Aszálykár

Kérdés: Mikor beszélünk aszálykárról? Van százalékban meghatározott terméskiesés, amikor számolhatunk vele? A kárenyhítési alap a 30%-os terméskiesést nevezi térítési igényre jogosultnak, és aszálykárosnak a növényt.
Részlet a válaszából: […] ...sem számviteli, sem adótörvényhez kapcsolódó problémának. Így a válaszban csak a legfontosabb jogszabályi előírásokra utalunk.A mezőgazdasági termést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről a 2011. évi CLXVIII. törvény rendelkezik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.

Mezei leltár értékének meghatározása

Kérdés: Mezőgazdasági üzem mezei leltár értékének meghatározásakor – ha saját termelésű vetőmagot használnak fel, és ennek önköltsége (a kedvezőtlen időjárás miatt) lényegesen meghaladja a vásárolható vetőmag árát – az irreális önköltséget, vagy egy reális, értékesítés utáni értéket (árat) kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] Akérdés megválaszolásánál elsősorban nem abból kell kiindulni, hogy a mezeileltár közvetlen önköltsége irreálisan magas. A kérdésben leírtak szerint amezei leltár magas önköltsége arra vezethető vissza, hogy a mezei leltár részétképezi a saját termelésű vetőmag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.

Kárenyhítési hozzájárulás és juttatás elszámolása

Kérdés: Mezőgazdasági szövetkezet könyvelőjeként kérdezem: a 32/2009. (III. 31.) FVM rendelet alapján fizetett kárenyhítési hozzájárulást egyéb ráfordításként, vagy az egyéb szolgáltatások költségeként kell-e könyvelni? A kárenyhítő juttatás egyéb bevétel lesz? Kell-e vele szemben a 8. számlaosztályba költséget átvezetni? Ha igen, milyen arányban? Amennyiben a 2009. évi aszálykár miatt kárenyhítési juttatásban részesülünk, és az elbírálás elhúzódása miatt ennek összege a mérlegkészítés időpontja után válik ismertté, illetve kerül folyósításra, mi a helyes eljárás? Elszámolni bevételként 2009. évre vagy 2010-re? Ez utóbbi esetben a terméskiesés értékét elhatároljuk?
Részlet a válaszából: […] ...mezőgazdaságot sújtó elemi károk hatásának enyhítésébenvaló termelői érdekközösség kialakítása, öngondoskodó felelősségük megerősítéseés az állami segítség hatékonyabbá tétele érdekében alkotta az Országgyűlés a2008. évi CI. törvényt, és született meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Termelői hitelek adósságrendezése II.

Kérdés: Észrevétel a Számviteli Levelek 66. szám 1395. kérdésre adott válaszhoz. A 215/2002. Korm. rendelet alapján adott adósságrendezési támogatást a rendelet kitöltéséhez adott, az FVM által készített segédlet szerint nem fejlesztési célú juttatásként, hanem egyéb bevételként kell elszámolni. Tehát téves a válasz, miszerint a tőketartalékba kell helyezni. A 215/2001. Korm. rendelet 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja bevételnövelő és költségcsökkentő támogatásokról rendelkezik. A 215/2002. Korm. rendelet és a hozzá kiadott segédlet pedig – mint jogszabály – egyéb bevételkénti elszámolást ír elő. Kérem, hogy válaszukat vizsgálják felül és korrigálják.
Részlet a válaszából: […] ...Az FVM által kiadott segédlet így nem adhat az Szt. tételes előírásaival ellentétes tanácsokat sem.A 215/2002. Korm. rendelet a mezőgazdasági termelők éven belüli lejáratú hiteleinek adósságrendezési programjáról szól. A Korm. rendelet külön nem rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.