29 cikk rendezése:
1. cikk / 29 Adómentes juttatás szűrővizsgálatra
Kérdés: Adhat a munkáltató a munkavállalónak adómentes juttatást szűrővizsgálatra? Milyen esetekben adható? Pl. hosszú várakozási idő van a társadalombiztosításnál, és a munkavállaló magánrendelői szolgáltatást vesz igénybe. Elszámolható adómentes juttatásként mind munkavállalói, mind munkáltatói részről?
2. cikk / 29 Életbiztosítás biztosítási díjának adózása, elszámolása
Kérdés: Adott egy kft., amely az életbiztosításnál díjfizetőként jelenik a szerződésben. A felépítés a következő: díjfizető: cég, szerződő: magánszemély (ügyvezető), biztosított: magánszemély alkalmazott (ügyvezető). Ebben az esetben a vállalkozásnak milyen adófizetési kötelezettsége merül fel? Amikor a magánszemély megkapja a biztosítási összeget, a vállalkozás részéről keletkezik-e adófizetési kötelezettsége?
3. cikk / 29 Alapítvány által adományozott kitüntetések
Kérdés: Milyen adó- és járulékvonzata van annak, ha az alapítvány kitüntetést adományoz magánszemélynek? Ugyanez az alapítvány egy táncegyüttesnek adományoz kitüntetést, a táncegyüttes adószámmal nem rendelkezik. Ebben az esetben milyen adó- és járulékvonzattal számolhatunk? A kitüntetések természetesen összhangban vannak az alapító okiratban meghatározott célokkal!
4. cikk / 29 Dolgozóknak biztosított víz, kávé
Kérdés: Amennyiben egy cég a dolgozóinak vizet és kávét biztosít a munkaidő alatt, ez elszámolható béren kívüli juttatásként, és ha igen, akkor adóköteles?
5. cikk / 29 Biztosítási díj, munkabér vagy valami más?
Kérdés: A társaság a 333 E Ft-os biztosítási díjat elszámolta: T 55 – K 454, majd a munkavállaló nettó bérének védelme érdekében felbruttósította 500 E Ft-ra, amellyel megnövelte a rendszeres bérjövedelmet, és elvégezte a bérszámfejtést. A munkavállaló M-es lapján a 300. sorban a rendszeres munkabért, a 304. sorban a felbruttósított biztosítási díjat írta be, hivatkozva a kitöltési útmutatóra. A járulékok a megfelelő sorokban szerepelnek. A könyvelésre vonatkozó az 541/471-re elő kell írni a rendszeres bért és a felbruttósított biztosítási díjból a felbruttósító összeget? Ugyanis a 333 E Ft már szerepel az 55-ön. Így, ha a 471-ről utalással kifizetésre kerül a rendszeres nettó bér, előírásra kerül a rendszeres bér szja-, eü- és nyugdíjjáruléka (15+7+1,5+10%), és a felbruttósított biztosítási díj miatti szja-, eü- és nyugdíjjárulék 167 E Ft-tal, éppen nullára fut a 471. Helyes ez így? Ezek az adók maradhatnak az 541-en?
6. cikk / 29 Adómentes juttatások elszámolása
Kérdés: A nem pénzben kapott adómentes juttatásokat az Szja-tv. 1. számú melléklete részletezi. Ezek többsége tételesen nem szerepel a személyi jellegű egyéb kifizetések között, ennek ellenére elszámolhatók ott?
7. cikk / 29 Könyvvizsgálat járulékos költségei
Kérdés: A könyvvizsgáló céggel kötött megállapodásunk értelmében kötelesek vagyunk a könyvvizsgálati díjon felül megfizetni a kapcsolódó járulékos költségeket is – szállás, utazás, étkezés. A számlán ezeket "Járulékos költségek" megnevezéssel, a főtevékenység áfakulcsával számlázza felénk a könyvvizsgáló. Adóvizsgálat során az ellenőrök bekérették ezen költségek részletezését – korábban ezt a könyvvizsgáló nem mellékelte a számlához, mi sem kértük, ő egy Excel-táblázatban vezette – és az étkezésre jutó részt természetbeni juttatásnak minősítve adóhiányt szándékoznak megállapítani. Véleményünk szerint jelen esetben az étkezés elvesztette önálló tevékenység jellegét; mi nem étkezést rendeltünk meg és biztosítottunk a magánszemélyek számára. A szerződés tartalma a könyvvizsgálatról szólt, a járulékos költségeket is könyvvizsgálati díjként kezeltük és könyveltük. Cégünk sem munkáltatóként, sem kifizetőként nem áll kapcsolatban az étkezési szolgáltatást igénybe vevő magánszemélyekkel. Az Art. szerint ugyan kifizető az is, aki nem közvetlenül, hanem megbízottja útján nyújtja az adóköteles szolgáltatást, de ott megbízottként a postát és hitelintézetet nevesíti a törvény. Mi étkezési szolgáltatást nem rendeltünk meg, és nem "bíztuk meg" ennek megrendelésével a könyvvizsgálót sem. Szakmai véleményüket szeretnénk kérni a fenti ügyben: adóköteles természetbeni juttatást fizettünk, vagy könyvvizsgálati díjat?
8. cikk / 29 Szakképzési hozzájárulás pénzben adott juttatásnál
Kérdés: A Számviteli Levelek 390. számában megjelent 7672. kérdéssel kapcsolatban kérdezem, hogy a 2019-ben pénzben adott juttatásoknál a bruttósított összeg után a kifizetőnek nem kell szakképzési hozzájárulást fizetnie? Erről nem volt szó a válaszban.
9. cikk / 29 Változások a juttatások adóztatásában
Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
10. cikk / 29 Tanulmányi szerződés alapján fizetett összegek
Kérdés: Munkavállalónk tanulmányi szerződés alapján 2017. szeptembertől megkezdi egyetemi tanulmányait. A cég fizeti a képzés díját, a vizsga díját, az utazási költséget, a szállás, ill. az étkezés költségét is. Megtérítése után milyen adók és járulékok terhelik a kifizetőt? Számviteli elszámolásuk hogyan történik?