169 cikk rendezése:
1. cikk / 169 Csapatépítő program költségeinek elszámolása
Kérdés: Társaságunk szervezeti egységenként csapatépítést szervezne. A csapatépítő program szabadidős, szórakoztató jellegű lenne. A munkavállalók részére bruttó 20.000 Ft/éves keretösszeget határoznánk meg, ebből az összegből fizetnénk a programokhoz kapcsolódó szállást, utazást, vendéglátást, szabadidős programot. A kérdésem az lenne, hogy ezek a költségek az Szja-tv. 70. § (6) bekezdése alapján egyes meghatározott juttatásnak minősülnek? Amennyiben nem, akkor minek minősülnek, és milyen adóteher vonatkozik rájuk?
2. cikk / 169 Harminc év alatti anyák kedvezménye
Kérdés: A harminc év alatt anyák kedvezményével kapcsolatosan kérdezem: Munkavállalónk április 10-ig hivatalosan állományban van a szülés előtt, majd április 11-től kezdődően igényelte a CSED kezdetét. Április 10-ig szja-mentességet élvezett a munkabéréből. Most a CSED időszak alatt lettünk határozatlanok, mivel levonásra került az szja a CSED összegéből. Bérszámfejtő kollégánk arra hivatkozott, mivel a CSED összegének a meghatározása 2022. július – 2022. december 31-ig tart (180 nap), és ebben az időszakban nem volt jogosult, illetve nem volt hatályos a 30 év alatti anyák szja-mentességéről szóló kedvezmény, ezért a megállapítás során nem vehetik igénybe ezt a kedvezményt. Ebben kérem véleményüket.
3. cikk / 169 Lízingelt eszköznél a maradványérték és a piaci érték különbözete
Kérdés: Nyílt végű lízing lezárásakor a társaság átengedi nyugdíjas munkavállalójának a személygépkocsi megvásárlásának jogát, őt jelöli ki vevőnek. A magánszemélynél a piaci ár és a maradványérték (amin megvásárolhatja) közötti összeg a vállalkozás által juttatott jogviszonyos jövedelemnek minősül (nem kerül kiszámlázásra). A jövedelmet a társaságiadó-törvény rendelkezései alapján bérszámfejtjük, az szja-t bevalljuk és megfizetjük. (Vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas, valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg.) A számfejtett jövedelmet a bérköltség vagy a személyi jellegű egyéb kifizetések közé számoljuk el, illetve miként fog kifutni a (kereset)elszámolási számla? Nyilvántartásba kell vennünk a vagyoni értékű jogot egyéb bevételként, majd ennek kivezetésekor az egyéb ráfordítással szemben fog kifutni a juttatás nettó értéke? Pl. T11/K96, T55/K4711, T4711/K4621, T86/K4711?
4. cikk / 169 Maradványérték és a piaci érték különbözete lízingelt eszköznél
Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing lezárásakor, ha a lízingbe vevő harmadik felet jelöl ki, kell-e olyan tételt számláznia a harmadik fél felé, hogy engedményezés (a maradványérték és a piaci érték közötti különbözetre)? Létezhet az, hogy a harmadik fél csak a maradványértéket fizeti ki az autóért? Nem vizsgálja ezt az adóhivatal a későbbiekben?
5. cikk / 169 Adómentes juttatás szűrővizsgálatra
Kérdés: Adhat a munkáltató a munkavállalónak adómentes juttatást szűrővizsgálatra? Milyen esetekben adható? Pl. hosszú várakozási idő van a társadalombiztosításnál, és a munkavállaló magánrendelői szolgáltatást vesz igénybe. Elszámolható adómentes juttatásként mind munkavállalói, mind munkáltatói részről?
6. cikk / 169 Menedzserszűrő programcsomag minősítése
Kérdés: Helyes-e az a jogszabály-értelmezés, hogy egy adóalany meghatározott vezetői csoportjai részére egy egészségügyi szolgáltató vállalkozástól megrendelt menedzserszűrő programcsomag nem minősíthető egyéb meghatározott juttatásnak a személyi jövedelemadó rendszerében? Hogyan számfejthető ez a jövedelem, hogy a juttatásban részesülőknek ne kelljen az egyéni adóikat és járulékaikat megfizetniük?
7. cikk / 169 Leltárhiány könyvelése
Kérdés: Segítségüket kérem a munkavállalókkal szembeni leltárhiányból eredő kártérítés könyvelésével kapcsolatosan. Hogyan alakulnak pontosan a könyvelési tételek? A leltárhiány kollektív szerződésben és munkaszerződésben rögzített módon, határozattal közölt összegét elő kell-e írni a munkavállalóval szembeni követelésként az egyéb bevételekkel szemben (T 3612 – K 9632)? Apénzügyi rendezés nem történik meg az adott üzleti évben, mert a munkavállalók részletfizetési kedvezményt (24 hónap) kapnak a munkáltatótól az összeg befizetésére, így a kártérítés egy része folyik csak be az adott évben. Kérem, ismertessék a pontos kontírozási tételeket!
8. cikk / 169 Dolgozói részvény elszámolása, adózása
Kérdés: Belföldi tulajdonú zrt. dolgozói részvényeket bocsátana ki. Ennek milyen feltételei vannak, és hogyan történik a számviteli elszámolása, adózása?
9. cikk / 169 Duális képzés és szakirányú oktatás adókedvezménye
Kérdés: Társaságunk (duális képzőhely) szakképzési munkaszerződés keretében nem saját munkavállaló magánszemélyek szakirányú oktatását/gyakorlati képzését folytatja. Az Szkt. 107. § (3.a) bekezdése szerinti szabály egy háromszereplős konstrukció esetén alkalmazandó, melynek alanyai a duális képzőhely, a foglalkoztató (duális képzőhelytől eltérő személy), a felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy. Ha a képzésben részt vevő személy főállású egyéni vállalkozó, az egyéni vállalkozás más foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül-e, azaz az egyéni vállalkozó "harmadik" személynek minősül? Értelmezésem alapján: A felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy, ha szakirányú oktatásban szakképzési munkaszerződéssel párhuzamosan fennálló foglalkoztatásra irányuló más olyan jogviszony mellett veszt részt, amelyben a foglalkoztató a duális képzőhelytől eltérő harmadik személy, a munkabér 50%-ára jogosult, illetve az elszámolható normatíva is 50%. Milyen foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozik az 50%? Ha nincs foglalkoztató, akkor a teljes munkabér és teljes normatíva jár?
10. cikk / 169 Egyszerűsített foglalkoztatás szja-kedvezménye
Kérdés: A 25 év alatti szja-kedvezmény kiterjed az egyszerűsített foglalkoztatásból származó (mentes keretösszeg feletti rész) jövedelem után is? Ezt majd az 53. számú bevallásnál kell jelölni? Az szja-törvény 3. § 21. bekezdésében munkaviszony szerepel, Idetartozik az egyszerűsített foglalkoztatás is?