Fel nem vett jövedelem járuléka, adója

Kérdés: Kft.-tag nem vesz fel jövedelmet, milyen járulékokat és adókat kell fizetni utána? 2009. évben alakult egyszemélyes kft. tagja, aki egyben a kft. ügyvezetője is. A tagnak máshol nincs semmilyen jogviszonya, ezért – tudomásom szerint – a most alakult kft.-nek kell megfizetni az adókat és járulékokat. Kérdésem, hogy pontosan ilyen esetben mi a járulékok alapja, és milyen adót vagy járulékot kell megfizetni utána a kft.-nek? Továbbá a kft. hogyan számolja el a könyveiben ezeket az összegeket? Főképpen arra keresem a választ, ha olyan járulékot vagy adót kell a kft.-nek megfizetni a tag helyett, melyet más esetben a kifizetésre váró jövedelemből kell levonni, akkor a kft. hogyan számolja el a könyvviteli nyilvántartásaiban? Kérném, hogy részletesen válaszolják meg a járulékok, adónemek nevét, alapját, százalékos mértékét és könyvviteli elszámolási módját, illetve hogy van-e olyan járulék vagy adónem, melyet a kft. tagjának a kft. részére meg kell térítenie, mivel nincs kifizetett jövedelem, melyből ezt le lehetne vonni?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjjárulék mértéke:a) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alátartozó biztosított esetében 9,5 százalék,b) magánnyugdíjpénztár tagja esetében 1,5 százalék.A társas vállalkozó által fizetendő egészségbiztosításijárulék mértéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 7.

Versenybírói díj és költségtérítés

Kérdés: Egy közhasznú egyesület a magyar bajnoki versenyrendszerben csapatot indít. Az egyesület tagja az országos szakszövetségnek, tagságának éves tagdíjfizetési kötelezettségével tesz eleget, ezáltal nevezhet a bajnokságba. A bajnoki idény sorsolását és a játékvezető küldését az országos szakszövetség végzi. A sorsolás alapján kijelölt időpontokra a versenykiírásban megjelölt díjazás alapján a szövetség kiküldi a kijelölt versenybírót, akinek a bírói díja a mérkőzés napján, a hazai pályán szereplő csapatot terheli. A bírói díj két tételből áll, a versenykiírás szerint előírt játékvezetői díjból és – vidéki bíróküldés esetén – a költségelszámolásból. A kifizetésre a szövetség által rendszeresített formanyomtatvány kitöltése alapján kerül sor. A bírói díj 5-20 E Ft közötti összeg/mérkőzés, és ha van útiköltség-térítés, mely vasúti jegyek és készpénzfizetési számla alapján, vagy gépjármű-elszámolás az APEH által közzétett üzemanyagárak alkalmazásával kerül kifizetésre. Kérdések: A kiküldő és a kifizető személye ez esetben eltérő, ilyenkor erre az egy napra keletkezik-e a versenybírónak (a versenybíró nem egyéni vállalkozó) biztosított jogviszonya? Az egyesület által kifizetendő bírói díjat milyen levonások terhelik? A bruttó bírói díj után terheli-e a kifizetőt a 11%-os egészségügyi hozzájárulás, ha ez alapján nem merül fel biztosítási jogviszony? Milyen bevallási és adatszolgáltatási kötelezettsége származik a kifizetőnek a versenybírói díj után? Milyen bevallási, levonási és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a szövetségnek a fenti események szerint abban az esetben, ha a teljes bajnoki idényre a nevezési díj mellett befizetteti a részt vevő egyesületekkel a bírói díjat és a hozzá kapcsolódó járulékokat, majd az idény során a szövetség fizeti ki a bírói díjakat a sorsolás szerinti időpontokban?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjjárulék mértékea) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alátartozó biztosított esetében 9,5 százalék,b) magánnyugdíjpénztár tagja esetében 1,5 százalék.A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulékmértéke 6 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 29.

Személyes közreműködés díj fizetése nélkül

Kérdés: A kft. tagja tagi jogviszonyban látja el feladatát. Veszteséges a vállalkozás, ezért januártól nem vesz ki jövedelmet. Úgy tudom, a minimálbér után akkor is kell fizetni a járulékokat. Milyen járulékot kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...után társadalombiztosítási járulékfizetésére kötelezett. A társas vállalkozó egészségbiztosítási ésnyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztár tagja nyugdíjjárulékot és tagdíjat)fizet. A– 29 százalékos társadalombiztosítási járulék,– 6...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.

Magyar munkavállalók külföldön

Kérdés: Belföldi vállalkozás külföldön telephelyet létesít. A magyar munkavállaló megkapja a munkavégzési engedélyt. Külföldön kapja a fizetését, milyen árfolyamon tudom lekönyvelni a bért és a járulékokat? Belföldön hogyan lesz biztosított, ha külföldön fizeti a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...az állami adóhatóság Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételekszámlájára, a 8 százalék tagdíjat az érintett magánnyugdíjpénztár részére megnyitotttagdíjbeszedési számlára kell megfizetni. Amennyiben a munkavállaló külföldi pénznemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.

Társas vállalkozó járulékterhei

Kérdés: 36 órás alkalmazottunk, aki után minden járulékot (és 1950 Ft ehót) fizetünk, 2008. december 1-jétől egy betéti társaság társas vállalkozója (beltagja) lett. Személyesen a bt. tevékenységében csak olyan mértékben közreműködik, hogy minimális adminisztratív munkát végez, de termelőtevékenységet nem. Jövedelmet nem kap, kell-e esetleg valamilyen adót, járulékot, ehót fizetni-e a bt.-ben (illetve a társaságnak utána)? Ez a kolléga egy kft. végelszámolója is lesz, ahonnan 100 E Ft megbízási díjban részesül majd havonta. (A végelszámoló költségeket a kft. felé nem fog elszámolni.) A végelszámolás alatt lévő kft.-nek milyen járulékokat kell fizetnie utána?
Részlet a válaszából: […] ...után társadalombiztosítási járulékfizetésére kötelezett. A társas vállalkozó egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot(magánnyugdíjpénztár tagja nyugdíjjárulékot és tagdíjat) fizet. A– 29 százalékos társadalombiztosítási járulék,– 6...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.

Járulékfizetés a betéti társaságnál

Kérdés: A bt. beltagja munkaviszonyban áll, a kültag pedig GYED-en van. Hogy érinti őket a járulékfizetés?
Részlet a válaszából: […] ...terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj) fizetik.A nyugdíjjárulék mértéke attól függ, hogy a biztosítotttagja-e magánnyugdíjpénztárnak vagy sem. Aki nem tagja pénztárnak, az 2008.január 1-jétől 9,5 százalékos nyugdíjjárulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Bejelentkezés, adózás (eva)

Kérdés: Egy beltaggal és egy kültaggal 1999 óta működő bt. (a beltag 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik) bejelentkezhet-e az evába, és ha igen, az milyen adó- és járulékterheket jelent?
Részlet a válaszából: […] ...napra a minimálbér harmincadrészét kell figyelembe venni.A biztosított társas vállalkozó 8,5 százaléknyugdíjjárulékot, vagy ha magánnyugdíjpénztár tagja, 8 százaléknyugdíjjárulékot és 0,5 százalék nyugdíjjárulékot, továbbá 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Szja levonása a szerzőtől

Kérdés: Könyvkiadással foglalkozó kft. kéziratot vásárol a kézirat felhasználási jogával együtt. Milyen módon vonja le az szja-t a kiadó a szerzőtől? Alkalmazható-e rá az Szja-tv.-ben meghatározott, az ingó dolog értékesítésére vonatkozó előírás?
Részlet a válaszából: […] ...százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot. Azonban a Tbj-tv. 24. §-ának (2) bekezdése szerint a 8 százalékos mértékű (magánnyugdíjpénztár tagja esetében 2 százalék) nyugdíjjárulékot az egyéni járulék naptári évre tervezett felső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.

A kft. által viselt életbiztosítási díj adó- és járulékterhei

Kérdés: A kft. teljes egészében viseli néhány – név szerint megnevezett – dolgozójának életbiztosítási díját, amit természetbeni juttatásnak minősített. A 44 százalékos személyi jövedelemadón felül milyen járulékfizetési kötelezettség terheli az így kifizetett összeget?
Részlet a válaszából: […] ...díja, amely alapján a biztosító szolgáltatása magánszemélyt biztosítottként vagy kedvezményezettként illet meg, ide nem értve a magánnyugdíjpénztár által biztosítóintézettől történő járadékvásárlás ellenértékét, valamint a kifizető által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Szellemi szabadfoglalkozásúak adó- és járulékterhei

Kérdés: "7-es adószámmal" rendelkező személy nyelviskolában nyelvoktatást vállal. A megállapított óradíjakkal számláz. Főállású munkaviszonya van. Havonta számláz. Adóelszámolását tételes költségelszámolással rendezi. Nyilatkozott a nyelviskola felé, hogy a részére kifizetett díj 50%-át tekintsék adóalapnak. Ezt a nyilatkozatot a nyelviskola nem fogadta el, a teljes ellenértékről kéri a számlát, és a kapcsolódó adók és járulékok befizetését neki kell rendezni. A kifizetőnek milyen járulékfizetési kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] ...az előbbi vizsgálat eredményeképpen a megbízott biztosítottnak minősül, akkor nyilatkoztatni kell arra vonatkozóan is, hogy tagja-e magánnyugdíjpénztárnak. Ha igen, akkor nem 8 százalék, hanem 2 százalék nyugdíjjárulékot kell levonni tőle, ugyanakkor további...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.
1
2