20 cikk rendezése:
1. cikk / 20 Lakóingatlanok építésének elszámolásai
Kérdés: Társaságunk saját telekre ikerházas lakóingatlanokat épít, amelyeket magánszemélyek részére fog értékesíteni. A kivitelezés várhatóan 2 évig tart, amelyhez alvállalkozót is igénybe veszünk. Az építkezés során alkalmazott számviteli nyilvántartás az alábbi: A telket az áruk között tartjuk nyilván. A felhasznált anyagokat és alvállalkozókat a felmerüléskor költségként számoljuk el, a mérlegfordulónapon a saját termelésű készletek állományváltozása számlával szemben befejezetlen termelésként állományba vesszük (T 23 – K 581). Amikor a lakás elkészül, átvezetjük a késztermékek közé (T 25 – K 23). A lakások értékesítésekor a telekrész kivitelezését elábéra könyveljük (T 814 – K 26), a lakás önköltségének a kivezetését (T 581 – K 25) számoljuk el a saját termelésű készletek állományváltozásával szemben. Helyes-e a fentiek szerinti könyvelési elszámolás, illetve az első és a második évben mely tételekkel csökkentheti társaságunk az iparűzési adó alapját? Az anyagköltség és az alvállalkozói költség figyelembe vehető a felmerülés évében iparűzési adót csökkentő tételként?
2. cikk / 20 Bejelentkezés az iparűzési adó hatálya alá
Kérdés: Be kell-e jelentkezni az iparűzési adó hatálya alá a vállalkozás székhelyétől eltérő településre az alábbi esetekben?
1. A vállalkozás a székhelyétől eltérő településen rendelkezik egy telekkel, melyen saját részre üzemcsarnokot és irodát építtet, ehhez alvállalkozókat is igénybe vesz. Az építkezés időtartama meghaladja a 180 napot.
2. A vállalkozás építési telket vásárol, melyekre lakóingatlanokat épít, amiket magánszemélyek részére kíván majd értékesíteni. Az építkezés időtartama meghaladja a 180 napot.
1. A vállalkozás a székhelyétől eltérő településen rendelkezik egy telekkel, melyen saját részre üzemcsarnokot és irodát építtet, ehhez alvállalkozókat is igénybe vesz. Az építkezés időtartama meghaladja a 180 napot.
2. A vállalkozás építési telket vásárol, melyekre lakóingatlanokat épít, amiket magánszemélyek részére kíván majd értékesíteni. Az építkezés időtartama meghaladja a 180 napot.
3. cikk / 20 Közös tulajdonú lakás értékesítésének iparűzési adója
Kérdés: A társasházunk közös tulajdonú lakást értékesített. IPA-köteles bevételnek minősül-e a nevezett bevétel, kell-e IPA-t fizetnünk utána? Amennyiben igen, mennyit?
4. cikk / 20 Lakásépítés eladásra
Kérdés: Lakásépítéssel foglalkozunk. Az építkezést 2017-ben kezdtük el. Eddig előszerződések révén előleget (+ foglalót) kértünk vevőinktől. 65 százalékos készültségi foktól végszerződéseink vannak. A részletfizetéseket továbbra is előlegként számlázom és könyvelem. Mivel a ház minden lakása 2019-ben lesz birtokba adható, ha addig a vevő kifizette a teljes vételárat, akkor kerül sor a végszámlára, az árbevételkénti elszámolásra. Mivel részben saját, részben alvállalkozók bevonásával építkezünk, az eddig felmerült költségeket a saját termelésű készletek között befejezetlen termelésként tartom nyilván. A telek az áruk között szerepel. Helyesen jártam el?
5. cikk / 20 Eladásra épített épületekhez kapcsolódó terhek elszámolása
Kérdés: Amikor a társaságok telket vásárolnak, többlakásos lakóépületet, sorházakat, lakóparkokat stb. hoznak létre, tereprendezést, közművesítést hajtanak végre, különböző hozzájárulásokat fizetnek, hitelt vesznek igénybe stb. Hogyan kell eljárni a kivitelezést végző fővállalkozónál, hogyan kell számlázni a végső tulajdonos felé? Lehet-e az alvállalkozói teljesítmények értékével csökkenteni a helyi iparűzési adó alapját?
6. cikk / 20 Eladásra szánt lakások alvállalkozói
Kérdés: Az építőipari cég új lakások előállításához vállalkozási szerződés alapján alvállalkozói munkákat vesz igénybe 2016-2017. években. A lakások értékesítése 2017-ben lesz. 2016-ban csupán bérbeadásból származik árbevétele. Figyelembe vehető-e az ilyen típusú alvállalkozói munka a helyi iparűzésiadó-alap megállapítása során? (A kérdező idézi a Htv. alvállalkozói teljesítések értéke értelmező rendelkezését!) Ha igen, elszámolható-e az eladásra szánt lakások kivitelezéséhez 2016. évben igénybe vett alvállalkozói munkák díja a 2016. évi bérbeadásból származó árbevétellel szemben, illetve a 2017. évi lakásértékesítésből származó árbevétellel szemben csak a ténylegesen 2017. évben végzett alvállalkozói munka értéke vehető figyelembe?
7. cikk / 20 Alvállalkozók – lakóingatlan építése
Kérdés: A Számviteli Levelek 328. számában a 6715. számú kérdésre adott választ azzal fejezték be: "Fontos! A válaszban a kérdésben említett alvállalkozókra hivatkoztunk. Meg kell azonban jegyezni, hogy a helyi iparűzési adó alapjának megállapítása során ezek a teljesítmények adóalapot csökkentő tételként nem vehetők figyelembe, mivel a Htv. előírása szerinti alvállalkozói teljesítményeknek nem felelnek meg". Úgy tűnik, hogy a válaszban hivatkozott szakasz ellentmondásban van a Htv. 52. §-ának 32. pontja szerinti előírással. Véleményünk szerint a lakóingatlan-építéshez a víz-gáz szerelésre, villanyszerelésre vagy külső vakolásra, szigetelésre kötött és elvégzett alvállalkozói munkák értékeivel csökkenthető a helyi iparűzési adó alapja.
8. cikk / 20 Rezsiköltség továbbszámlázása
Kérdés: A cég saját tulajdonú ingatlan bérbeadásával foglalkozik. A bérlőkkel kötött szerződés szerint az adott ingatlanhoz tartozó rezsiköltségszámlák a tulajdonos kft. nevére érkeznek, amelyeket a bérleti díjon felül továbbszámláznak a bérlők részére. A rezsiköltségszámlákat (víz, gáz, csatorna) a kft. a közvetített szolgáltatások között mutatja ki, a továbbszámlázott díjakat pedig árbevételként számolja el (a továbbszámlázás ténye tételesen kimutatható). Iparűzési adó szempontjából helyesen járunk el, ha a beérkező rezsiszámlákat a közvetített szolgáltatások között mutatjuk ki, és ennek megfelelően csökkentjük az iparűzési adó alapját? A kft. az adott lakások közös költségét is továbbhárítja a bérlőkre. A közös költség is elszámolható a közvetített szolgáltatások között?
9. cikk / 20 Bérelt raktár, az iratőrzés helye mint telephely
Kérdés: Cégünk több vállalkozás számára végez könyvelést, s bizonyos esetekben nem világos, hogy kell-e adott településen iparűzési adót fizetni. Van olyan társaság, amelyik bérelt raktárban tárolja termékeit, továbbá olyan ügyfél is előfordul, amelyik más vállalkozástól logisztikai szolgáltatást rendel meg beszerzett készletei és az elkészült termékek tárolása, kiszállítása érdekében. Előfordul olyan eset, amikor a cégiratok őrzése az ügyvezető tulajdonos saját lakásában, az általa rendelkezésre bocsátott helyiségben történik, máskor pedig az iratokat – különmegállapodás alapján – cégünk őrzi, tárolja.
10. cikk / 20 Lakóházépítés eladási céllal
Kérdés: Ügyfelem eladási célzattal többlakásos épületet építtet. Félkész épületet vásárolt, a befejező munkálatokat generálkivitelező végzi. Ezenkívül műszaki ellenőrzés címén veszünk igénybe külső szolgáltatást. Hogyan kell könyvelni a fenti számlákat, a félkész épület vételárát? Saját termék vagy áru, anyag? Az építésre felvett hitel kamatát és árfolyam-különbözetét rá lehet tenni az ingatlan értékére? Eladáskor miként vonható le a bekerülési érték a helyi adó alapjából? Az értékesítési külön költségeket miként kell könyvelni?
