Alapítvány által adományozott kitüntetések

Kérdés: Milyen adó- és járulékvonzata van annak, ha az alapítvány kitüntetést adományoz magánszemélynek? Ugyanez az alapítvány egy táncegyüttesnek adományoz kitüntetést, a táncegyüttes adószámmal nem rendelkezik. Ebben az esetben milyen adó- és járulékvonzattal számolhatunk? A kitüntetések természetesen összhangban vannak az alapító okiratban meghatározott célokkal!
Részlet a válaszából: […] ...annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemélyeknek, valamint munkavállalói-érdekképviseleti szervezet által magánszemélyeknek nem pénzben adott juttatás értéke (ide nem értve az e törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 4.

Alapítvány ingyenesen kiosztott termékei

Kérdés: Egy alapítvány alapcéljait érintő témájú könyveket vásárol, illetve a szerzői jogok megvételét követően saját maga jelentet meg, valamint saját munkavállalóin és főszerkesztőjén keresztül saját negyedéves folyóiratot ad ki, melyeket céljaival összhangban saját szervezésű vagy támogatott konferenciákon tudásteremtés érdekében ingyenesen oszt ki, illetve juttat el a társszervezetekhez, támogatottakhoz, együttműködő partnerekhez nem értékesíti azokat. Mikor jár el helyesen az alapítvány ezen könyvek, folyóiratok számviteli kezelése során?
1. A vásárolt könyveket beszerzési áron, a maga által kiadott (saját előállítású) könyveket pedig a közvetlen önköltségen (nyomtatási díj, fordítás, lektorálás stb.) készletre veszi, és a kiosztások alkalmával feljegyzések, átadás-átvételi jegyzőkönyvek, szállítólevelek alapján az 55. Egyéb, személyi jellegű ráfordítások közé elszámolja, így a költség abban az évben merül fel, amikor a cél teljesült, a könyvet a címzettek megkapták, nem pedig a könyvek előállításakor/beszerzésekor.
2. Az 1. esethez hasonlóan a könyveket beszerzési áron/előállítási értéken (közvetlen önköltség) készletre veszi, azonban tekintve, hogy nem értékesíti, így ezen könyvek piaci értéke számára nulla, így azonnal 100%-os értékvesztést számol el rá a tárgyévben, így a mérlegben mindig nulla értéken szerepelnének a könyvek, s csak nulla értékű készletanalitikát vezetne a mozgásokról, ekkor azonban a költség nem jelenne meg az 55. Egyéb, személyi jellegű ráfordításokon, hanem a 86. Egyéb ráfordítások között.
3. Tekintve, hogy a célja nem az értékesítés, és a költségek bevétellel nincsenek ellentételezve, az összemérés elvét nem kell érvényesíteni, azaz nincs készletezés, a költségeket a felmerüléskor a megfelelő helyen számolja el (51, 52, 54, 56), és nem számol önköltséget, nincs STKÁV, nem számol el értékvesztést. A felelősségteljes gazdálkodás követelménye miatt viszont vezeti a nullás értékű készletanalitikát, és követi, dokumentálja a könyvek mozgását (hasonlóan, mint pl. a reklámcélú [kis értékű] üzletpolitikai ajándékoknál, pl.: gravírozott tollak, kitűzők, jegyzettömbök).
Részlet a válaszából: […] A kérdéshez kapcsolódóan megadott számviteli kezelési módok közül az első esetet tartjuk kis korrekcióval megfelelőnek, mivel az alapítvány – az alapítványi célnak megfelelő témájú – megvásárolt könyveket, előállított könyveket, folyóiratokat juttat el különböző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 24.

Számviteli kormányrendeletek módosítása

Kérdés: A 2016. évi számviteli változások kapcsán kérnénk szakértői választ a mikrogazdálkodói beszámolót választók és a kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezetek tekintetében. Úgy látjuk, hogy az érintett rendeleteket nem módosították, pedig – véleményünk szerint – a számviteli változások ezeket a szervezeteket is érintik.
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezésre álljanak.Az MRP-szervezet nyilvántartási (könyvvezetési) rendszerét köteles oly módon tovább részletezni, hogy abból a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvényben meghatározott adatok rendelkezésre álljanak.Induló tőkeként kell kimutatni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.

Díjazás nélküli megbízás

Kérdés: Más fórumon azt az információt kaptam, hogy díjazás nélküli megbízási szerződés bárkivel köthető, függetlenül attól, hogy a gazdasági társasághoz milyen jogviszony fűzi. A Ptk. 478. § (1) bekezdése szerint: "A megbízó díj fizetésére köteles, kivéve ha az ügy természetéből, illetőleg a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott az ügy ellátását ingyenesen vállalta." Milyen esetben lehet ingyenes megbízási szerződést kötni és kivel? Olyan magánszeméllyel is lehet ingyenes szerződést kötni, akinek nincs tagsági jogviszonya, akár egy "külsőssel" is? Az ingyenes szerződés nem minősül "feketefoglalkoztatásnak"?
Részlet a válaszából: […] ...valamilyenellenszolgáltatást.Véleményünk szerint egy gazdasági társaság minden esetbennagy kockázatot vállal, ha ingyenesen foglalkoztat munkavállalókat, ez csakegyedi és valóban megalapozott esetekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 26.

Adománygyűjtés rendezvényen

Kérdés: Érdekvédelmi szervezet egyik rendezvényén adományokat kíván gyűjteni elhunyt tagjuk családjának megsegítésére (adományláda formájában). Kérjük segítségüket, hogy a befolyt összeget hogyan kell lekönyvelni? Kell-e társasági adót fizetnie utána az érdekvédelmi szervezetnek? Valamint az adomány átadása az Szja-tv. szerint tekinthető-e adómentesnek az adományozónál és az adományt elfogadó családtagnál? Vagy az érdekvédelmi szervezet csak az Szja-tv. 1. számú melléklet 3.3 pontjában meghatározott mértékig adhat pénzben támogatást?
Részlet a válaszából: […] ...annak létesítőokiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerintcímzett magánszemélynek, valamint munkavállalói és érdek-képviseleti szervezetáltal magánszemélynek nem pénzben adott juttatás értéke, pénzben történőjuttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 20.

Közhasznú tevékenység keretében történő juttatás

Kérdés: Közhasznú alapítványunk nevesített közhasznú tevékenységei: tudományos tevékenység, kutatás, nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés. Cél szerinti tevékenysége keretében hazai és külföldi továbbképzésekre, konferenciákra ad lehetőséget pályázati jelleggel elsősorban az egészségügyben és tudományos környezetében munkálkodók részére. Általában teljes egészében fedezi a résztvevők költségeit, de van, hogy szállást nem tud téríteni. Támogatóink részben az érintett területről kerülnek ki, például gyógyszerforgalmazók, egészségügy körüli cégek, amelyeknek az ez irányú kutatás, szakmai fejlődés lényeges. A továbbképzésekre, pályázatokra a meghirdetést követően pályázati lapon lehet jelentkezni. Döntés egyedileg a kuratórium kezében van. Figyelembe véve a fent részletezett tevékenységünket, vonnak-e maguk után bárminemű szja-kötelezettséget a továbbképzésekben, konferenciákon részt vevőknél a 2011. évi szja-változások? Megítélésünk szerint az utaztatottaknak nem keletkezik szja-kötelezettsége.
Részlet a válaszából: […] ...annak létesítő okiratábanrögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzettmagánszemélynek, valamint munkavállalói érdek-képviseleti szervezet általmagánszemélynek– nem pénzben adott juttatás értéke,– pénzben történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Közhasznú alapítványi támogatás

Kérdés: Közhasznú alapítványunk céljai között szerepel anyagi támogatás nyújtása háziorvosok tevékenységéhez, eszközbeszerzéseihez. Ha alapítványunk informatikai eszközöket szerez be a saját nevére, és ezeket ingyenesen használatba adja a háziorvosnak (esetenként ez bt.-t, kft.-t jelent), akkor keletkezik-e az alapítványnak bármiféle adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége? A beszerzéshez kapcsolódó áfát az alapítvány nem vonja le. Mennyiben más a helyzet, ha pénzbeli támogatást ad az alapítvány?
Részlet a válaszából: […] ...akkor ez nem bevétel [4. § (2) bekezdés 3. mondat], akkorsem, ha van magáncélú használat is. Ha az orvos esetleg a bt.-nek, kft.-nekmunkavállalója (ez szintén nem kizárható), az Szja-tv. 1. sz. melléklet 7.11.pont szerinti mentesség alkalmazható.Az Szja-tv. 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 18.

Készpénzes számlák könyvelése

Kérdés: Kiemelten közhasznú alapítvány a kettős könyvvitel szabályai szerint vezeti a nyilvántartásait. A pénztárban előfordul, hogy például július 25-én több számlát fizet ki a pénztáros, amelyek közül az egyik április 10-i, a másik május 25-i, a harmadik június 19-i keltezésű készpénzes vásárlásról szól. A könyvelésben nem a kifizetés dátuma szerint történik a könyvelés, hanem az egyes számlák dátuma szerint. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...számlákat az elszámolásra kiadott előleg számlával szemben kellkönyvelni, a pénztárban az elszámoláshoz kiadott készpénzzel a munkavállalót (amegbízott személyt) el kell számoltatni (jegyzék kíséretében át kell venni tőlea számlákat), a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.

Adómentes természetbeni juttatások

Kérdés: A munkavállaló a munkahelyén semmiféle béren kívüli juttatást nem kap, de beltagja egy mikrovállalkozásnak (családi bt.), ahonnan jövedelemkivétje (esetleg osztalékfizetés van, kb. 3 évente) nincsen! Bt.-tagként (személyesen közreműködőként) az Szja-tv. alapján részesülhet-e adómentes juttatásokban? (Üdülési csekk, kultúrautalvány, ajándékutalvány, egészségpénztár stb.) Ha igen, melyekben, milyen összeghatárig? Esetleg a kültag (is)?
Részlet a válaszából: […] ...jellemzően azSzja-tv. 1. számú melléklet 8. pontja, illetve a törvény 7. §-a tartalmazza. Az adómentes juttatások többségét a munkavállalók, azaz amunkaviszonyban állók kaphatják. Így például a bt. tagja nem kaphat adómentesenétkezési juttatást, ingyenes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.

Támogatott üdülési csekk beszerzésének elszámolása

Kérdés: A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány pályázatot hirdetett a munkavállalók üdülési lehetőségének bővítése céljából. Az Alapítvány és a vállalkozás 50-50 százalékos arányban finanszírozza az üdülési csekket. Hogyan kell könyvelni a csekk beszerzését és az elnyert támogatást?
Részlet a válaszából: […] Az üdülési csekk beszerzését, az üdülési csekkért fizetett teljes összeget a vételkor költségként elszámolni nem lehet, azt az egyéb követelések között kell állományba venni (T 368 – K 381, 384). Az Alapítványtól kapott támogatást pedig a folyósításkor egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.
1
2