Részmunkaidősök beszámítása a létszámba

Kérdés:

Hét belföldi kapcsolt vállalkozási viszonyban álló gazdasági társaságból álló cégcsoport összesített munkajogi létszáma 54 fő. A foglalkoztatottak megoszlása a cégcsoporton belül: (1 társaság: 22 fő) + [1 társaság: 7 fő, többnyire részmunkaidősök (napi 2–4 óra)] + [5 társaság: 5-5 ugyanaz a fő (napi 1–2 órában)]. A cégcsoportnál a tényleges, a természetes személy munkavállalók létszáma (22+7+5) = 34 fő, azaz a kisvállalkozási besoroláshoz szükséges 50 fő alatti. Összességében a cégcsoport a tényleges 34 fős létszáma és a 10 M EUR érték alatti nettó árbevétel alapján kisvállalkozásnak minősül. Amennyiben azonban a foglalkoztatotti adatok cégenként, munkajogi létszámmal (függetlenül attól, hogy hány órát dolgoznak egy-egy cégben) kerülnek összesítésre, akkor az együttes létszám 54 fő, amely meghaladja a kisvállalati besoroláshoz szükséges létszámot. Helyesen gondoljuk-e, hogy a cégcsoport cégei által részmunkaidőben (1, 2, 4 órában) foglalkoztatott asszisztens kollégák a Kkv. tv. és az Innov. tv. szerinti "foglalkoztatotti létszám" számításánál nem számítanak egy főnek, hanem csak részben kell őket a létszámba beszámítani, ezáltal a cégcsoport 34 fős foglalkoztatotti létszámával megtartja a kisvállalkozási besorolását? Értelmezésünket az europe.eu internetes oldalon talált tájékoztatásra (https://op.europa.eu/hu/publication-detail/-/publication/79c0ce87-f4dc-11e6-8a35-01aa75ed71a1) alapozzuk, amely szerint:
"A foglalkoztatotti létszám kiszámítása
A foglalkoztatotti létszámot éves munkaerőegységben (ÉME) kell kifejezni. Mindazok, akik egy vállalkozásnál vagy annak nevében teljes munkaidőben dolgoztak a teljes tárgyévben, egy egységnek számítanak. A részmunkaidős alkalmazottakat, az idénymunkásokat és azokat, akik nem teljes évet dolgoztak, az egy egység törtrészével kell figyelembe venni."

Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatottak) létszámát jelenti. Alkalmazásban állónak tekintendő – figyelemmel az Útmutató I/1.1. pontjában foglaltakra – az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, s munkaszerződése, munkavégzésre irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Külföldi kiküldetés – a meghívó étkezést biztosít

Kérdés: Külföldi kiküldetés napidíjához kapcsolódik a kérdésem. Egy munkavállalónk külföldi kiküldetésen vesz részt. A szállás költsége tartalmazta a reggelit, illetve a meghívó fél egy étkezést biztosított ingyen, emiatt a munkavállalónak az esti étkezésről saját magának kellett gondoskodnia. Ilyen esetben kifizethető-e részére a napidíj, vagy arányosítani kell, és csak egyharmad rész fizethető ki napidíj címén?
Részlet a válaszából: […] A külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet nem tartalmaz olyan szabályt, hogy ha a kiküldetés alkalmával a meghívó fél az étkezést ingyenesen biztosítja, akkor a napidíjat arányosítani kellene. A kormányrendeletben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

Külföldi kiküldetés előlegével való elszámolás

Kérdés: Külföldi kiküldetéskor a munkavállaló előleget kap a felmerülő költségek fedezetére. Kiküldetés után ezzel elszámol (30 napon belül), a fennmaradó összeg lesz a napidíja összesen a cég belső szabályzata szerint. A külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségtérítés a 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet szerint naponta elszámolható összeg, mely a bevétel 30%-a, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forint lesz az adómentes napidíj. Az adómentes összegen felüli rész úgy adózik, mint a munkabér, tehát a jelenlegi szabályok szerint 15% szja és 18,5% társadalombiztosítási járulék kerül levonásra. Jól értem-e a következőket? A cég belső szabályzata szerint meghatározott külföldi kiküldetés összege – adómentes és adóköteles rész – képezi a munkavállaló ebből szerzett jövedelmét, a levont adókat a munkáltatónak megtéríti? Kérem szakmai segítségüket a fent leírtak helyes értelmezéséhez, elszámolásához!
Részlet a válaszából: […] ...a felmerült költségek levonása után fennmaradó összeg lesz a napidíj. és ez az "adómentes és adóköteles" rész együtt képezi a munkavállaló külföldi kiküldetésből származó bevételét. Az elszámolás során először azt kell meghatározni, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Ügyvezető tagi jövedelme euróban

Kérdés: Az ügyvezető tag euróban szeretné felvenni a jövedelmét. A cég könyvviteli nyilvántartása forintban történik, a kifizetéshez szükséges euróval rendelkezik. A számviteli politikájában a számlavezető OTP devizaeladási árfolyamának alkalmazását írta elő. Milyen árfolyamon kell elszámolni a számfejtés és kifizetés során?
Részlet a válaszából: […] ...Munka Törvénykönyve szerint a magyar munkavállaló részére a munkabért forintban kell meghatározni, és a levonások után forintban kell kifizetni. Természetesen ez igaz minden jövedelemre, az ügyvezető tagi jövedelmére is.A kérdés szerinti tagi jövedelmet az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 24.

Külföldi napidíj kiszámítása

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek egy példán keresztül bemutatni, hogyan kell kiszámítani a külföldi napidíj összegét!
Részlet a válaszából: […] ...szerint naponta elszámolható összeg. Mivel a kérdésben a kiküldött személyét a kérdező nem jelölte meg, feltételezzük, hogy az a cég munkavállalója, munkát végző tagja, alkalmazottja (egyéb kiküldött).Mi a külföldi kiküldetés? Az Szja-tv. 3. §-ának 12....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Euróban meghatározott munkabér és adóinak könyvelése

Kérdés: A Számviteli Levelek 434. számában a 8355. kérdésre adott válaszban foglalkoztak az euróban meghatározott munkabér adóival, kitérve arra is, hogy mely esetekben keletkezhet árfolyam-különbözet. A kérdező arra is választ várt, hogy van-e eltérés, ha a kifizetés a forintban vezetett bankszámláról, illetve az euróban vezetett bankszámláról történik. A válasz nehezen értelmezhető konkrét értékek (összegek), illetve számlaösszefüggések hiányában. Szíveskedjenek az árfolyam-különbözetek keletkezését külön-külön bemutatni, egyrészt a forintbankszámláról, illetve az euróbankszámláról történő kifizetéshez kapcsolódóan, másrészt azt is, ha a társaság a könyveit euróban, illetve forintban vezeti.
Részlet a válaszából: […] ...megjegyezzük, abban a kérdésben, hogy a munkaszerződésben a Magyarországon bejegyzett társaság és munkavállalója (ügyvezetője) megállapodhat-e abban, hogy a munkabért a társaság a munkavállaló részére euróban kifizetheti-e vagy sem, továbbra sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 12.

Alkalmazott nyilvántartása katás vállalkozónál

Kérdés: Katás vállalkozónak az alkalmazottja után milyen dokumentumokat kell vezetnie (tb-kiskönyv stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni. Igazolást kell adni arról is, hogy a munkavállalónak nincs tartozása. Ha az adós (munkavállaló) újabb munkaviszonyt létesít, köteles a tartozásigazolást a munkába...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 6.

Külföldi napidíj kiszámítása

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek egy példán keresztül bemutatni, hogyan kell kiszámítani a külföldi napidíj összegét!
Részlet a válaszából: […] ...szerint naponta elszámolható összeg. Mivel a kérdésben a kiküldött személyét a kérdező nem jelölte meg, feltételezzük, hogy ez a cég munkavállalója, munkát végző tagja, alkalmazottja (egyéb kiküldött).Mi a külföldi kiküldetés? Az Szja-tv. 3. §-ának 12....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 411. számában a 8014. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...forintot meghaladó része) alapján – mint önálló tevékenysége bevételének része – a magánszemélynek személyi jövedelemadót, a munkavállalónak bérjárulékokat, a munkáltatónak szociális hozzájárulási adót kell fizetnie.A belföldi kiküldetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Adómentes személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt azt itt nem ismételjük meg. Az alábbi válasz csak az adómentes személyi jellegű egyéb kifizetésekre vonatkozik.
Részlet a válaszából: […] ...tartalmazza a magánszemélyek adómentes bevételeit. Amennyiben ezen bevételeket a munkáltató, a vállalkozó (kifizető) juttatja a munkavállalójának, illetve más magánszemélynek, célszerű, ha ezen kifizetéseket a munkáltató, a vállalkozó (kifizető)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.
1
2
3
5