Prémium, jutalom elhatárolása

Kérdés: Vállalatunk nagykereskedelmi cég, ahol kiemelkedően jó lesz a forgalom idén. Ez már most látszik. Ügyvezetőnk erre hivatkozva 2022-ben szeretné jutalmazásban részesíteni a kereskedelmi osztályok dolgozóit. A döntés megszületett, és szeretnénk elhatárolni még 2021-re ennek a személyi jellegű költségét. A döntést azzal indokolnánk, hogy az idei évi forgalom után kapnák a kollégák a jutalomutazást, és a döntés és értékelés még 2021-ben megtörtént. A fejtörést és a bizonytalanságot az okozza, hogy a juttatás formája utazás, aminek a jövőbeni összege eléggé kérdéses, illetve a hírek szerint a szocho összege is változhat. Tehát az elhatárolandó járulék összege is kérdéses. Helyesen járunk-e el, ha ezeket a személyi jellegű költségeket még 2021-ben elhatároljuk a várható költség szintjén, vagy a költséget csak az utazás teljesülésekor számoljuk (számolhatjuk el?)
Részlet a válaszából: […] ...előző évi munka értékelése alapján adható jutalom, az előre meghatározott feladatok teljesítése alapján fizethető prémium, amelyet a mérlegfordulónapig nem bíráltak el, amelynek név szerinti összegét a jóváhagyásra jogosult testület – a mérlegfordulónapot követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Káresemény elszámolása

Kérdés: Káreseményekkel kapcsolatosan felmerülő javítási, helyreállítási, mentési munkák ráfordításait költségként vagy egyéb ráfordításként kell elszámolni? Lehet-e egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy mikor költség, mikor ráfordítás?
Részlet a válaszából: […] ...költségei).Az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján az egyéb ráfordítások között kell elszámolni az üzleti év mérlegfordulónapja előtt bekövetkezett, a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált káreseménnyel kapcsolatos kifizetéseket,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Üzletrész visszavásárlása és újbóli eladása

Kérdés: A kft. egyik kilépő tagjától visszavásárolta üzletrészét a névérték kétszereséért (a különbözet adóját a vásárláskor levonta, bevallotta, megfizette). A megvásárolt üzletrészt egy éven belül szeretnék eladni, amelyet a bent maradó tagok vásárolnának meg – a terv szerint – névértéken. A társaság saját tőkéje jelenleg a jegyzett tőke háromszorosa. Az üzletrész fenti értékek melletti eladása a vevőknél milyen adóköteles jövedelmet keletkeztet, és azt milyen adó- és járulékkötelezettségek terhelik? Az eladáskor szükséges-e közbenső mérleget készíteni? Az eladás következtében keletkezett veszteség a társaságiadó-alap tekintetében miként viselkedik?
Részlet a válaszából: […] ...esetében a visszavásárolt üzletrésznek a benn maradó tagoknak történő átadásakori piaci érték, jellemzően az ezen időponttal (mint mérlegfordulónappal) elkészített közbenső mérleg szerinti saját tőkének az üzletrész névértékére jutó része. [Az Szt. 21...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...a pályázatok utófinanszírozásának gondjai ezzel a módosítással enyhülhetnek, feltéve hogy a teljesítés az adott üzleti év mérlegfordulónapjáig megtörtént, ezt követően az elszámolást elkészítették, benyújtották a támogató, a pályázatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Prémium, jutalom elhatárolása

Kérdés: Mitől függ az, hogy az előző üzleti évhez kapcsolódó prémium, jutalom az előző üzleti év mérlegében a beszámolókészítéskor passzív időbeli elhatárolás lesz, vagy pedig céltartalékot kell rá képezni?
Részlet a válaszából: […] ...előző évi munka értékelése alapján adható jutalom, az előre meghatározott feladatok teljesítése alapján fizethető prémium, amelyet a mérlegfordulónapig nem bíráltak el, amelynek név szerinti összegét a jóváhagyásra jogosult testület – a mérlegfordulónapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Apanap elszámolása

Kérdés: Társaságunk tb-kifizetőhely. Hogyan kell könyvelni az "apanapot" és a járulékait, és hogyan a Magyar Államkincstár által utalt összeget?
Részlet a válaszából: […] ...384 – K 967). Mivel az igénylés negyedévenként,a negyedév utolsó napjáig nyújtható be, a tárgyév negyedik negyedévére igényeltés a mérlegfordulónapot követően kiutalt összeget természetesen a tárgyévrekell egyéb bevételként az aktív időbeli elhatárolásokkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.

Szakképzési hozzájárulás visszaigénylése

Kérdés: Társaságunknak a szakképzési hozzájárulás elszámolásakor visszaigénylése van, mivel a felmerült költségek összege meghaladta a bérköltség 1,5 százalékát. A felmerült költségeket készletre vettük, majd ezt az értéket az 564. számlával szemben kivezettük. Helyes-e az a további tétel, mely szerint a visszatérítés összegét a cég egyéb bevételként számolja el?
Részlet a válaszából: […] ...társaság részérevisszatérítik, akkor azt a visszaigénylés időpontjával (a mérlegkészítésidőszakában történő visszaigényléskor a mérlegfordulónappal) elő kell írnikövetelésként az egyéb bevételekkel szemben. Tehát a kérdésre a válasz az, hogyigen.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.

Beruházás részben vásárlásból, részben saját vállalkozásban

Kérdés: Használt gépekből kibontott különböző részegységeket szereztünk be, amelyeket a beruházási számlára könyveltünk. Ahhoz, hogy ezen gépek működőképesek legyenek, egyes alkotóelemeiket ki kellett cserélni, más elemeiket lakatosrészlegünk készítette el. A csereanyagokat és a gépek működéséhez szükséges egyéb elemek elkészítéséhez szükséges anyagokat anyagköltségként számoltuk el (a társaság készletnyilvántartást nem vezet), a lakatosrészlegben felmerült bért pedig bérköltségként. A leírtak szerint felhasznált anyagok költségét és a részleg kapcsolódó bérköltségét aktivált saját teljesítményként vegyük figyelembe a befejezetlen beruházások között? (A társaság az eredménykimutatást összköltségeljárással készíti.) A kérdésben leírt könyvelés helyes-e? A lekötött tartalék a befejezetlen beruházásra igénybe vehető-e? Aktiváláskor milyen érték alapján kell az áfát megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...és annak járulékait (a közvetett bérek arányos részét, abérjárulékokat).A saját előállítású eszközök aktivált értékét amérlegfordulónaphoz kapcsolódóan akkor is meg kell állapítani, ha az aktiválás,a működő állapotba hozás munkái még nem fejeződtek be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 8.

Káresemény utáni javítási költségek elszámolása

Kérdés: A cégautó káresemény utáni javítási költségét – mint ahogyan az 1897. kérdésre adott válaszban írták – a társaság igénybe vett szolgáltatás költségeként könyveli (T 523 – K 454). Más szakirodalomban viszont azt olvastam, hogy a káreseményekkel kapcsolatos kifizetéseket a 8631. számlára kell könyvelni, hivatkozva az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének a) pontjára. Mi a helyes könyvelési tétel?
Részlet a válaszából: […] ...[T523 – K 454].Az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján: az egyébráfordítások között kell elszámolni az üzleti év mérlegfordulónapja előttbekövetkezett, a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált káreseménnyelkapcsolatos kifizetéseket, elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.

Önköltségszámítás norma alapján

Kérdés: Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint a saját termelésű készleteknél az előállítási költség lehet a norma szerinti közvetlen önköltség, a befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége pedig a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a teljesítési fok alapján arányosítással is meghatározható. De hogyan kell a norma szerinti közvetlen önköltséget meghatározni? Milyen feltételei vannak? A norma szerinti közvetlen önköltség meghatározásának módszerével a szakirodalomban még nem találkoztam.
Részlet a válaszából: […] ...közben; utókalkuláció: a termék-előállítás, a szolgáltatásnyújtás befejezésekor.Az utókalkuláció sajátos esete a mérlegfordulónapon meglévő befejezetlen termék-előállítás, szolgáltatásnyújtás közvetlen önköltségének megállapítása.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.
1
2