Képernyő előtti munkavégzéshez szemüveg térítése

Kérdés: Cégünk az Szja-tv. alapján képernyő előtti munkavégzéshez szemüvegtérítést ad a dolgozónak. Ennek a könyveléséhez szeretnék segítséget kérni. A dolgozó az üzemorvostól származó igazolás alapján csináltat egy szemüveget. Ennek az árát kifizeti, és a cég nevére szóló számlát kér. A cég nevére szóló számlából viszont a cég csak 45.000 Ft szemüvegtérítést fizet a dolgozónak. Ebben az esetben hogyan kell könyvelni a számlát (egyáltalán kell-e könyvelni ilyenkor a számlát)? Hiszen a cég csak a 45.000 forintot fizeti belőle a dolgozónak, mi lesz a fennmaradó résszel? Lehet-e ezt a 45.000 forintot egyből könyvelni a pénztárral szemben úgy, hogy a számla lesz a pénztárbizonylat mögöttes bizonylata az összeg kifizetéséről? Ha nem, kérem a kontírozás bemutatását ebben az ügyben.
Részlet a válaszából: […] ...és biztonsági követelményeiről az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet rendelkezik. Ha ezen rendeletnek megfelelően a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveggel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Kft. tulajdonosa elajándékozza a kft. tulajdonában lévő ingatlant

Kérdés: A kft. tulajdonában van egy ingatlan (lakás), amelyet bérbeadással hasznosít. Ha a kft. tulajdonosa elajándékozza egyenes ági rokonának ezt az ingatlant, a kft.-t milyen adók terhelik? Társasági adónál az ajándékozott összeg és a könyv szerinti érték különbözete a társasági adó alapja? A magánszemélynél pedig megjelenik az illeték? Ugyanez az eset a kivaadózású kft. esetében, az ajándékozással keletkezett esetleges haszon növeli a kivaalapot? Egyáltalán ez az ajándékozás megfelel a törvényben foglaltaknak?
Részlet a válaszából: […] ...tehát a magánszemély adóköteles jövedelme, aminek adózását a felek közötti jogviszony határozza meg; ha nincs kapcsolat (nem tag, nem munkavállaló) a magánszemély és a kft. között, akkor a kapott juttatás egyéb jövedelem, mely után a magánszemélynél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Munkaruha költségkénti elszámolása

Kérdés: Hogyan és mikor kell költségként elszámolni a munkavállalóknak adott munkaruhát? Ha év közben kapja a munkavállaló, és a használatának a lejárata a következő évben van, akkor a költségként elszámolt összeg időbelileg elhatárolható?
Részlet a válaszából: […] A munkaruha eszközök közé való besorolásánál is az Szt. 23. §-át kell alkalmazni. Az Szt. 28. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint a munkaruhát, ha a vállalkozási tevékenységet legfeljebb egy évig szolgálja, a használatba vételig készletként kell kimutatni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Felszolgálási díj (szervizdíj) adózása, számvitele

Kérdés:

A szervizdíjat az adott társaság nem különíti el pénztárgépében, az 5%-os és 27%-os szolgáltatással együtt kerül rögzítésre. A pénztárgépben hogy kell elkülöníteni a szervizdíjat, hogy kimutatható legyen? Külön kell regisztert nyitni az 5%-os és 27%-os szervizdíjra? Számvitelileg és adóvonzata tekintetében miként kell kezelni a szervizdíjat bevétel oldalon, valamint a dolgozóknak történő kifizetése tekintetében? Hogyan kell könyvelni a kapott és kifizetésre váró szervizdíjat az adott társaság könyveiben havonta? Milyen analitikával lehetséges a szervizdíj alátámasztása?

Részlet a válaszából: […] ...közreműködőknek kifizetni. A közreműködők közötti felosztás szabályairól, arányáról az üzemeltetőnek – ha a munkahelyen munkavállalói érdekképviseleti szervezet működik – az érdekképviseleti szervezettel kell írásban megállapodnia. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 28.

Kormányrendelet szerint jogok és kötelezettségek átadása-átvétele

Kérdés:

A Korm. rendelet értelmében az egyik állami tulajdonban lévő nonprofit társaság, mint "jogelőd", átadja a másik állami tulajdonban lévő nonprofit társaságnak, mint "jogutódnak" a vagyoni jogait és kötelezettségeit, az átvett feladatok ellátásához szükséges ingó eszközállományát, a feladatok ellátásával kapcsolatban kötött szerződésekből eredő jogokat és kötelezettségeket, a munkavállalók feletti munkáltatói jogok gyakorlását és kötelezettségeket. A "jogelőd" és "jogutód" tekintetében miként kell könyvelni az eszköz számlaosztályokat és a forrásoldalt (saját tőke, szállítók, kötelezettségek) helyesen, mivel nem minősíthető beolvadásnak, a "jogelőd" feladatai, követelései és kötelezettségei átadása után a kormányrendelet értelmében végelszámolással megszűnik? A jogelőd folyamatban lévő pályázatelszámolásait miként kell kivezetni a "jogelődnél" és nyilvántartani a "jogutódnál" a könyvekben, különös tekintettel a pályázatokon elnyert támogatói okiratok szerint utalt előlegek és a még el nem számolt vagy még el nem fogadott pályázati támogatásból finanszírozott, adott évben aktív/passzív időbeli elhatároláson szereplő költségek/fejlesztési támogatások ellentételezésére elhatárolt tételeket? A "jogelőd" saját tőkéjével ki felé kell elszámolnia a végelszámolónak?

Részlet a válaszából: […] A választ azzal a feltételezéssel kezdjük, hogy a kérdés szerinti esetben mindkét nonprofit társaság esetében ugyanaz az alapító (a jog szerinti tulajdonos), amely tulajdonos jogosult az alapítói okirat szerint a nonprofit társaságok tevékenységének átcsoportosítására. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

Alkalmi munkabérből végrehajtás érvényesítése

Kérdés: Arra szeretnék választ kapni, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás keretében létrejött alkalmi munkabérből hogyan érvényesíthető – ha egyáltalán érvényesíthető – a végrehajtás? 2023. 05. 01-től megemelkedett a mentes rész, valamint a végrehajtás olyan pénzbeli juttatásokból érvényesíthető, amelyet a magánszemély esetén szja-előleg-kötelezettség terhel. Ennél a foglalkoztatásnál ez összeghatárhoz kötött. Eltérő vélemények olvashatók az interneten.
Részlet a válaszából: […] ...adó és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja-tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség,b) a munkavállalót társadalombiztosításijárulék-fizetési és személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.Az előzőekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Csapatépítő program költségeinek elszámolása

Kérdés: Társaságunk szervezeti egységenként csapatépítést szervezne. A csapatépítő program szabadidős, szórakoztató jellegű lenne. A munkavállalók részére bruttó 20.000 Ft/éves keretösszeget határoznánk meg, ebből az összegből fizetnénk a programokhoz kapcsolódó szállást, utazást, vendéglátást, szabadidős programot. A kérdésem az lenne, hogy ezek a költségek az Szja-tv. 70. § (6) bekezdése alapján egyes meghatározott juttatásnak minősülnek? Amennyiben nem, akkor minek minősülnek, és milyen adóteher vonatkozik rájuk?
Részlet a válaszából: […] ...egységenként csapatépítést szervez, és a csapatépítő program szabadidős, szórakoztató jellegű, és előre nem határozzák meg a munkavállalók részére a bruttó éves keretösszeget, akkor a társaság által viselt összes költség az Szja-tv. 70. § (6)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Nyugdíjkorhatárt betöltő dolgozó figyelembevétele rehabilitációs hozzájáruláshoz

Kérdés: Rehabilitációs hozzájárulás számításánál figyelembe lehet-e venni a megváltozott munkaképességű dolgozói létszámnál azt a munkaviszonyos dolgozót, akit eddig figyelembe vettünk, mert rendelkezett a komplex minősítést végző szakértői bizottság összefoglaló véleményével, miszerint 43%-ban egészséges? De ugyanezen dolgozó közben elérte a nyugdíjkorhatárt, és öregségi nyugdíjat kap. Figyelembe vehetem? Illetve van olyan munkavállaló is, aki szintén megváltozott munkaképességű, elérte a nyugdíjkorhatárt, de ő nem az öregségi nyugdíjat, hanem továbbra is a rokkantnyugdíjat választotta, mert az az összeg kedvezőbb számára. Őt figyelembe vehetem? Valamint mit jelent az, hogy az Mm. 2011. évi CXCI. tv. 38/c. §-a alapján valaki mentesül a komplex minősítés alól?
Részlet a válaszából: […] ...megváltozott munkaképességű munkavállalók ellátásáról szóló 2011. évi CXCI. (Mm.) törvény nem tartalmaz olyan előírást, miszerint a nyugdíjas vagy nyugdíjkorhatárt elért munkavállalót nem lehet a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében figyelembe venni.Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 10.

Elektromos autók otthon való töltésének elszámolása

Kérdés: A kft. elektromos cégautóját a dolgozó otthonról tölti, útnyilvántartást nem vezetünk, az autó magáncélú használata megengedett. A dolgozó egy applikációval rögzíti az otthon vételezett áramot, és ez alapján számoltatná el a felmerült költséget. Milyen formában lehetséges az áram költségének elszámolása a cég felé? Esetleg megállapodás alapján (megbízási szerződés keretében)? Ez esetben a magánszemély dolgozónak kell adószámot kiváltania, vagy adómentes magánszemélyként járhat el? Számlát kell kiállítania, vagy elég egy elszámolási bizonylat? A cégnél a költségtérített összeg anyagjellegű ráfordításként könyvelendő, vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként?
Részlet a válaszából: […] ...nem kerül külön elektromos autótöltő felszerelésre, de a cég az áramszolgáltató dolgozónak küldött számláját részben megtéríti a munkavállaló részére, akkor azt egyes meghatározott juttatásnak kell tekinteni, és a megtérített összeg 1,18-szorosát adóalapnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Céges elektromos autók otthon való töltése

Kérdés:

Ügyfelem társas vállalkozás, amely több dolgozóval ügyeletet lát el, elektromos autókat vásárolt. A céges elektromos autóknak a dolgozók otthonában történt töltését az alábbiak szerint meg tudják-e téríteni? A dolgozók változó telephelyen végeznek munkát, és ehhez a cég céges autót biztosít. A naponta változó kezdési helyek és a mindennapi ügyeletadás miatt az autóval hazajárhatnak. Az összességében kedvezőbb üzemeltetési költségek és a városi környezetre kisebb terhelés miatt elektromos autókkal járnak, ezek töltését legoptimálisabban éjszaka tudnák megoldani a dolgozók az otthonukban, mivel nem minden partnerünknél és/vagy a körzetében van töltőpont a napközbeni töltésre. Terveink szerint a munkavállalókhoz felszerelésre kerülne egy olyan elektromosautó-töltő berendezés, amiből az autóba töltött energia távolról leolvasható és letölthető, és ez alapján szeretnék elszámolni és megtéríteni az elhasznált áram díját. A költséget minden hónapot követően, a leolvasott kWh és a mindenkor érvényes lakossági áram piaci ára alapján térítenénk meg. Az ilyen formában történő kifizetésnek lenne-e jogszabályi akadálya, illetve kellene-e ez esetben bármiféle adót, járulékot fizetni?

Részlet a válaszából: […] ...áramszolgáltató számlájának a cégnél való könyvelése feltételeként a következők teljesülését azonban szükségesnek tartjuk:– a munkavállalókhoz felszerelésre kerülő elektromos­autó-töltő berendezéseket a cég rendelje meg, szereltesse fel, fizesse meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.
1
2
3
50