Tulajdonosnak, más személynek adott kölcsön

Kérdés: 2017-ben átvettük egy kft. könyvelését. A cég évek óta nyereséges, 39 millió Ft az eredménytartaléka. A pénztárban, illetve a bankban képződött összeget a tulajdonosnak, illetve más magánszemélynek adja kölcsönbe. A kamatot elszámolják. Ez az eljárás megállja-e a helyét egy NAV-ellenőrzéskor, vagy adóelkerülésnek minősíthetik? Meddig lehet ezt folytatni? Alkalomszerűen alkalmazva elfogadható?
Részlet a válaszából: […] ...bb) alpontja szerinti egészségügyi hozzájárulását nem vallotta be és nem fizette meg. A NAV így adóhiányt, adóbírságot és mulasztási bírságot, valamint késedelmi pótlékot állapíthat meg. Ennyiben beszélhetünk adóelkerülésről a kft. részéről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Közvetített szolgáltatás a számlán

Kérdés: Társaságunknál gyakran előfordul, hogy a számlán nem kerül feltüntetésre az, hogy "a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz". A közvetített szolgáltatás többi kritériumának az adott számlatétel megfelel, de így az iparűzési adó alapját nem tudjuk csökkenteni. Felmerült, hogy a fenti probléma elkerülése végett esetleg a számlán állandó tartalomként jelenítenénk meg "a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz" szöveget. Ha olyan számlán szerepel a közvetített szolgáltatást tartalmazó felirat, amely valójában nem az, jelenthet-e bármilyen adókockázatot, esetleg bírság kiszabására ad-e alapot?
Részlet a válaszából: […] ...kerülő közvetített szolgáltatás értéke, csalás az adófizetési kötelezettség csökkentése érdekében. Ez utóbbi adóhiányt, mulasztási bírságot és késedelmi pótlékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Adóköteles ügyletet adómentesnek számoltak el

Kérdés: A felek a közöttük létrejött ügyletet adómentesnek tekintették, ezért az eladó a számlát az áfa feltüntetése nélkül állította ki. Árbevételt könyvelt, áfát nem. Az adóhatóság utólag megállapította, hogy az ügylet adóköteles volt. Az eladó nem tudja a vevőt utolérni. Hogyan kell az adóhatóság megállapítását könyvelni? Módosul az árbevétel összege? Szíveskedjenek a könyvelés kontírozását bemutatni!
Részlet a válaszából: […] ...T 311 – K 467.Az áfahiányhoz kapcsolódóan könyvelni kell az adóbírságot (T 8632 – K 463 – 11), a késedelmi pótlékot, esetleg mulasztási bírságot (T 8632 – K 463-11), majd azok pénzügyi rendezését: T 468, 464-11 – K 384.A fizetendő áfa a vevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.

Feltételhez kötött 10 százalékos adómérték

Kérdés: Milyen viszonyban áll a 2009. 12. 31-én hatályos Tao-tv. 19. §-ának (3) szakasza szerint alkalmazható kedvezmény ugyanezen paragrafus (5) bekezdésével? Adóhiányra irányuló megállapítás alapja lehet-e, ha az adózó elmulasztja a lekötött tartalékba helyezést? Ha a lekötött tartalékba helyezést az adózó elmulasztja, de azt a soron következő beszámolójában, mint jelentős hibát kimutat, élhet-e az adóhatóság az adókedvezményre vonatkozó adóhiány megállapításával vagy mulasztási bírság kiszabásával?
Részlet a válaszából: […] ...alapján az adókülönbözetnek megfelelő összeg lekötött tartalékként történő kimutatásának elmulasztása miatt az adóhatóság mulasztási bírságot is vethet ki – álláspontunk szerint – az Art. 172. §-a (1) bekezdésének e) pontja és az Art. 172....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.

Evahiány a társasági adó hatálya alatt

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető evás bt.-t számlaadás elmulasztása miatt megbírságolt az adóhatóság, emiatt visszakerült a társasági adó hatálya alá. Megállapítottak jelentős összegű evahiányt is. A határozat már a társasági adós időszakban készült el. Hova kell könyvelni a megállapított evahiányt, hogy szerepeljen a mérlegben, figyelembe véve, hogy a bevételi nyilvántartás időszakában nem kellett mérleget készíteni?
Részlet a válaszából: […] ...alá, nyitómérleget kellett készítenie.Ha az evaalanyiság megszűnéséig (az Szt. hatálya alá történő visszatérésig) nemrendezte a mulasztási bírságot, akkor azt (annak az összegét) a nyitómérlegbenaz adóhatósággal szembeni kötelezettségként kellett kimutatni. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Visszatérítendő adóterhek elszámolása

Kérdés: Cégünknél az APEH átfogó ellenőrzést tartott a 2002-2004. évek vonatkozásában 2007-ben, amelynek során adóhiányt, adóbírságot, mulasztási bírságot, késedelmi pótlékot állapított meg, amelyet az APEH-határozat jogerőre emelkedését követően még 2007-ben megfizetett a cég. Mivel a hiba jelentősnek minősült, az adóhiányt 2002-2004. évekre könyveltük önrevízióként, a szankciókat pedig 2007-re. 2007. év végén az APEH-határozatot bírósági úton megtámadtuk. 2008. év végén a bíróság helyt adott kérelmünknek, és az APEH-et új határozat hozatalára kötelezte. Az új APEH-határozat 2009-ben várható a befizetett összegek visszafizetésével és késedelmi kamattal. Az APEH által visszatérítendő adóterhet és bírságokat hogyan és mely évekre kell elszámolni? Ezek a tételek a társaságiadó-bevallásban hogyan vehetők figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...összegűek a tárgyév adataival együtt (de elkülönítetten) szerepelnek.Az adóhiány következményeként fizetett (fizetendő)adóbírságot, mulasztási bírságot, késedelmi pótlékot az adóhatósági határozatjogerőre emelkedése időpontjával (az adott esetben 2007-ben)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.

Könyvelő, könyvvizsgáló utólagos felelőssége

Kérdés: A kft. rövidesen könyvelőt és könyvvizsgálót vált. Milyen utólagos felelőssége van a könyvelőnek és a könyvvizsgálónak abban az esetben, ha egy jövőbeni adóellenőrzéskor valami súlyosabb hibát, adóhiányt stb. találnak? Milyen törvény szabályozza a felelősségüket?
Részlet a válaszából: […] ...felvállalta-e azadóhivatal felé a cég képviseletét vagy sem. Így például, ha a könyvelő a kft. képviseletét vállalta,akkor – a mulasztási bírságot az adóhivatal a könyvelővel szembenérvényesíti (ezt a könyvelő a megkötött szerződés alapján – ha nem ő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.

El nem ismert szolgáltatás elszámolása

Kérdés: A kifogásolt számla elismert részének lekönyvelése költségként, levonható áfaként mennyiben sérti, illetve sérti-e a számviteli törvény előírásait? Helyesen jártunk-e el, és ha nem, milyen szankcióval járhat? A szolgáltató a vele kötött megállapodás feletti összegben számlázott. A számla egy részét (a szerződés szerinti részét) elismertük és kiegyenlítettük, a másik részét pedig kifogásoltuk. A szolgáltató a jogos összegről nem állít ki számlát.
Részlet a válaszából: […] ...leírtakból következően, a kérdező társaság az Szt. és azÁfa-tv. tételes előírásait megsértve járt el, amelynek következményekéntmulasztási bírság kiszabásán túlmenően még adóhiány megállapítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Az adószankciók átvállalása

Kérdés: Ha az ügyfélnél az adóhatóság az adótanácsadó, a könyvelő hibájára visszavezethetően adóhiányt állapít meg, annak áthárítása milyen adózási következményekkel jár? Hogyan érinti ez az szja-, illetve a társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] ...(8) bekezdése szerint az adóbevallást adótanácsadó, adószakértő ellenjegyezheti. Az ellenjegyzett, de hibás adóbevallás esetén a mulasztási bírságot az adóhatóság az adótanácsadó, adószakértő terhére állapítja meg. Ebben az esetben az ügyfélnél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Az ellenőrzés megállapításainak könyvelése

Kérdés: APEH-ellenőrzési jegyzőkönyvek, határozatok adóhiány-megállapításait, valamint az ezekhez kapcsolódó önellenőrzési tételeket hogyan helyes könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...Önellenőrzés esetén általában önellenőrzési pótlékot, adóellenőrzés esetén adóbírságot, késedelmi pótlékot, esetleg mulasztási bírságot kell megállapítani és könyvelni az önellenőrzéssel egyidejűleg, illetve az adóhatósági határozat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.