. Az alapszabály nem rendelkezik alapítói vagyonról, ezért egyéb bevételként könyvelném, azonban van benne egy olyan, általánosabb érvényű passzus, ami elbizonytalanít, hogy nem kellene-e mégis jegyzett tőkére könyvelni. A passzus szerint az egyesület vagyona: 1. Az egyesület tagjai tagdíjat fizetnek. 2. A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden a közös célt szolgáló felajánlás, hozzájárulás, illetve az egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységéből származó bevétel az egyesület vagyonát képezi. Mi az Önök véleménye?
Részlet a válaszából: […] ...és könyvvezetési kötelezettsége sajátosságait a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet részletezi. Az egyesület egyszeres és kettős könyvvitellel tehet eleget könyvvezetési kötelezettségének. Ha van a Ptk. szerinti vagyoni hozzájárulás, azt induló tőkeként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Tagdíj számlázása

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető közhasznúsági fokozattal rendelkező egyesület országos szinten meghatározott szakmai csoportosulás részére – tehát nem csak tagjainak – jogvédelmet biztosít. A jogvédelemben érintett személyeknek nem kötelező az egyesületi tagság. Az egyesület tagjai tagdíjat kötelesek fizetni. A tagokat az egyesület különféle kedvezményekben részesítheti. A tagdíj éves szintű, egy összegben fizetendő, és a szabályok szerint kötelező, ennek ellenére a tagdíjat nagyon kevesen fizetik. A tagdíjat árbevételként vagy egyéb bevételként kell kezelni? A tagdíjkövetelésről kötelező-e számlát vagy azt helyettesítő számviteli bizonylatot kiállítani, vagy csak a megfizetett tagdíjról szükséges? A tagdíjkövetelést a követelés felmerülése időpontjában elő kell írni bevételként?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján feltételezzük, hogy az egyesület az Áfa-tv. 85. §-a alapján mentes az áfafizetési kötelezettség alól. Ez esetben nem kötelező az Áfa-tv. szerinti számla kiállítása a tagdíjról. A tagdíj elő­írását mint gazdasági eseményt a számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Közhasznú civilszervezet ajándékba kapott eszköze

Kérdés: Az általunk könyvelt egyesület közhasznú, kettős könyvvitelt vezető, vállalkozási tevékenységet nem folytató civilszervezet, amely 2012. évben adományba kapott egy lakóházat a hozzá tartozó telekkel, ajándékozási szerződés alapján, forgalmiérték-meghatározással. Az ingatlanban a cél szerinti tevékenységükhöz kapcsolódóan népfőiskolát szeretnének létrehozni. A tárgyévre az ingatlant a szerződésben meghatározott összegben rendkívüli bevételként, a közhasznúsági eredménykimutatásban az egész összeget az adományoknál kell szerepeltetnünk, vagy pedig halasztott bevételként elhatárolva, évente az értékcsökkenési leírás összegével egyezően kerül elszámolásra rendkívüli bevételként?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti közhasznú civilszervezet is a számviteli törvény hatálya alá tartozik. Így a számviteli elszámolások során a számviteli törvény és a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Karitatív célokra alakult egyesület elszámolásai

Kérdés: Az egyesület kettős könyvvitelt vezet, vállalkozási tevékenységet nem végez, nem tartozik az áfakörbe, de még nem kapta meg a közhasznú jogállást. Az egyesület bevételei magánszemélyek és önkormányzatok által nyújtott támogatások, amelyekből ingyenétkezést valósít meg. A bevételekről kell-e igazolást vagy számviteli bizonylatot kiállítani? Az egyesület bevételeinek másik része az egyesület által üzemeltetett adományházba került használt ruházat, bútor és műszaki berendezésből származik, ezek az adományok a kerületi rászoruló családok között kerülnek kiosztásra. Az adakozók nagy része ismeretlen. Hogyan kell értékelni az így beérkező adományokat? És hogyan kell bizonylatolni a rászorultaknak kiadott használt ruhákat, egyéb eszközöket, illetve az ingyenétkeztetést?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti egyesület bevételei:– árbevétel az egyesület tagjai által fizetett tagdíj;– egyéb bevétel a pénzben kapott támogatás;– (elsődlegesen) rendkívüli bevétel a nem pénzben kapott adományok piaci értéke.A Civil-tv. szerint az egyesület részére juttatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Egyszeres könyvvitelről áttérés

Kérdés: Egyesület és alapítvány (nem közhasznú) 2011. december 31-éig egyszeres könyvvitelt vezetett. A bevallásokat is ennek megfelelően nyújtották be. Most vettem át a könyvelést, 2012. januártól áttérhetek kettős könyvvitelre, ha nem lett bejelentve az áttérés szándéka?
Részlet a válaszából: […]  A rövid válasz az, hogy áttérhet, az Szt. 163. §-ábanfoglaltak alkalmazásával. Természetesen az egyszeres könyvvitelről a kettőskönyvvitelre való áttérést az adóhatósághoz be kell jelenteni. De ez valójábannem utólag történik, mivel jellemzően eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 6.

Tűzoltónapok rendezvény

Kérdés: Egy tűzoltó-egyesület tűzoltónapokat rendezett. Ez azt jelenti, hogy minden évben más és más helység egyesülete rendezi meg a térség versenyét. Ez verseny, de egyben a mindennapokra való felkészültséget hivatott bemutatni. Itt az aktuális egyesület nevezési díjat szed. Az egyesület ebből finanszírozza a rendezvényt, így többek között az ételt, italt, serleget. Hogyan kell ezt elszámolni az egyszeres és hogyan a kettős könyvvitelben? Van-e a nevezési díjban kifizetett ételnek adóvonzata, kell-e számlázni?
Részlet a válaszából: […] ...adómentes az értékkel nem bíró érme.Az előbbieknek megfelelően nyújtott, adómentes természetbenijuttatást – elkülönítetten – a kettős könyvvitelt vezető egyesületnél aszemélyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni, míg az egyszereskönyvvitelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 23.
1
2