Üzletfenntartó szövetkezet által beszedett díjak bizonylatolása

Kérdés: Hogyan kell bizonylatolni az üzletfenntartó szövetkezet által beszedett havi díjakat? A havi díj tartalma közös költség, szemétszállítási költség, a közös képviselő díja, befizetés a felújítási alapba. A szövetkezeti tagok banki átutalással teljesítik a befizetéseket a szövetkezet által kiadott elszámolás alapján, amely az adott évi befizetendő előirányzatot, valamint az év közbeni befizetéseket tartalmazza. Helyes ez az eljárás? Vagy számlakiállítási kötelezettsége lenne az üzletfenntartó szövetkezetnek? Mi a helyes bizonylati rend ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...üzletfenntartó szövetkezet esetében a lakásszövetkezetekre érvényes elszámolási szabályokat indokolt alkalmazni, külön jogszabályi előírás hiányában.A kérdésre adandó válasznál ezért egyrészt a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény, másrészt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.

Szálloda kialakítása társasház megszüntetésével

Kérdés: Társaságunk ügyfélkörébe tartozó gazdasági társaság (kft.) egy 80 lakásos társasház valamennyi lakásának tulajdonjogát megszerezte, az ingatlan egyedüli tulajdonosává vált. A közeljövőben az ingatlant át kívánja alakítani, amelyben szálloda, étterem működését tervezi. A társasházat mint a tulajdonosok közösségét nem kívánja fenntartani. A társasház tevékenysége milyen módon, milyen adó- és számviteli elszámolások, zárások keretében szüntethető meg?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az egyéb szervezet az átalakulás, az egyesülés, a szétválás során csak egyéb szervezet lehet.Ahhoz, hogy a társasház valamennyi lakásának tulajdonjogát megszerző gazdasági társaság az ingatlant szállodává, étteremmé átalakíthassa, magát az ingatlant...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.

Társasház "üzemeltetője"

Kérdés: Magánszemély tulajdonosok, több jogi személy tulajdonos által létrehozott társasház üzemeltetője a többségi tulajdonos kft. A társasház víz-, villany-, gázórája az üzemeltető nevén van, a közüzemi és általában minden, működéssel kapcsolatos számla az üzemeltető nevére szól, azok kiegyenlítése az üzemeltető bankszámlájáról történik. Az üzemeltető és a társasház együttműködési megállapodást kötött az üzemeltetésre. Az elszámolás, az üzemeltetés, a közműdíjak továbbterhelése a következők szerint történik: a kistulajdonosok apartmanjainak víz-, villanyfogyasztását a részlegesen kiépített saját víz-, villanyóra-leolvasás és a tényleges fogyasztás alapján az üzemeltető továbbterheli (számlázza) áfával a társasház felé (a saját tulajdonában lévő apartmanonként nem). A társasház a kistulajdonosok részére számlaadás nélkül elküldi a fizetendő összeget, akik a kiterhelt összeget a társasház bankszámlájára utalják. Számlázás nélkül az áfát a kistulajdonosok nem tudják visszaigényelni. A közös költségek összegét (az éves közgyűlésen elfogadott összeggel) szintén havonta fix összegben – a tulajdoni hányad arányában – a kistulajdonosok befizetik a társasház bankszámlájára, számla nélkül. A társasház a kistulajdonosok által befizetett közös költséget utalja az üzemeltető számlájára. Szerintem a közös költséget az előzetesen felszámított áfa nélkül kellene meghatározni, úgy, hogy a társasház a közüzemi költségeket továbbszámlázza. A kistulajdonosok a társasház bankszámlájára fizetnek úgynevezett hűtés-fűtés költségátalányt, amely áfás összegének kiterhelése számla nélkül történik, amit a társasház szintén átutal az üzemeltető bankszámlájára. Mi a helyes megoldás? A társasház nem áfaalany, továbbszámlázhatja-e a fentiekben körülírt költségeket? Az üzemeltető számlázhatja-e ezeket a költségeket közvetlenül a vállalkozási tevékenységet végző áfaalany kistulajdonosok felé, a többit pedig a társasház felé? Az üzemeltető és a társasház között bruttó módon történő elszámolásnak kellene lennie? Ez utóbbi azonban többletköltséget okozna.
Részlet a válaszából: […] ...álló közgyűlés. A közösség ügyintézését a közös képviselő vagy az intézőbizottság látja el. Abban a társasházban, amelyben 25 lakásnál több lakás van, a közösség gazdálkodásának ellenőrzésére számvizsgáló bizottságot kell választani.A Tht. tehát nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Társasházak számviteli feladatai, követelményei

Kérdés: A társasházi törvény szerint a közös képviselőnek évente költségvetési tervet kell készítenie, azt a tulajdonosok között felosztania. Ez lesz a közösköltség-hozzájárulás, amely szerint a befizetett összeg előlegnek minősül. A közös képviselőnek éves beszámolót is kell készítenie, a tényleges adatok alapján elszámolást, a tényleges adatokat is a tulajdoni hányadok alapján felosztani, a tervezett és tényleges adatok közötti különbözetet ténylegesen rendezni (a túlfizetést visszafizetni). A társasház nem képezhet eredményt, mert a közös költséggel megegyezik a bevétele. A közös képviselők jelentős része azonban nem veszi figyelembe sem a számviteli, sem a társasházi törvény előírásait. Nincsenek tisztában azzal, hogy a számviteli beszámolót is el kell készíteniük, a közgyűlés elé kell terjeszteni és elfogadtatni. Erre alapozva elkészíteni a következő évi költségvetési tervet. A közös képviselők gyakorlata nemcsak jogszabályellenes, de jelentős tulajdonosi érdeksérelmet is okoz azáltal, hogy a tulajdonosokon úgy követelnek közösköltség-előleget, hogy nem számolnak el velük az előző évi többletbefizetéseikkel. Kérem észrevételeim megerősítését!
Részlet a válaszából: […] ...a közös költséghez való hozzájárulás összegét – a tulajdonostársak nevének feltüntetésével -, a külön tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek szerinti bontásban.A költségvetési javaslat azonban elsősorban nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Szokásos piaci ár nyilvántartása

Kérdés: Egy 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft.-nek kell-e transzferár-nyilvántartást készítenie, vagy vonatkozik rá az a kitétel, hogy nem kell nyilvántartást vezetnie annak az adózónak, amelyben az állam közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] ...alapíthatnak [52. § (1) bekezdése].Gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb államigazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, agazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Szakképzési hozzájárulás közalapítványnál

Kérdés: Kiemelkedően közhasznú közalapítványnak kell-e szakképzési hozzájárulást fizetnie, s ha igen, melyik évtől?
Részlet a válaszából: […] ...2. § (1)-(2) bekezdése szerint szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldi székhelyű gazdasági társaság, szövetkezet, lakásszövetkezet, iskolai szövetkezet, az iskolai szövetkezeti csoport kivételével, állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Regisztrált mérlegképes könyvelő egyéb szervezetnél

Kérdés: Az Szt. szerinti egyéb szervezet könyvviteli szolgáltatását végző személynek kell-e engedéllyel rendelkeznie? Úgy tűnik, csak a vállalkozóknál könyvviteli szolgáltatást végzőnek kell engedéllyel rendelkeznie, például egy társasház könyvelését végző személynek, szervezetnek nincs szüksége ilyen engedélyre?
Részlet a válaszából: […] ...két üzleti év átlagában, ennek hiányában az üzleti évben várhatóan a 10 millió forintot meghaladja.Amennyiben a társasháznak, a lakásszövetkezetnek, az alapítványnak stb. nincs vállalkozási tevékenysége, vagy van vállalkozási tevékenysége, de annak értéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Víziközmű-társulat számvitele

Kérdés: Melyek a víziközmű-társulat beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségére vonatkozó előírások?
Részlet a válaszából: […] ...nem a saját tőkével szemben kell elszámolni, és annak az átadását sem saját tőkét csökkentő tételként. Nem ismerjük a lakáskasszával kötött szerződést, annak konstrukcióját sem, így erre nem tudunk válaszolni. Az érdekeltségi hozzájárulást elő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

Kinek kötelező áttérni kettős könyvvitelre?

Kérdés: A betéti társaságnak, illetve az alapítványnak, az egyéb szervezetnek 2003. év után át kell-e térnie a kettős könyvvitelre?
Részlet a válaszából: […] ...a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet rendelkezik.A hivatkozott kormányrendelet hatálya alá tartozik – többek között – a lakásszövetkezet, a társasház, a társadalmi szervezet, a köztestület, az alapítvány, ideértve a közalapítványt (a továbbiakban:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.