Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
Részlet a válaszából: […] ...költség jellegű tételek a számviteli törvény szerinti személyi jellegű egyéb kifizetések között:– a megváltozott munkaképességű munkavállalók keresetkiegészítése;– a munkavállaló által kötött és a munkáltató által fizetett baleset-, élet-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Cafeteriajuttatás két munkáltatónál

Kérdés: A munkavállaló két munkáltatóval áll munkaviszonyban, és mindkét esetben jogosult cafeteriajuttatásra. Mindkét munkáltatónál a cafeteria alapja a munkavállaló választása meghatározott elemek közül. Ezen nyilatkozat alapján – amely tartalmazza azt is, hogy más munkáltatótól ilyenben nem részesül – 2012. január, február, március hóra kapott önkéntes egészségpénztári és önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást "A" munkáltatójánál és "B" munkáltatójánál is. A márciusi utalást követően derült ki, hogy a munkavállaló helytelenül nyilatkozott, és nem kaphatta volna mindkét helyen a munkáltatói hozzájárulást. Ennek javítása hogyan történhet?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló annál a munkáltatónál, ahol előbb nyilatkozott,jogszerűen kapta meg a cafeteria keretében az adott összegű hozzájárulást. Amásik munkáltatónál azonban ezt – mivel nem kaphatta volna – bérjövedelemnekkell tekinteni, ezért utólagosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.

Béren kívüli juttatások elszámolása

Kérdés: Mikor kell költségként elszámolni a cafeteria-rendszer keretei között adott béren kívüli juttatásokat? (Egészség- és nyugdíjpénztári átutalások, étkezési utalványok, internetszámlák stb.) A végleges vagyonvesztés a juttatónál a juttatás időpontjában következik be, e juttatásokat azonban a munkavállalók általában utólag kapják meg.
Részlet a válaszából: […] ...a követelések között kell kimutatni (T 368 – K 384). Amikor atársaság ezeket az üdülési csekkeket, melegétkezési utalványokat amunkavállalóknak átadja, az átvétel időpontjának, az átvevő nevének ésadatainak, az átadott üdülési csekkek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 13.

Adóköteles béren kívüli juttatások

Kérdés: A 2007. évet érintően a következő esetek helyes értelmezése végett kérem az Önök segítségét! Egy cégnél két munkavállaló esetében meghaladta a 400 000 Ft-os határt a természetbeni juttatás. Az egyik munkavállaló természetbeni juttatásai 2007-ben: 393 000 Ft üdülési csekk (munkavállaló + 5 hozzátartozó, 6x65 500 Ft), 60 000 Ft egészségpénztár munkáltatói hozzájárulás (hó/5000 Ft), 40 000 Ft iskolakezdési támogatás (kettő saját gyermek után), összesen: 493 000 Ft. A másik munkavállaló természetbeni juttatásai: 60 000 Ft egészségpénztár munkáltatói hozzájárulás (hó/5000 Ft), 336 450 Ft tandíj, 46 678 Ft tankönyvek, összesen: 443 128 Ft. Helyesen értelmezem-e azt, hogy amennyiben a juttatás meghaladja a 400 000 Ft korlátozást, csak a munkáltatónak kell megfizetnie az alábbi adótételeket a természetbeni juttatások után? 54% szja a 400 000 Ft feletti rész után, nyugdíjjárulék 21% az szja-val növelt összeg után (154% után), természetbeni egészségbiztosítás 5% az szja-val növelt összeg után (154% után), pénzbeli egészségbiztosítás 3% az szja-val növelt összeg után (154% után), eho 11% a 400 000 Ft feletti rész után (csak a hozzátartozóknál kell az adómentes rész felett megfizetni?). Sajnos nem egyértelmű számomra, hogy az üdülési csekkek esetében együttesen kell számolni a munkavállalónál a 393 000 Ft-ot, és mindent fizetünk utána, vagy mivel a hozzátartozók esetében nem haladja meg az adómentes határt, azt figyelmen kívül kell hagyni, és nem tartozik bele a 400 000 Ft-os határba? A dolgozóink még kapnak havi 5000 Ft étkezési jegyet, 9 Ft/km bejárási hozzájárulást, de ezek, ha jól értelmezem, nem számítanak bele a 400 000 Ft-os határba.
Részlet a válaszából: […] ...munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásmeghatározásához minden olyan juttatást figyelembe kell venni, amelyet amunkáltató a munkavállalónak, valamint a munkavállaló munkaviszonyáratekintettel más magánszemélynek az adóévben adott. Így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Adómentes természetbeni juttatások

Kérdés: A munkavállaló a munkahelyén semmiféle béren kívüli juttatást nem kap, de beltagja egy mikrovállalkozásnak (családi bt.), ahonnan jövedelemkivétje (esetleg osztalékfizetés van, kb. 3 évente) nincsen! Bt.-tagként (személyesen közreműködőként) az Szja-tv. alapján részesülhet-e adómentes juttatásokban? (Üdülési csekk, kultúrautalvány, ajándékutalvány, egészségpénztár stb.) Ha igen, melyekben, milyen összeghatárig? Esetleg a kültag (is)?
Részlet a válaszából: […] ...jellemzően azSzja-tv. 1. számú melléklet 8. pontja, illetve a törvény 7. §-a tartalmazza. Az adómentes juttatások többségét a munkavállalók, azaz amunkaviszonyban állók kaphatják. Így például a bt. tagja nem kaphat adómentesenétkezési juttatást, ingyenes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.

Önkéntes pénztárba történő befizetés

Kérdés: A kft. munkavállalói részére az önkéntes egészségpénztárba havi 10 ezer forintot fizet. A dolgozók nem teljesítenek befizetést. Kell-e a kft.-nek vagy a dolgozóknak adót, járulékot, eho-t fizetniük e befizetés alapján? Hogyan kell könyvelni a hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárhoz külön-külön a tárgyhó első napján érvényes havi minimálbér összegéig, a befizetések összege a tárgyhó első napján érvényes havi minimálbér 130 százalékáig járulék- és eho-kötelezettség nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.