Súlyozott beszerzési ár helyett FIFO-módszer

Kérdés: Készleteinknél alapesetben a súlyozott beszerzési árat tekintjük nyilvántartási értéknek. Egyik eszközcsoportunk esetében azonban a folyamatosan változó piaci helyzet indokolná a FIFO-módszer alkalmazását. Lehetséges-e készletcsoportonként más-más értékelési elvet alkalmazni, ha azt a számviteli politikában szabályozzuk? Jelen esetben azt mondjuk, hogy a raktári anyagkészletet alapesetben súlyozott átlagáron tartjuk nyilván, viszont ennél az egy külön, kézzel nyilvántartott készletcsoportnál a FIFO-módszert alkalmaznánk, annak a kockázatnak a tudatában, hogy a FIFO-módszer alkalmazásának hátrányai is lehetnek.
Részlet a válaszából: […] ...értéken történő anyagköltség (elábé) elszámolásakor mindig a legrégebben (a legkorábban bekerült) készletek értéke kerül kivezetésre, így a mérlegben a mérleg fordulónapján meglévő készlet értékét az utolsó beszerzési (bekerülési) értékek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.

Részesedésre elszámolt értékvesztés

Kérdés: 2004-2005. években a részesedésre elszámolt értékvesztéssel a társaságiadó-alapot megnöveltük, így a részesedés értéke megegyezett az elszámolt értékvesztéssel. 2012. évben a társaságot a cégbíróság megszüntette. A társaságiadóalap-növelő tételként 2004-2005. években elszámolt összeggel csökkenthetjük a 2012. évi társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] ...kivezetett részesedés – ide nem értve az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedést – bekerülési értékét meghaladóan a kivezetés következtében az adóévben elszámolt bevétellel [Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének gy) pontja, (10) bekezdése]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.

Értékvesztéssel csökkentett követelés elengedése

Kérdés: A kft. 2010. 12. 31-én fennálló kölcsönkövetelése 41,2 millió forint, a felszámított kamatkövetelés 11,8 millió Ft. A kölcsönkövetelés teljes összegét 2009-ben értékvesztésként elszámoltuk. A kamatkövetelést 2009-ben és 2010-ben egyéb bevételként, majd teljes összegben értékvesztésként mutattuk ki. Az így elszámolt értékvesztés összegével a társaságiadó-alapot növeltük. 2010-től az értékvesztésként elszámolt összeg 20%-ával a társasági adó alapját csökkentettük. A kft.-nek 2011-ben szándékában áll elengedni a már teljes összegben értékvesztésként elszámolt kölcsön- és kamatkövetelését. A behajthatatlan követelésnek nem minősülő követelés elengedése miatt a ráfordításként elszámolt hitelezési veszteség – esetünkben – nem növeli a társasági adó alapját. A problémát az okozza, hogy a 2011-ben elengedett követelést ráfordításként kellene elszámolni, de már 2009-ben a kölcsön és a kamat miatti követelésnél az értékvesztést is ráfordításként számoltuk el. A kérdező az így felvetett probléma feloldására különböző megoldásokat vet fel, és kérdezi, hogy helyes-e az álláspontja?
Részlet a válaszából: […] ...számolt el, akkorezen követelések könyv szerinti értéke nulla. Ha ezen követeléseket a kft.elengedi, akkor azoknak a könyvekből történő kivezetésekor nincs mitráfordításként elszámolni (T 3649 – K 3641). Ha nincs ráfordításkéntelszámolandó összeg, akkor – emiatti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Részesedés átvállalt hitelből

Kérdés: Az "A" cég 2005. évben 100 egység hitelt vett fel "B" társaságban való többségi részesedésének megszerzéséhez. 2006. évben a hitel törlesztését "B" társaság átvállalta, de a kamat és egyéb terhek nem kerültek átvállalásra. A tartozásátvállalást mindkét cég az Szt. előírásai szerint könyvelte. Az "A" cég az átvállalt hitel összegét halasztott bevételként, "B" cég halasztott ráfordításként időbelileg elhatárolta. (A részesedések a banknál vannak letétben, azokhoz a hitel teljes összegének megfizetésekor lehet hozzájutni, szerződés szerint 2014. december 31-ig.) A "B" cég 20 egységet törlesztett 2007-ben, 2008-ban is 20 egységet, 2009-ben 10 egységet. A törlesztett összeggel csökkentette az elhatárolt összeget, azt rendkívüli ráfordításként számolta el, és növelte a társaságiadó-alapot. Az "A" cég nem tudta az adózás előtti eredményét csökkenteni, mivel a részesedések a könyveiből részben sem kerültek kivezetésre. "B" cégnél 2010-2014 között évenként 10-10 egység elhatárolt rendkívüli ráfordítás kerül kivezetésre, amelyek összegével – a Tao-tv. 2010. január 1-jétől hatályos elő­írásai szerint – nem kell növelnie az adózás előtti eredményét a társasági adó alapjának a megállapítása során. "A" társaságnál viszont csak akkor nem lehet az adózás előtti eredményt csökkenteni, ha az elhatárolás 2012 után következik be. Felmerül a kérdés, 2006-ban az elhatároláskor valóban el kellett határolni az átvállalt hiteltartozást? Ha igen, akkor 2012 után – az adózási szabályok változása miatt – a feloldáskor adófizetési kötelezettség lép be? Így, ha a részesedés "A" cég könyveiből 2012 után kerül ki, akkor "A" cég rosszul jár, "B" cég viszont nem (nála nem kell növelni az adóalapot). Milyen módon mentesülhet "A" cég az adófizetési kötelezettség alól? Ha "B" cég 2012. december 31. előtt törleszt, és így "A" cég hozzájut a részesedésekhez, és azokat a könyveiből kivezetheti, akkor az elhatárolás feloldható és csökkentheti "A" cég az adó alapját? Van jó megoldás?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdés valójában a választ istartalmazza, azt kell visszaigazolni, illetve kiegészíteni néhány olyannal, amia kérdező figyelmét elkerülte. A válasz elejére kívánkozik egy megjegyzés: nemkellően megalapozott döntésnek (a hitelből történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.

Növendék állatok értékvesztésének visszaírása

Kérdés: A készletek között nyilvántartott növendék állatokra elszámolt értékvesztést milyen esetben lehet visszaírni? Ha értékvesztést számoltam el 2008. évben, és 2009-ben értékesítettem a növendék állatot, akkor az értékvesztést vissza kell írni, vagy ki lehet vezetni? Az értékvesztés visszaírását, illetve kivezetését hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...és annak visszaírásaszámlán kimutatott értéket kell csökkenteni az egyéb bevételekkel szemben (T249 – K 9661).Ha a készlet kivezetésére kerül sor, mert a növendék állatotértékesítik, akkor először az állatok értékvesztése és annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Értékvesztés visszaírása, ha a vevő többet fizet

Kérdés: A Számviteli Levelek 83. számában az 1710. számú kérdésre adott válasz – véleményünk szerint – hibás értelmezésen alapul. Az értelmezés ellentétes a számviteli logikával, a Tao-tv. alapelveivel. Az értékvesztés évközi visszaírását nem zárja ki az Szt. logikája. Indokolt az értelmezés felülvizsgálata.
Részlet a válaszából: […] ...előírásokat. Ebből azonban nem következik az, hogy a vállalkozó év közben is értékelheti a kivezetendő követelését, a követelés kivezetése előtt! Nem teheti meg ezt azért sem, mert az Szt. 55. §-ának tételes előírása ezt nem teszi lehetővé (csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.

Értékvesztés visszaírása engedményezéskor

Kérdés: A kft. a könyveiben kimutatott követelései jelentős hányadát 2003-ban értékesítette azok bekerülési értékének 60 százalékáért. Ezen követeléseknél az adós minősítése alapján 2002-ben, illetve azt megelőzően már értékvesztést számolt el, a követelések eredeti értéke 50 százalékának megfelelő összegben. Azt hallottam, hogy ilyen esetben a korábban elszámolt értékvesztést nem lehet visszaírni, annak összegével nem lehet az adózás előtti eredményt csökkenteni. A vonatkozó törvények milyen előírásából következik ez?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolt értékvesztésének átvezetése: T 315 – K 311 (50 egység); az értékesített követelések könyv szerinti értékének kivezetése (50 egység): T 862 – K 311.A leírtakból következik, hogy a korábban elszámolt értékvesztést nem lehet visszaírni, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

Követelésre elszámolt értékvesztés visszaírása

Kérdés: Lehetséges-e értékvesztés-visszaírás, ha a követelés behajthatatlanná válik? Ha nem lehet visszaírni az értékvesztést, az hogyan tűnik el a könyvekből? Jó-e az a gyakorlat, ha a behajthatatlanná válás miatti leírás előtt, a követelés értékéig visszaírjuk az értékvesztést, és majd a teljes összeget számoljuk el behajthatatlan követelésként?
Részlet a válaszából: […] ...a visszaírás feltételei nem állnak fenn. Az értékvesztéssel csökkentett értéken nyilvántartott, behajthatatlanná vált követelés kivezetése úgy történik, hogy a követelés és az értékvesztés összevezetése következtében kimutatott könyv szerinti értéket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Befektetési jegyek nyilvántartása

Kérdés: Társaságunk év közben több alkalommal is vásárolt befektetési jegyet az aktuális árfolyamon. Hogyan kell ezen befektetési jegyeket a mérlegfordulónapon értékelni, ha nem váltjuk be a mérlegkészítés időpontjáig, illetve ha beváltjuk azokat a mérlegkészítés időpontjáig?
Részlet a válaszából: […] ...kell a könyv szerinti értéket.Az értékvesztés elszámolásán, az értékvesztés visszaírásán, illetve az állományból történő kivezetésen túlmenően a befektetési jegyek könyv szerinti értékét megváltoztatni nem lehet. A kivezetést pedig akkor kell könyvelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Az elszámolt értékvesztés kimutatása

Kérdés: Saját termelésű és vásárolt készletek értékvesztése esetén miért helytelen az egyedi cikkszámon történő elszámolás? Miért kell, miért tartják indokoltnak számlacsoportonként elkülönítetten kimutatni az elszámolt értékvesztést és annak visszaírását?
Részlet a válaszából: […] ...adatfeldolgozási rendszere biztosítja, a készletelemek új Szt. 62. §-a (2) bekezdésének megfelelő bekerülési értéke a készletelem kivezetéséig rendelkezésre áll (ez az értékvesztés visszaírásának a korlátja), továbbá a kiegészítő mellékletben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.