Ingatlan számviteli, adójogi értelmezése

Kérdés: A Számviteli Levelek 434. számának átnézése kapcsán a 8360. kérdésre adott válaszban megdöbbenéssel olvastam, hogy a választ adó szerint: "Fentiek alapján nem egyértelmű, hogy 2014-ben milyen okból kerülhetett sor a számla megbontására, hiszen az ingatlan és a hozzá tartozó földrészlet (telek) együtt kezelendő." Ez a szövegrész ellentmond a számviteli követelményeknek, amelyből az következik, hogy a telek (földrészlet) és a felépítmény (épület) együttes vásárlásakor a számlán külön kell feltüntetni a telek értékét, és külön a felépítmény értékét, sőt, ha csak egy értéket tüntet fel az eladó, akkor azt a vevőnél (a beszerzőnél) a könyvelés során meg kell bontani a telek és a felépítmény értékére. Ezek előrebocsátása után kérdezem, melyik álláspont a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...építmény értékére.Az Áfa-tv. értelmező rendelkezései között szerepel az építési telek, a lakóingatlan (de csak az a része, amely a lakás rendeltetésszerű használatához szükséges), de nem szerepel a beépített és beépítetlen ingatlan fogalma. A kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 12.

Épület bontásának, újak létrehozásának elszámolása

Kérdés: Van egy budapesti ingatlanunk, amin fejlesztést hajtunk végre. A belvárosi telken lévő épületegyüttes tulajdonképpen két épület: az egyiket teljesen lebontjuk, a helyén és a telek további beépítetlen részén felépítünk két vadonatúj épületet, amiben lakások lesznek, amiket eladunk. A másik régi épületet pedig teljesen felújítjuk. Az egyik generálkivitelező végzi a bontást és a mélyépítést, a másik pedig felépíti a két házat, és felújítja a megmaradó épületet. Az engedélyek rendben vannak, az áfakérdést már tisztáztuk az adószakértőkkel. Számviteli jellegű kérdéseinkre szeretnénk válaszokat kapni:
1. Jó megoldás-e, ha az első fővállalkozó munkáját kettébontjuk? Ami bontás, az azért van, hogy a két épület megépülhessen. Így a bontás ellenértéke beruházás, de nem a telekre, hanem az új épületre, ám csak az egyikre, mert az oda épül, a másik új, az teljesen érintetlen területre. Vagy mehet egybe? Kell ezt bontani vagy sem?
2. Mélyépítés a két teremgarázshoz és a tárolókhoz szükséges. A két teremgarázsnak és valamennyi tárolónak külön helyrajzi száma lesz, külön adtuk el azokat. A mélyépítés tulajdonképpen ezeknek kell. Ha a teljes mélyépítést (vagy valamilyen bontás alapján azt, ami rájuk esik) a két teremgarázsra és a tárolókra számoljuk el, akkor ezek végül igen veszteségesek lesznek, de ez nem egy számviteli szempont.
3. A lebontott épületnek volt egy könyv szerinti értéke. Ezzel mi a teendőnk? Rendkívüli vagy terven felüli értékcsökkenés? Vagy selejtezés és leírás? Szembe lehet-e ezt állítani észszerűen valamivel, valamilyen teljesítménnyel, mivel a bontás valamilyen teljesítmény elérése érdekében szükséges? A két új épület ugyanúgy épül, de az egyiknél először bontani kell, plusz ez a könyv szerinti érték is itt van. Tehát, ha mindent külön veszünk, akkor az egyik új ház aránytalanul drágább lesz, pedig az egész egy projekt. Külön számoljunk, vagy terítsük mindkettőre?
4. Mi legyen a telek értékével? Azt megtanultuk, hogy ingatlan nincs telek nélkül, és azt külön kell nyilvántartani. Jelenleg a két új épület a telek kb. felét foglalja el, és ezekben az épületekben a mi tulajdonunk kb. 15 százalék lesz, minden mást eladunk. Kérdés, hogy ha eladjuk bármelyik lakást, amit mi építtetünk, akkor telket is eladunk vele? Ha igen, akkor mennyit? Milyen arányban számoljunk? Akkor ki kell vezetni a telek könyv szerinti értékéből annyit, és minden eladott lakás esetében ugyanígy. Végül is, ha eladunk minden lakást, kivezetjük, akkor nem igaz az, hogy a telek 100 százalékban a mi tulajdonunk marad. Vagy igaz?
Végül szeretnék általában véve egy szakértői iránymutatást kapni arra, hogy a lakások, a felújított másik épületben lévő irodák, teremgarázsok, tárolók, közös helyiségek stb. esetében a két fővállalkozó számláit, magát a beruházási teljesítményt hogyan próbáljuk szétszedni? Mennyire kell a mérhetetlenül aprólékos műszaki leírásokat figyelembe venni, mennyire lehetünk "nagyoltak"? A maradó ingatlant aktiválni kell, az eladandót kivezetni, de mindenképpen önköltséget kell számolnunk lakásra, irodára, garázsra, tárolóra, közös helyiségekre, mindezt a fentiekben leírtak (bontás, mélyépítés, két új épület) figyelembevételével. Jó lenne ebben egy gyakorlattal rendelkező szakember tanácsa, iránymutatása.
Részlet a válaszából: […] ...értékét;– az előbbiek szerinti bekerülésiérték-meghatározások után külön-külön meg kell határozni= épületenként egy-egy lakás, iroda bekerülési értékét (az eladásra nem kerülőket is), de a közös helyiségek értékét nem kell, mert azt a lakások,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 6.

Lízingbe adott lakás építményadója

Kérdés: Magánszemély ügyfelem pénzügyi lízing keretében használja a lakását. Ezzel kapcsolatban az ingatlanszerzés után illetéket is fizetett. A lízingcég külön kiszámlázza neki az építményadót, és nem érti, hogy miért nem veheti igénybe az önkormányzat által a magánszemélyeknek adott adómentességet. A szabályokból nem egyértelmű, hogy ilyen esetben kell-e építményadót fizetni, valamint az, hogy ki érvényesítheti a mentességet.
Részlet a válaszából: […] ...keletkeztető – vagyoni értékű jognak (pl.: haszonélvezeti jog, használati jog).A tényállásból az tűnik ki, hogy a kérdéses lakás Htv. szerinti (ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett) tulajdonosa a magánszemély ügyféllel zárt végű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrész felújítása

Kérdés: A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény (Lszt.) 10., 11., 12. §-ai tartalmazzák, hogy mi lehet a lakásszövetkezet tulajdonában. Lényeges előírást fogalmaz meg a 11. §, amely szerint, ha a lakások a tagok tulajdonában állnak, az épülethez tartozó földrészlet, az épületszerkezetek, az épület közös használatra szolgáló területei és helyiségei, a központi berendezések, a házfelügyelői (gondnoki) lakás, továbbá a lakásszövetkezet célját szolgáló más építmények (iroda, műhely, raktár stb.) és vagyontárgyak a lakásszövetkezet tulajdonában állnak. A kérdező véleménye szerint, amennyiben a lakásszövetkezet a saját tulajdonában lévő építményrészeken, berendezéseken és felszereléseken végzi a felújítást, és nem a lakók tulajdonában lévő lakáson, akkor azt, mint saját tulajdont aktiválni kell. Így nem merül fel számlaadási kötelezettség. A lakástulajdonos által felújítási céllal befizetett összegek a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet szerint végleges pénzeszközátvételnek minősülnek a lakásszövetkezetnél.
Részlet a válaszából: […] ...számviteli szabályok megalkotásában közreműködő válaszadó számára alapvető problémát jelent a lakásszövetkezeti törvény követelményeinek való megfelelés. A lakásszövetkezet tulajdonában álló, 11. § szerinti elemek (egyszerűsítve: épületrészek) hogyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Bérelt raktár, az iratőrzés helye mint telephely

Kérdés: Cégünk több vállalkozás számára végez könyvelést, s bizonyos esetekben nem világos, hogy kell-e adott településen iparűzési adót fizetni. Van olyan társaság, amelyik bérelt raktárban tárolja termékeit, továbbá olyan ügyfél is előfordul, amelyik más vállalkozástól logisztikai szolgáltatást rendel meg beszerzett készletei és az elkészült termékek tárolása, kiszállítása érdekében. Előfordul olyan eset, amikor a cégiratok őrzése az ügyvezető tulajdonos saját lakásában, az általa rendelkezésre bocsátott helyiségben történik, máskor pedig az iratokat – külön­megállapodás alapján – cégünk őrzi, tárolja.
Részlet a válaszából: […] A Htv. 37. §-ának (1) bekezdése értelmében az állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség a vállalkozó székhelye, telephelye szerinti településen áll fenn. A kérdésben említett esetek kapcsán tehát valójában arra kell válaszolni, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Építményadó, biztosítási díj továbbszámlázása

Kérdés: Ügyfelünk ingatlanokat ad bérbe (lakás, üzlethelyiség). A bérleti szerződések tartalmazzák, hogy az ingatlan után fizetett építményadót, biztosítási díjat a bérbeadó áthárítja a bérbevevőnek. Helyesen jár-e el a bérbeadó, ha az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján számlázza tovább az építményadót, biztosítási díjat a bérbevevőre, mely osztja a főszolgáltatás, azaz a bérbe­adás áfarendszerbeli megítélését?
Részlet a válaszából: […] Helyesen értelmezik az Áfa-tv. 70. § (1) bekezdésének szabályát. A szerződés szerint a bérbevevőre terhelt építményadó, biztosítási díj gyakorlatilag a bérletidíj-kalkuláció egyik meghatározó része, és mint ilyen, a szolgáltatásnyújtás adóalapjának a része,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Ingatlanvásárlási támogatás

Kérdés: Társaságunk egyik munkavállalójának a devizahitel végtörlesztésének elősegítése érdekében munkáltatói kölcsönt nyújtott. A kölcsönszerződésben kamatot is meghatároztak, a kölcsön összegét nem pénzintézeten keresztül folyósították. A szerződésben rögzítették, ha a munkavállaló bizonyos ideig nem szünteti meg a munkaviszonyát, a kölcsön és kamatai megfizetése után háromhavi kölcsönrészletnek megfelelő ingatlanvásárlási támogatásban részesül. A feltételek teljesültek, utalni szeretnénk a támogatást. Milyen adó- és járulékterhei vannak? Hogyan kell elszámolni, bevallani? Milyen bizonylattal kell dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...összegében állapították meg.A kérdésben ingatlanvásárlási támogatásra utalnak, az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2. pontja pedig lakáscélú támogatásról szól. Az ingatlan gyűjtőfogalom, amely a lakáson kívül magában foglalja a nem lakáscélú épületeket,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

Társasházi lakásvásárlás

Kérdés: Ügyfelem társasházi lakást vásárolt magánszemélytől kft.-székhely céljára uniós támogatásból. A vételár nincs megbontva telekre, építményre. Az adásvételi szerződésben parkolóhely is szerepel. Kötelező-e a használatbavételkor a vételárat megosztani? Kell-e maradványértékkel számolni? Halasztott bevétel marad a maradványértékre jutó támogatás arányos része?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése alapján a telek értéke után terv szerinti értékcsökkenés nem számolható el.Az egyetlen vételáron megvásárolt társasházi lakáshoz is tartozik (általában a tulajdoni hányaddal arányos) telek. Sőt a parkolóhely (feltételezhetően legalább lebetonozott) is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Eladásra épített lakás átminősítése

Kérdés: A társasházakat építő kft. egy általa épített, eladásra szánt lakást, amelyhez garázs és kiépített parkoló is tartozik, átminősíttetett irodává. A vevő visszalépése után úgy döntött, hogy megtartja az ingatlant, és saját maga hasznosítja irodaként, illetve raktárként. Az átminősítés 2013-ban megtörtént. Ehhez az ingatlanhoz felhasználhatja-e a korábbi években képzett fejlesztési tartalékot? Az átminősítéshez kapcsolódik-e áfafizetési kötelezettség? A saját hasznosítás miatt pedig pótlólagos illetékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...előtt – ellenőrzésképpen – nézzük meg a számviteli elszámolást. A társasházakat építő kft. az általa épített, eladásra szánt lakásokat (a kérdésben szereplőt is!) a készletek között (jellemzően saját termelésű készletként) köteles kimutatni (a telek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.

Illeték ingatlancsere esetén

Kérdés: Egy ipari területnek A cég 1/3 részben, a B cég 2/3 részben tulajdonosa. A B cég nagy értékű termelőingatlant épített erre a területre. Felmerült egy ingatlancsere lehetősége, azaz a B cég egy másik területével elcserélné az A cég földrészét. Ebben az esetben mi alapján történik az illeték kiszabása? Csak a terület után kell illetéket fizetni, vagy a B cég által felépített ingatlan is része az illetéknek?
Részlet a válaszából: […] ...19. §-ának (2) bekezdése szerint az ingatlanok tulajdonjogának cseréje esetén az illeték alapja – az Itv. 21. §-ában foglaltak (lakástulajdon cseréje) kivételével – a cserével megszerzett ingatlan forgalmi értéke. A kérdésfeltevésből az sejlik fel, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.
1
2
3