Vagyontárgyak átadása egyéni cég tulajdonába

Kérdés: Az egyéni vállalkozó 2021. november 1. napon egyéni cég alapítását határozta el. Az egyéni cég alapítását készítő ügyvéd vagyonmérleg-tervezetet kért az átalakuláshoz, amelyet meg is kapott, ezeket megküldte a Cégbíróságnak. Az egyéni céget 2021. november 30. nappal jegyezték be. Az egyéni cég alapító okiratában a társaság jegyzett tőkéjeként 3.000.000 Ft lett megállapítva, mely teljes egészében pénzbeli hozzájárulás. A vagyonmérlegben meghatározott eszközökre vonatkozóan az alapító okirat semmilyen információval nem rendelkezik, annak értékét nem tartalmazza. Az egyéni vállalkozó az eszközöket – tárgyi eszköz, készlet, követelés, pénzeszköz – az egyéni cég tulajdonába szándékozta adni, ahogyan azt a vagyonmérlegben kimutatta, de az alapító okirat erre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz.
1. Ha módosításra kerülhet az alapítói okirat a bejegyzést követően azzal, hogy az egyéni vállalkozó az eszközöket az egyéni cég tulajdonába adja, elfogadható-e az?
2. Jól tudjuk-e, hogy a tárgyi eszközök után illetékfizetési kötelezettség áll fenn, illetve amennyiben az egyéni cég alapító okirata módosítható, abban az esetben nem terheli áfafizetési kötelezettség az egyéni cégbe adott eszközöket?
3. Amennyiben nem fogadható el az alapító okirat módosítása, abban az esetben az egyéni vállalkozó a megszűnés szabályai szerint kell, hogy eljárjon?
Részlet a válaszából: […] ...el nem számolt, a tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása szerinti nettó értéke vállalkozói költségnek minősül. Egyebekben a megszűnésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A megállapított jövedelmet a magánszemély az adóévre vonatkozó egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

MRP működési költségeire átadott pénzeszközök

Kérdés: Az MRP alapszabálya szerint az alapító köteles megtéríteni az MRP-szervezetnél felmerült, tételes nyilvántartással alátámasztott működési költségeket. Hogyan kell könyvelni a zrt.-nél a működési költségekre átadott pénzeszközöket, és milyen adókötelezettséget von ez maga után?
Részlet a válaszából: […] ...törvény (MRP-tv.) 24/G. §-ának (2) bekezdése szerint az MRP megindításával, az MRP-szervezet megalakulásával, működésével és megszűnésével összefüggő (így különösen a székhely fenntartásából, a vezető tisztségviselők, a munkavállalók díjazásából,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Vagyonkezelés – kezelt vagyon kivezetése

Kérdés: Több fenntartóváltás következtében az utolsó esetben a vagyonkezelés megszűnésekor nem történt meg a tárgyi eszközök (ingatlanok) kivezetése. Mivel soha nem volt a társaság tulajdonosa, csak vagyonkezelő, addig jogosan volt nyilvántartva, illetve az értékcsökkenés elszámolva. Mivel nem saját tulajdon nem lehet a könyvekben, hogyan lehet kivezetni? Kinek az engedélye szükséges ehhez?
Részlet a válaszából: […] ...társaság jogszabályellenesen járt el akkor, amikor a vagyonkezelés megszűnésekor a tárgyi eszközöket a könyvekből nem vezette ki. A jogszabályellenes helyzet megszüntetéséhez senkitől nem kell engedélyt kérni. (Sőt ezt a helyzetet egy szigorú adóellenőrzés meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Saját tőke hiánya

Kérdés: A kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint, a saját tőke 2,5 millió forint. Milyen lépéseket kell tenni a saját tőke pénzbefizetéssel történő rendezésére? Szabad pénzeszköz a pénztárban rendelkezésre áll.
Részlet a válaszából: […] ...vagy a törzstőke leszállításáról, mindezek hiányában a társaság átalakulását, egyesülését, szétválását vagy jogutód nélküli megszűnését kell elhatározni.A saját tőke hiányának rendezésére a pénztárban rendelkezésre álló pénzeszközök nem alkalmasak, azok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Elszámolás átalakuló társaságtól megváló taggal

Kérdés: A kft. taggyűlése rt.-vé történő átalakulását tervezi. Ezzel azonban az egyik tag nem ért egyet, ezért az átalakuláskor megválik a társaságtól. Az átalakulási törvény szerint a társaságtól megváló taggal el kell számolni. Hogyan kell megállapítani a megváló tagot megillető járandóságot?
Részlet a válaszából: […] ...vagyonhányadot, és ennek a kiadási módját. Az elszámolás során a megváló tag járandóságát a tagnak a jogelőd jogutód nélküli megszűnése esetén járó vagyon mértékében kell meghatározni. Ha a tag járandóságát a létesítő okirat rendelkezése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Pótbefizetés végelszámoláskor

Kérdés: Végelszámoláskor mi a sorsa a pótbefizetés összegének, amelyet lekötött tartalékként tartunk nyilván? A pótbefizetés, amennyiben a vállalkozás felosztható vagyonnal nem rendelkezik, nem elengedett követelés a tulajdonosok részéről, mert az a saját tőke részévé vált? A végelszámolást lezáró beszámolóban össze kell vezetni a negatív eredménytartalékot a lekötött tartalék pótbefizetés miatti összegével?
Részlet a válaszából: […] ...időszaka alatt, akkor a Ptk. 3:207. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. E szerint a társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonból először a pótbefizetéseket kell visszatéríteni, majd a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.

Vállalkozásból kivont jövedelem bevallása

Kérdés: Végelszámolás esetén a vagyonfelosztási javaslat szerinti, s a jegyzett tőke bekerülési értékén felüli vállalkozásból kivont jövedelmet a zárómérleg hónapjára vonatkozó 08-as bevallásban kell bevallani. Szja- és ehovonzatát a zárómérleg időpontjáig pénzügyileg rendezni is kell úgy, hogy a zárómérlegben már – mint kötelezettség – ne szerepeljen? Minderről igazolást kell adni a tagnak?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem megszerzésének időpontja az Szja-tv. 68. §-a (8) bekezdésének a) pontja alapján a társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén az utolsó üzleti évről készített mérleg, zárómérleg mérlegfordulónapja. Ez végelszámolás esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.

Tagi kölcsön elengedése helyett más

Kérdés: A bt. egyedüli kültagja 2007-ben elhunyt. Sajnálatos módon 1 éven belül nem sikerült helyette új kültagot beléptetni. Az ügyvédtől kapott tájékoztatás alapján 2008. november 20-án megindult a társaság kényszer-végelszámolása. Ennek ténye és indoka a cégkivonaton feltüntetésre került. A bt. az elmúlt években veszteségesen üzemelt, az egyedüli beltag kölcsönnel finanszírozta a működését. Végelszámolás esetén a bt.-nek kötelezettsége nem maradhat. A 1,5 millió forint tagi kölcsön rendezésére milyen lehetőségek maradnak? A tag elengedi követelését? De akkor 21% illetéket, 4% különadót kell fizetnie. A végelszámolást átminősíti felszámolássá? Ami legalább 300 E Ft költséggel jár. Vagy 2007-ben az ügyvezető gépkocsijából elloptak társasági tulajdonba tartozó optikai anyagokat és árukat 1 millió Ft értékben. Az ellopott anyagokat, valamint a lejárt szavatosságú anyagokat a bt. 2,5 millió forint értékben rendkívüli ráfordításként számolta el. Mivel a kár gondatlanságból következett be, járható-e, hogy a beltag a tagi kölcsönnel megegyező összegű kártérítést fizet a bt.-nek, és így a követelés és a kötelezettség összevetésre kerül? Az illetéktörvény módosítása érinti-e az előbbiekben leírtakat? Van esetleg más megoldás is?
Részlet a válaszából: […] ...alapján megindult a társaságkényszer-végelszámolása. A kényszer-végelszámolás oka az, hogy a Gt. szerint abt. jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be: a bt. kültagjaelhalálozott, és a kültag kiválásától (elhalálozásától) számított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon elszámolása

Kérdés: A kft. közhasznú alapítványt hozott létre, amelyhez az alapítói vagyont pénzben, valamint telek formájában adta át. Az alapítvány bejegyzésre került. Helyesen járt-e el az alapító, ha a rendelkezésre bocsátott vagyont a befektetett pénzügyi eszközök között számolta el?
Részlet a válaszából: […] ...célú alapítvány támogatására köteles fordítani. Az alapítóokirat természetesen nem rendelkezhet úgy, hogy a közhasznú alapítványmegszűnésekor a rendelkezésre bocsátott vagyont az alapító visszakapja. (Nagy avalószínűsége – az alapítvány céljából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 8.

Elszámolási kötelezettség az elszámolásra kiadott pénzeszközökkel

Kérdés: A kft. alkalmazottai (akik a kft. tulajdonosai is) rendszeresen vesznek fel a cég pénztárából 1-5 millió Ft-os összegeket elszámolásra. Bizonyos idő múlva ezt ugyan visszavételezik, de az alkalmazottak a felvett öszszegnél kisebb összegű vásárlásokat produkálnak. Így az elszámolásra kiadott összeg folyamatosan nő. Az elszámolásra kiadott összegek nagyságát a cég nem szabályozta. Jó ez így? Vagy a leírt gyakorlat a tulajdonosoknak adott kölcsönt leplez? Vagy netán a házipénztár hiányát akarják ezzel eltüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemadó. Az adót a kifizetőnek (akft.-nek) adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévbenmegszűnt, akkor a megszűnés napjára – kell megállapítani, megfizetni,bevallani. Amennyiben a kft. e kötelezettségének nem tett eleget, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.
1
2