Támogatáshoz kapcsolódó költségek elszámolása

Kérdés: Ügyfelem GINOP-támogatást nyert ("Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása"), amelynek részei: De minimis támogatás, Regionális beruházási támogatás, Kis- és középvállalkozások vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás, Kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás. A projekt eredménye egy saját fejlesztésű egyedi gép prototípusának létrehozása, amely sorozatgyártásra lesz alkalmas (máshol). Létrejön saját forrásból és az igényelt támogatásból. A projekt során (eleje 2016, elszámolása várhatóan 2018) keletkezett eszközbeszerzések (amiből összerakják a gépet), a beléjük beépített szoftverek, közbeszerzési költségek, a szakmai megvalósításhoz kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások, anyagköltségek hogyan könyvelendők az évek során? Úgy gondoljuk, hogy az 5. Számlaosztályban elsődlegesen, majd év végén átvezetve azt a kísérleti fejlesztés aktivált értékeként, lekötött tartalékképzéssel, minden évben. Majd a prototípus elkészülte után átvezetjük a szellemi termékek közé. 2016-ban támogatási előleget is kaptunk. Azt hogyan könyveljük?
Részlet a válaszából: […] ...használati idejük alatt terv szerinti értékcsökkenési leírásként kell elszámolni. A projekt megvalósításában részt vevők közvetlen munkabérét és annak járulékát (a szociális hozzájárulási adót) a tényleges felmerüléskor kell az 5. számlaosztályban elszámolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.

Jogdíj adóalap-kedvezménye, szoftverkészítők bére

Kérdés: A kft. saját fejlesztésű szoftverek készítésével foglalkozik, 2 szoftverfejlesztő mérnökkel és 2 adminisztrációs munkákat végző személlyel. Az elkészült termékeket értékesítik, azokat bárki megveheti. A szoftverfejlesztőkből 1 fő munkaviszonyban, 1 fő 36 órás munkaviszony melletti társas vállalkozóként veszi fel jövedelmét. Az elkészített szoftver – mivel a saját tulajdonuk – értékesítésének bevétele "kapott jogdíj"-nak minősül-e? A jogdíj miatti társaságiadóalap-kedvezmény felső határa az adózás előtti eredmény. Más feltételnek nem kell megfelelni? A szoftverfejlesztők részére kifizetett munkabér és jövedelem (társas vállalkozónak) bérköltség, és ennek megfelelően a bérköltség 10+15%-át társaságiadó-kedvezményként lehet elszámolni. Van-e felső határa az ilyen címen igénybe vehető adókedvezménynek, a de minimis felső határát kivéve? Az év végén kifizetett jutalom is bérköltség, és ennek megfelelően ez után is jár az adókedvezmény?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének s) pontja szerintiadóalap-kedvezmény feltétele, hogy a kapott ellenérték a Tao-tv. 4. §-ának 20.pontja alapján jogdíjnak minősüljön. A fogalom szerint szerzői jog által védettmű esetében (a szoftver ilyennek számít) jogdíj: – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 5.

Kutatás-fejlesztési kedvezmények

Kérdés: Társaságunk (K+F) kutatási tevékenységet végez. Tevékenységünket az egyetem területén (bérleti szerződés) végezzük. Kutatásaink önálló projektek. Nyertes pályázataink elszámolását követően támogatásban részesülünk. A pénzügyileg beérkezett pályázati támogatásokat elhatároljuk. Adózás előtti eredményünk javára év végén a támogatási jóváírásokból (amely időbelileg elhatárolt) egyéb és rendkívüli bevételeket számolunk el az alábbi költségek összegével megegyezően: - Tárgyi eszköz tekintetében az adott évre elszámolt értékcsökkenés összegével megegyezően engedjük fel az időbeli elhatárolást. - Munkabér és egyéb forgóeszközök között elszámolt költségeinket pedig 100%-os összegben. K+F tevékenységünk eredményeként született szellemi termékeket aktiváljuk (közvetlen önköltségen). a) A Tao-tv. adóalap-csökkentő tételként sorolja fel a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatást. A (8) bekezdésben konkrétan felsorolja, mikor csökkentheti az adózás előtti eredményét a társaság. Helytálló-e az álláspontunk, miszerint társaságunk ezen adóalap-csökkentő jogcímmel nem élhet a pályázati támogatás tekintetében? b) A 22. § (9) bekezdése szerint az alapkutatás és a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között elszámolt bérköltség 10%-át lehet figyelembe venni adókedvezményként. Milyen feltételei vannak a kedvezmény érvényesítésének, és hogyan lehet ezen adócsökkentő tételt igénybe venni? Cégünk élhet-e vele? c Adóalap-csökkentő tételek között sorolja fel a K+F közvetlen önköltséget. Társaságunk igénybe veheti-e ezt az adóalap-csökkentő tételt? Cégünk melyik csökkentő tételt veheti igénybe (párhuzamosan)?
Részlet a válaszából: […] Az egyes kérdésekre a válasz a következő:a) A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja és a (8)bekezdése alapján helytálló az álláspont, hogy a társaság a kapott támogatássalnem csökkentheti az adózás előtti eredményét. b) A Tao-tv. 22. §-ának (9) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.

Mikro-, kis- és középvállalkozások járulékkedvezménye

Kérdés: Az egyik társaság az álláskeresők mikro-, kis- és középvállalkozásoknál történő foglalkoztatásának támogatási (járulékkedvezmény) kedvezményét szeretné igénybe venni. Az igénybevétel minden feltételének megfelel. Tájékoztatás szerint a 29% tb-t, a munkaadói járulékot és a tételes egészségügyi hozzájárulást nem kell megfizetnie. Kérdésem, hogy ebben az esetben hogyan kell könyvelni a költségeket? Ez a támogatás de minimis támogatásnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...alól.A munkáltató a kedvezményt – teljes munkaidőben történőfoglalkoztatás esetén – legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér 130 százalékának,részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén ezen összeg időarányos részénekmegfelelő járulékalap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.